-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az orbanviktor.hu szerint a magyar kormányfő, aki hivatalosan a magas szintű fórum megnyitójára, illetve az expó záróünnepségére érkezett Sanghajba, azt is mondta, hogy a magyaroknak mindig öröm Kínában lenni, állítását pedig többek között azzal támasztotta alá, hogy a magyaroknak ázsiai gyökerei vannak, és az országnév, Hungary is azt jelenti, hogy „a hunok földje”. (index.hu/MTI)
Az utóbbi kijelentés azóta eltűnt a miniszterelnök honlapjáról. Mindenesetre ez egy jó alkalom, hogy megemlékezzünk: honnan is ered a Hungary név?
A név a török onogur (’tíz nyíl’, más magyarázatok szerint ’tíz ogur/oguz’) elnevezésre vezethető vissza. Ez egy különböző népekből álló törzsszövetség volt – a nomád törzsszövetségek nevére egyébként is jellemző, hogy gyakran a ’valahány valami’ szerkezetet követi. A magyarok talán tagjai voltak e törzsszövetségnek, de az is lehet, hogy egyszer csak ott bukkantak fel, ahol korábban az onogurok voltak, és így ragasztották rájuk a nevet. (A letelepedett európaiak nem igazán igazodtak ki az időnként rájuk törő nomád népek között: a hasonló életmódot folytató, gyakran változó politikai viszonyok között nem is alakultak ki mai értelemben vett népek, csak alkalmi politikai szövetségek. A nyelvnek pedig még messze nem volt nemzetalkotó szerepe.)
Tudta-e?
A csehben és a szlovákban más a neve Nagy-Magyarországnak, mint Kis- (a szentmentalisták kedvéért Csonka-) Magyarországnak. Nagy-Magyarország neve a magyarok külső elnevezéséből származó cseh Uhry [uhri] vagy Uhersko [uherszko], szlovák Uhorsko [uhorszko], míg Kis-Magyarországé a belső elnevezésből származó Maďarsko [magyarszko].
Ez a név aztán elterjedt szerte Európában, egyik legősibb formájában a németből ismerjük: Ungarn (az n már német képző). A legtöbb szláv nyelvbe a szó úgy került, hogy az n kiesett, helyette az u vált nazálissá (orrhangúvá). Ennek köszönhetően az ország neve a csehben Uhry, Uhersko és a szlovákban Uhorsko. (A csehben és a szlovákban a g mindig h-vá vált, gondoljunk például a cseh főváros cseh nevére: Praha.) A lengyelben a nazális megmaradt, de az u-ban található ajakkerekítéses mozzanat egy önálló v-vé vált, miközben a magánhangzó u-ból e lett: Węgry (kb. [vengri]). (Ez nem kivételes fejlődés, a lengyelben több példa van rá, vö. lengyel węgiel [vengjel], orosz ugolj, cseh uhlí, szlovák uhlie stb. ’szén’.) Ez került át az oroszba Vengrija alakban (bár ez tulajdonképpen a vengr ’magyar’ szóhoz illesztett, latin eredetű nemzetközi országnévképző).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az olasz h funkciói
Az olasz helyesírásban a h vagy csupán hagyomány alapján írandó bizonyos szavakban, vagy „elválasztó” funkciója van: arra szolgál, hogy bizonyos egymást követő betűket ne úgy ejtsünk, ahogy egyébként ejtenénk. Így pl. az i és az e előtt a c [cs]-nek, a g [dzs]-nek ejtendő, ezért ha a [ki], [ke], [gi] vagy [ge] hangkapcsolatot szeretnénk jelölni, ezek írásmódja chi, che, ghi, ghe lesz. Ezért szerepel h az Ungheria szóban is: ellenkező esetben [undzseria]-nak kellene olvasni.
Látható, hogy ezekben nyoma sincs a szó eleji h-nak, akácsak pl. a skandináv nyelvekben vagy az olasz Ungheriában [ungeria]. Ha azonban az olaszban írnának is h-t a szó elejére, az sem jelentene semmit, hiszen az olaszban a h mindig néma, sosem ejtik. Hasonló a helyzet azonban a franciában, ahol országunk neve Hongrie [ongri]: itt azonban írják a h-t. A galibát éppen ez okozta: miután a franciában eltűnt a h, nehéz volt számon tartani, hogy mikor kell írni és mikor nem (hasonlóan a magyar j és ly problémájához): olykor akkor is írták, amikor nem kellett volna. Itt talán játszottak némi szerepet a hunok is: mivel a magyarok és a hunok egyaránt keletről érkező lovasnép voltak, könnyen keverhették őket. Arról azonban mégsincs szó, hogy a hunok nevét alkalmazták volna a magyarokra, már csak azért sem, mert az elnevezés nem változott, csak az írásmódja. A francián kívül írják, de nem ejtik a h-t a spanyolban és a katalánban sem. Amikor ez a szó átkerült további nyelvekbe, pl. az angolba, ahol volt [h], úgy vélték, hogy az írásban szereplő h ejtendő is: így alakult ki az angol Hungary név. Ugyanez a helyzet a hollandban is.
Hoffmann Rózsa – nagyon találóan – kiemelte, hogy „az interneten keresztül ömlik az információ feldolgozhatatlan mennyisége, de az információk kritikájára alig készült fel a társadalom”.
Látható tehát, hogy a Hungary elnevezés nem jelenti azt, hogy a ’hunok földje’. A miniszterelnököt megtéveszthették az olyan internetes források is, mint például az Online Etymology Dictionary Hungary szócikke. Persze nem biztos, hogy a kínaiak előtt bölcs dolog éppen ősi ellenségükkel, a hunokkal való kapcsolatunkat hangsúlyozni akkor, amikor ennek semmi alapja nincs. De ez a kérdés már legyen egy politikai portál problémája...
Középpontban a nyelv
A kormányváltás óta igen népszerűvé váltak a nyelvészeti kérdések. Először Szőcs Géza jelentette be, hogy genetikai módszerekkel kell megvizsgálni a finnugor nyelvrokonságot, beiktatásakor pedig Schmitt Pál beszélt arról, hogy fontosnak tartja a magyar nyelv védelmét (és díjat is alapítana az e téren jeleskedők számára). Orbán Viktor nyelvfilozófai kérdésekben merült el. Hoffmann Rózsa a jó erkölcs és a helyesírás között vont párhuzamot, majd az alkotmánybíróság nyilatkozott meg helyesírási kérdésekben. Eközben azok, akik a diplomához szükséges nyelvvizsgakötelezettség eltörlése mellett harcolnak, megpróbálják átvenni az alkotmánybíróság szerepét.