A nyesten már többször szóba kerültek budapesti közterületek: hírt adtunk például utcák átnevezéséről, a Ferenciek terének nevét kifogásoló olvasói levélre válaszoltunk, illetve egyes utcanevek helyesírását is firtattuk. Most induló sorozatunk is a fővárosról szól. Ezúttal nagyobb egységekre figyelünk: a városrészek neveit vesszük górcső alá. A Fővárosi Rendelettárban elérhető, hatályos 94/2012 (XII. 27.) rendelet szerint a városrésznév

[...] a fővároson belül (esetenként külterületet is érintve) történelmileg vagy új beépítéssel kialakult, egybefüggő területek neve. Jelölheti a több vagy egy kerületre kiterjedő, illetve kerületen belül elkülönült városrészeket.

A fent említett rendeletnek megfelelően, Budapesten a szabványos utcanévtáblákon az utca teljes neve mellett szerepelnie kell a városrész nevének, a kerület nevének (például XII. kerület) és a háztömb első és utolsó házszámának is.

Budapesten szabálytalan lenne – pécsi utcatábla
(Forrás: Wikimedia Commons / Szajci)

A fővárosban a két legkisebb kerületet nem tagolják kisebb egységekre. A VI. kerület Mária Teréziáról kapta a nevét: ez a Terézváros, míg a VII. kerület egészét Erzsébetvárosnak nevezik Erzsébet királynéról. Ezzel szemben a II. kerület nem kevesebb, mint 33 városrészre oszlik. Az egyes városrészek elnevezését és pontos határait a fenti rendelet rögzíti. Ma Budapestnek azokat a városrészeit vesszük szemügyre, amiket hegyekről, völgyekről vagy szigetekről neveztek el.

Buda visszafoglalása 1686-ban
(Forrás: Wikimedia Commons)

Buda német helyneveinek magyarra való átültetését Döbrentei Gábor (1785–1851) írónak és költőnek, az MTA első titkárának javaslatára kezdték meg 1847-ben. Döbrentei jegyzőként, fordítóként és tanítóként is dolgozott. Több ábécéskönyvet is írt, s szerkesztője volt Kovachovich Márton György 1814-ben megjelent Planum egy tökélletes magyar bibliográfia és szókönyv iránt című művének. A Tabánban 1879-ben teret és utcát nevezetek el róla – ugyanis a mai Döbrentei és Apród utcák sarkán állt az író szülőháza.

Nyilvánvaló módon leginkább a hegyes-völgyes budai oldalon találunk hegyekről vagy völgyekről elnevezett településrészeket. A Budai-hegység III. kerülethez tartozó nyúlványainak nevét számos városrész viseli. Névadó például a hajdanában Óbuda, Buda és Pesthidegkút hármas határpontját jelölő Hármashatár-hegy, vagy a hegyes Csúcs-hegy. Sőt, újabban az óbudai Bécsi út mellett található néhány hegyet Óbuda hegyvidéke néven új városrésszé vontak össze. Itt található például a Prosperus ágostonrendi szerzetes remetelakáról elnevezett Remete-hegy és a hajdanán Lagerbergnek nevezett Tábor-hegy is. S ki táborozott itt?

A Buda töröktől való visszafoglalására érkezett nemzetközi zsoldossereg vert itt tanyát 1686-ban. A források szerint több mint százezer ember kapott fizetést a hadjárat idejére – tehát körülbelül a mai Székesfehérvár teljes lakosságának megfelelő számú ember ostromolta a körülbelül 15 ezernyi katonával védett Buda várát.

A dűlőkeresztelő emléktáblája – XII. Zugligeti út 113
(Forrás: Wikimedia Commons / Csurla / GNU-FDL 1 2)

Ugyancsak Buda visszafoglalását örökíti meg a XII. kerület Németvölgy nevű része: az ostromban részt vevő német katonák emlékére kapta a nevét. A Sas-hegy, s így a róla elnevezett városrész neve is Buda visszafoglalásához kötődik. Állítólag erről a hegyről sasok szálltak a Vár irányába a győztes ostromot követő díszszemle idején, s ennek emlékére nevezték el a madarakról a hegyet. Mivel a tüzérségi megfigyelők az akkori Josephbergen ’József-hegy’ állomásoztak, 1874-ben emlékükre a hegyet átkeresztelték Szemlő-hegyre: ma is itt van a Szemlőhegy nevű városrész, és a Szemlő-hegyi-barlang. De a József-hegy elnevezés is tovább él a Szemlő-hegyen nyíló József-hegyi-barlang nevében.

A pesti oldalon is találunk néhány „hegyet”. A budapesti nemzetközi repülőtér több mint fél évszázadig viselte a Ferihegy nevet, amikor viharos körülmények között Liszt Ferenccé keresztelték át. A leszállópályáknak otthont adó városrészt Mayerffy Ferencről, a terület német földbirtokosáról nevezték el Ferinek. Azt tartják, a kissé hivalkodó hegy nevet pedig az akkoriban itt található homokbuckák ihlették. A területrendezések során azonban a homokbuckák eltűntek. A szomszédos Rákoshegy (1913-ig Zsófia-telep, mely a területet felparcellázó Fuchs Ignác feleségéről kapta a nevét) sem sokkal magasabb terület, de itt legalább kisebb szintkülönbségek megfigyelhetők.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A közeli, népszerű kirándulóhelyként is ismert Hűvös-völgyről (előzőleg Kühlental) kapta a nevét Hűvösvölgy. Manapság is gyakran itt, ebben a szűk völgyben mérik a fővárosban a legalacsonyabb hőmérsékleteket. Mint az közismert, a Margit-szigetet IV. Béla leányáról, a későbbi Szent Margitról nevezték el. Számos más néven is ismerték: Nyulak szigete, Nagyboldogasszony-sziget, Úr-sziget, Budai-sziget, Dunai-sziget, Palatinus-sziget, Nádor-sziget.
A Népsziget elnevezés először egy 1929-es vízisport-térképen olvasható, tehát nem a szocializmus idején keresztelték el. Más, korábbi nevei például: Csigás-sziget, Szúnyog-sziget, Ujpesti kikötő sziget, Pesti-sziget, Pester Insel, Neu Pesther Insel.A Duna szigeteiről is elneveztek városrészeket: Margitsziget, Óbudaisziget, Népsziget. Csepel északi részét pedig, ahol a Fővárosi Szennyvíztisztító is található, Szigetcsúcsnak nevezik.

Olvasóinknak már bizonyára feltűnt, hogy az eddigiekben hol kötőjellel, hol egy szóba írtuk a cikkben szereplő tulajdonneveket. Mi ennek az oka? A városrészek helyesírását meghatározó fő szabályt a Gellérthegy szón mutatjuk be. Ám először lássuk, miért nevezik így a helyet! A Duna partján magasodó hegy a XV. század óta viseli Gellért püspök nevét. Előtte Pesti-hegynek is (a hegy északi oldalán elterülő Tabánt ugyanis az Árpád-korban Kispestnek hívták), németül pedig Blocksbergnek (’tömbhegy’) nevezték. Gellért hazánk első püspöke volt. A monda szerint a püspököt az akkor Kelen-hegy néven ismert Gellért-hegy oldaláról gurítottak a Dunába 1046-ban a pogány lázadók. Más források szerint a püspököt és néhány társát nem hordóban, hanem egy kétkerekű talyigán küldték a halálba Vata besenyő törzsfő fellázadt hívei.

Szent Gellért emlékműve a Gellért-hegyen (Gellérthegyen?)
(Forrás: Wikimedia Commons / Karelj)

Ha a Gellért-hegyről mint hegyről beszélünk, azaz természetföldrajzi névként használjuk, a szót kötőjellel írjuk az akadémiai helyesírás szabályai szerint (AkH. 176.). Ám ha a területről közigazgatási egység, azaz városrész értelemben van szó, egy szóba kell írnunk a nevet, hasonlóan a helységnevekhez (AkH. 174. b): Gellérthegy. Az Osiris Kiadó által kiadott Helyesírás szerint (197. oldal) abban az esetben, ha nem dönthető el, hogy éppen városrésznévnek vagy természetföldrajzi névnek tekintjük-e a szót, vagy mindkét értelmezés lehetséges, akkor az egybeírást kell alkalmazni – mivel (szerintük) ez az egyszerűbb.

A dolog ilyen egyszerű lenne, ha az AkH. 174. b. pontja nem tartalmazna egy bosszantó szót: „egybeírjuk [...] a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket” (kiemelés tőlem). Azt, hogy milyen bonyodalmakat okoz ez az egyetlen szó, cikksorozatunk következő részében mutatjuk be.

Források

Ráday Mihály (szerk.) (2003). Budapest teljes utcanévlexikona.

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára.

94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól (Fővárosi Rendelettár)

A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. (AkH.)

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila (2004) Helyesírás. Osiris. (OH.)

Fábián Pál – Földi Ervin – Hőnyi Ede (1998) A földrajzi nevek helyesírása. (FNH.)

Szávoszt-Vass Dániel: Lehorgonyzott Népsziget.

Pál Tamás: Arccal keletnek.