nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A kaukázusi magyarokról: A honfoglalás körüli idők

Jártak-e őseink a Kaukázus szent bércein? Avagy később vetődtek csak arra a tájékra? Mikor és kik alapították Madzsar városát? Ezt nyomozzuk több folytatásban.

zegernyei | 2011. március 11.
|  

Kr. u. 950-ben Bizáncban járván, Bulcsu és Termacsu (Tormás) magyar vezérek azzal kábították a császári udvart, hogy élnek magyarok Perzsia határvidékein is. A birodalom kormányzása (De administrando imperio) című könyve 38. fejezetében a császár (Bíborbanszületett Konstantín) a két magyar meséjét így jegyezte le:

Amikor a türkök [=magyarok] és az akkor kangarnak nevezett besenyők között háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szávartü ászfalünak hívják, a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre.

A leírás szerint a Levédiában élő magyarság szakadt ketté, s csak egy részük ment Etelközbe. No igen, de vajh, mit jelent az, hogy „Perzsia vidékén”? A Kr. u. 9. században a Bagdadi kalifátus már kezdett részeire hullani. Nagyjából az egykori Perzsia területén a Számánida-dinasztia uralkodott, lényegében Bagdadtól függetlenül. A számánidák uralmuk alatt tartották Khorezm és Szogdiana vidékeit (lásd az 1. térképen). Ugyanakkor a Kaszpi-tenger nyugati partvidékének a Kaukázusig terjedő részét nem. Márpedig valaha ez a vidék szintén Perzsiához tartozott. Vagyis a Perzsia vidékén élő magyarokat leginkább Khorezmtől északra, az Aral-tó fölötti füves zónában kereshetjük, de Perzsia egykori határait figyelembe véve talán a Kaukázustól északra elterülő tájakon is.

"Perzsia vidéke"
"Perzsia vidéke"
(Forrás: készült a Wikipédia térképének felhasználásával)

Az ősmagyarok mindkét tájegység népeivel kapcsolatban álltak. Ebben semmi különös nincsen, mert ez a két vidék környezetének kulturális központja volt. Az itt élő népek rendkívüli hatást gyakoroltak a sztyeppi nomádok kultúrájára és művészetére.

A honfoglaló magyarok tárgyi emlékeiben mind a kaukázusi, mind a közép-ázsiai hatás kimutatható. A kérdés csupán az, hogy az ősmagyarok kapcsolata ezekkel a vidékekkel közvetlen vagy közvetett volt-e. A magyar lakóterület határos volt-e valamelyik vidékkel, vagy csak kereskedelmi kapcsolatok léteztek a magyarok és a Kaukázus, a magyarok és Khorezm, valamint Szogdiana népei között?

Az 1930-as években Zakharov és Arendt szovjet tudósok úgy vélték, hogy a szaltovói régészeti kultúra az ősmagyarok emléke. Magyarországon megjelent könyvükben a szaltovói temetőből közöltek olyan leleteket, mint amilyenek a honfoglaló magyarok tárgyi emlékei között is találhatók (Zakharov, A. –Arendt, V.: Studia Levedica. Régészeti adatok a magyarság IX. századi történetéhez. Archaeologia Hungarica 16. Bp. 1935.). A két szerző kétségtelenül a szaltovói kultúra legmagyarosabb leleteit ismertette meg a magyar régészekkel. Csakhogy a szakemberek már jó ideje sejtették, hogy a Zakharov és Arendt által magyarnak vélt leletek az alán néphez köthetők. Az alánok az arab támadás miatt menekültek el a 8. században kaukázusi hazájukból a Don és a Donyec mellékére. A kaukázusi alán temetőkben ugyanúgy található a honfoglalókéval összevethető leletanyag, mint a doni alánoknál (Vinogradov, V. B.: Altungarische paralellen zu einigen Gräbern des Alanischen Gräberfeldes bei Martan-ču. Acta Archaeologica, 1983. 211–220.).

Nézzük például a szablyákat:

szablyák, innen-onnan
szablyák, innen-onnan
(Forrás: A honf. magy., Zakharov-Arendt, Vinogradov, Halikova)

A sorozatban balról jobbra látható egy Kárpát medencei magyar, egy szaltovói alán, egy kaukázusi alán és egy Magna Hungária-beli (lelőhely: Bolsije Tigani) magyar sírból származó fegyver.

A két alán szablya amúgy jobban hasonlít a keleti magyar, mint a Kárpát-medencei példányra. A szaltovói alán szablya markolatán az ujjakat elválasztó tüskéket láthatunk. Ezeket a tüskéket idézik a kaukázusi alán szablya és a Magna Hungáriából származó szablya markolatán látható kis fémlemezkék. A szaltovói szablya markolatának végén lévő gomb a Bolsije Tiganiban talált szablya markolatgombjával rokonítható.

A kaukázusi alán temetőkben a szablyák mellett más olyan tárgyakat is találunk, amelyek a honfoglaló magyarságra is rendkívül jellemzőek. Ilyenek például a gömbsorcsüngős fülbevaló, a veretes tarsoly és a négydudoros gyűrű.

A Kaukázus egyébként nemcsak a honfoglaló magyarsággal hozható kapcsolatba, hanem a Kárpát-medencébe korábban beköltözött avarokkal is. Az erre vonatkozó történeti adatok Czeglédi Károly könyvében olvashatók (IV-IX. századi népmozgalmak a steppén. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 84. Bp. 1954.). Így, aki a kettős honfoglalásban hívő ember, az duplán is a Kaukázusból eredeztetheti a magyarokat. Persze nem szabad elhamarkodottan ítélni. Ami a régészeti leletekből látható, azt már korábban leírtam: a Kaukázus népei rendkívüli hatást gyakoroltak a sztyeppi nomádok kultúrájára és művészetére. Így a magyarokra is – éspedig a magyarság vezető rétegére. Azért csak rájuk, mert egy díszes szablya, egy veretes öv vagy egy lemezzel díszített tarsoly igen drága dolog volt, azt csak a leggazdagabbak tudták megszerezni. Ők akartak kérkedni a legdivatosabb és legértékesebb tárgyak birtoklásával. Az ilyeneket pedig a kaukázusi vagy közép-ázsiai műhelyekből lehetett beszerezni. Ezért a magyarok kaukázusi kapcsolata inkább kulturális – ha úgy tetszik, divat jellegűnek tűnik.

Volt a magyar őstörténet-tudományban olyan időszak, amikor komolyan számoltak azzal a lehetőséggel, hogy az ősmagyarok a honfoglalás előtt huzamosabb ideig tartózkodtak TranszKaukáziában, vagyis a Kaukázus északi előterében. Ezt a nézetet azonban nemcsak az eddig felsorolt szórványos adatok táplálták, hanem a magyarság kaukázusi jelenlétéről szóló későbbi híradások is. Majd ha eljön az ideje, kitérek ezekre az adatokra és a belőlük merítő nézetre is. A második térképen jelöltem TranszKaukáziát. Egyébként ennek területén volt egykor Madzsar városa is.

A szaltovói régészeti kultúra és a szavárd magyarok
A szaltovói régészeti kultúra és a szavárd magyarok
(Forrás: készült Pletnyova térképének felhasználásával)

A besenyő támadás miatt Perzsia vidékére költözött magyarokkal a kapcsolat a honfoglalás után ötven évvel még fennállt. Konstantín ezt írja (ugyancsak a 38. fejezetben):

A türköknek amaz előbb említett népéhez, amely kelet felé Perzsia vidékén telepedett le, ezek a nyugati vidéken lakó, előbb említett türkök mostanáig küldenek ügynököket, és meglátogatják őket és gyakran hoznak választ tőlük ezeknek.

Lassacskán azonban feledésbe merültek a Perzsia határán élő magyarok: a 12. század végén krónikát író Anonymus már nem hallott róluk, s nem tudják a 13. század első felében útra kelő domonkos szerzetesek sem, hogy hol keressék keleti testvéreiket.

Hogy merre járt, s kit hogyan talált meg a keleti magyarokat kereső első szerzetes, Ottó, és merre bolyongott Julianus, míg rálelt a helyes útra, arról majd legközelebb.

Felhasznált irodalom:

  1. Halikova, E. A.: Ősmagyar temető a Káma mentén. (Magna Hungaria kérdéséhez.) Archaeológiai Értesítő103. (1976) 53–78.
  1. A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Szerk. Fodor István. Bp. 1996.
  2. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Szerk. Györffy György. Bp. 1975.
  3. Pletnyova, Sz. A.: Ot kocsevij k gorodam. Moszkva, 1967.
  4. Vinogradov, V. B.: Altungarische paralellen zu einigen Gräbern des Alanischen Gräberfeldes bei Martan-ču. Acta Archaeologica. Bp. 1983. 211–220.
  5. Zakharov, A. –Arendt, V.: Studia Levedica. Régészeti adatok a magyarság IX. századi történetéhez. Archaeologia Hungarica 16. Bp. 1935.
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
173 nadivereb 2015. december 25. 00:15

@azadantaathum: Ja. Találtál egy cikket, amit teljesen félreértettél és bemásoltad egy részletét egy kommentbe úgy, hogy az állítás direkt ellentétét szeretted volna alátámasztani vele.

Tapsvihar, kalaplengetés, vállonhordozás.

172 azadantaathum 2015. december 24. 18:58

@nadivereb: nem az angol szöveg a lényeg. se az hogy hogyan értelmeztem. nem értelmeztem (mert nekem az nem szentírás), hanem UTÁNANÉZTEM MI AZ IGAZSÁG.

tudod? nem abba kapaszkodok, hogy ki mit mondott. azt a szolgák csinálják (meg a német akadémián).

171 Krizsa 2015. december 24. 16:08

@Untermensch4: A Szkeptikus Társaság, az Európai Unió közös népnevelő fóruma. Mint egy újkori pártiskola:-).

Az összeesküvés-elméletek szimatolása minden bokorban, a "te gondolkodási hibád", a kitalált Chemtrip, vagy miafranc fotoshoppolás - tüntetés!! álviták az Indexen,

...a nemzeti össztartozás és a nemzeti nyelvek lelacsonyítása, a magyar nyelv helyett indoeurópai nyelvtan-zagy oktatása,

(tehát a nemzetek józan ÉRDEKVÉDELMÉNEK lecsupaszolása)

...a gyógyszeripar kriminális, egészségromboló mega-üzlelésének védelme,

egyáltalán az emberek gondolkodási szabadságának, önálló döntéseinek megbélyegzése, mind ennek a terméke.

A nagy közös euópai népnevelés: az átverések észre nem vételét, de ha észrevetted, akkor a néma megtűrését célozza. Hogy megfélemlítse azokat, akiknek nem tetszik a kultúrgyarmatosítás, aminek a hátterében gazdasági, sőt a földterületek gyarmatosítása is a cél.

A "gondolkodási hibák", az "összeesküvés-elméletek" üldözése azt célozza, hogy "lelkibetegség", "nem teljesen normális" stigmát ragasszanak azokra, akik átverésekre gyanakodnak. Hogy ne csak ők maguk ijedjenek el, hanem a nagyközösség is elbizonytalanodjon, hogy ugyanmár.... hogy a gyógyszeripar (a tök felesleges, részben káros oltásadagok milliói), a méregdrága orvosi felszerelések gyártói (évenkénti besugárzások - mammográfia!) biztosan csak jót akarhatnak. Pedig pénzt akarnak, méghozzá garantált pénzt és rengeteget, egyenesen az államok kasszájából.

Hidd már el, hogy a tudományos élet az biztosan "érdektelenül" működik, csakis az emberiség előrejutása vezetheti.

Pedig a tudomány ugyanúgy áru, min bármi más és a művelői - bérmunkások.

170 nadivereb 2015. december 24. 15:53

@azadantaathum: sok volt a konyakosmeggy? Ennek semmi értelme. Te rosszul értelmeztél egy angol szöveget, én lefordítottam neked.

169 azadantaathum 2015. december 24. 14:19

@nadivereb: nem érted.

rövidre zárt a gondolkozási funkciód, mert valaki mondott valamit általánosságban, és az nem teljesen mindenre kiterjedően százszázalékosan igaz. hát ez így szokott lenni. meglepetés!

.

lásd lejjebb a német tekergést

168 Untermensch4 2015. december 24. 13:34

@GéKI: "A magamfajta gondolkodó embereknek nincs szükségük "szabályokra" - mert a szabályokat mi magunk alkotjuk, a hozzád hasonlók, meg "bebiflázzák" mivel érteni úgysem értik."

Amikor fordított helyzet áll elő mert ugyanezt mondják neked a nyelvészek akkor az gonosz összeesküvés. Amikor viszont egyvalaki "alkot szabályokat" a mögötte álló tömegre való homályos hivatkozással, akkor az messiás-komplexus is lehet. De megnyugtathatod magadat azzal hogy a soknevű hunhoz képest messze nem vagy gőgös.

167 nadivereb 2015. december 23. 23:00

@azadantaathum: ja értem, tehát nem értetted az angol szöveget.

Naszóval, a részlet a következőt jelenti:

"a két nyelvcsoport közötti egyezések rendszertelenek; okuk szókölcsönzés vagy véletlen is lehet." (Elnézést, ha lemészároltam a szaknyelvet, laikusként produkáltam a "fordítást".)

Tehát nem vagy-vagy, hanem azt állítják a szerzők, hogy az egyezések nem elegendőek ahhoz, hogy a rokoni kapcsolat kimondható legyen, mert más okok is állhatnak az egyezések mögött.

(Ha jól értem. Javítson ki valaki, ha tévednék.)

166 azadantaathum 2015. december 23. 22:46

@nadivereb: bekavart a valóság? nem valósághű a szöveg? :)

.

az van írva h borrowing vagy chance.

hát kiderült h nem chance, hanem borrowing.

ez van.

latin is borrowingolta.

165 nadivereb 2015. december 23. 18:11

@azadadataathum: de ha egyszer te már eldöntötted, hogy "több mint véletlen", akkor meg minek hivatkozol be olyan publikációkat, amik szerint meg nem lehet eldönteni, hogy véletlen-e?

Ráadásul még ki is emeled azt a bekezdést, hogy "the correspondences between the two groups of languages are unsystematic; they could be the result of borrowing or chance." Behivatkozol egy publikációt, majd figyelembe se veszed a következtetéseit.

164 azadadataathum 2015. december 23. 17:21

@Krizsa: még a kínaiban is

Hungarian nö (woman) and Mandarin Chinese nü (woman)

+

Japonic pi (Modern Japanaese hi), meaning day (but also sun)

hun. bi

forum.wordreference.com/threads/origins-...ungarian-nap.705307/

+

Meaning: daughter-in-law

Modern Korean: mjǝnɨri

Middle Korean: mjǝ̀nɨ́rí, mjǝnări

Eurasiatic: *mVjNV

Meaning: female relative

Altaic: *májŋV

Uralic: *mińä

Dravidian: *minḍ- (?)

English meaning: daughter-in-law, young woman

Estonian: minia

Komi (Zyrian): moń (SP), muń (PO)

Khanty (Ostyak): meń (V DN O)

Mansi (Vogul): miń (TJ), mäń (KU), mǟń (P), mań (So.)

Hungarian: mëny;, mënyecske

Nenets (Yurak): ḿeje (O)

Enets (Yen): mē, mī

Nganasan (Tawgi): meai

Kamass: meji

163 azadadataathum 2015. december 23. 17:18

több mint véletlennek néz ki a

Finnish kaly, "sister-in-law,"

Uigur kalin, "bride" and "daughter-in-law"

.

Meaning: female in-law:

Latin: glōs, gen. glōris

Eurasiatic: *kälU

Indo-European: *ǵǝlǝu̯-

Altaic: *kele ( ~ -i, -o)

Uralic: *kälV (? *kälV-wV) [4]

Kartvelian: *kal-

Dravidian: *kal-

starling.rinet.ru/cgi-bin/etymology.cgi?...ber=+265&root=config

ALTAJI

Meaning: bride, daughter-in-law

Old Turkic: keliŋ-ün (Orkh., Coll.), kelin (OUygh.)

Karakhanid: kelin (MK, KB)

Turkish: gelin

Tatar: kilen

Middle Turkic: kelin (Sangl., Pav. C., Бор. Бад.)

Uzbek: kelin

Uighur: kelin

Azerbaidzhan: gälin

Turkmen: gelin

Halaj: kälin (gälin < Az.)

Chuvash: kin, kilǝn-

Yakut: kijīt (*plur.)

Tuva: kelin

Kirghiz: kelin

Kazakh: kelin

Noghai: kelin

Bashkir: kilen

URALI

English meaning: sister-in-law

German meaning: Schwägerin

Finnish: käly 'Schwägerin, Frau des Bruders, Schwester des Mannes od. der Frau'

Estonian: käli, dial. kälü 'Bruder des Mannes, Frau des Bruders des Mannes'

Saam (Lapp): gālŏjædne -ǣn- ~ -ædnĕ -n- (N) 'sister-in-law (of husband's brother's wife)', kālōji(e)tnē (L) 'Schwägerin (Frau des Bruders od. des Vetters des Ehemanns)'

Mordovian: kijalo, kijal (E), kel (M) 'Schwägerin'

Udmurt (Votyak): kaĺi (G) 'Schwiegertochter'

Komi (Zyrian): kel (kelj-) (S), kevja (P), kel, kelja (PO) 'Schwägerin (Frau des Bruders des Mannes)'

Khanty (Ostyak): küli (V), kiлi (Trj.), kitǝ (DN Kr.), kili (O) 'jüngere Schwester der Frau; Tochter des jüngeren Bruders der Frau; Mann der Schwester der Frau' ?

Mansi (Vogul): kil (LO) 'Bruder der Frau (свояк); die Schwester der Frau und der Mann der Schwester', (So.) 'Schwester der Frau'

162 nadivereb 2015. december 23. 16:53

@GéKI: "A magamfajta gondolkodó embereknek nincs szükségük "szabályokra" - mert a szabályokat mi magunk alkotjuk."

Az ilyesmit pont olyanoktól lehet hallani, akiknek aztán a hatóság bontatja el a házát. Mert az egy dolog, hogy te nem vagy képes megérteni/betartani a szabályokat, de ezt rajtad kívül mindenki más inkább elviselhetetlen, csökönyös önfejűségnek látja.

De felőlem aztán vekernyeghetsz itt, amíg ki nem tiltanak. :D

161 GéKI 2015. december 23. 16:38

@azadadataathum:

Én azt állítom, hogy ( kezdetnek ) ezt a listát kellene alapul venni. Minden egyes szóról megállapítani, hogy melyik alapnyelvből származik ( ugor - iráni - török - szláv - stb)

Aztán már csak meg kell számolni... oszt jónapot...

Azt sem állítom, hogy ezt mások már nem-e, megtették...én nem tudok róla...nem találtam sehol...

160 azadadataathum 2015. december 23. 16:26

@nadivereb: túl sok a véletlen és túl sok az egyezés.

.

gyík kígyó : hun. klik kila

oszét: kalm

moksha: kij

finn. lisko : käärme

török. kertenkele : yılan

horvát. gušter : guja zmija

altaji:

Tungus-Manchu: *kulī-n

Latin: colubra f.; coluber,

tunguz:

Evenki: kulikān 1, kulīn 2

Even: qụlịn 'mosquito'

Negidal: kolixān 1

Ulcha: qụla(n) 1

Orok: qola 1

Nanai: qolã 1

Oroch: kulǟ 1, 2

Udighe: kuliga 1, 2

Solon: xoĺexā̃ 1, xoĺē̃ 2

koreai:

Middle Korean: kùrjǝ̀ŋ'í

starling.rinet.ru/cgi-bin/etymology.cgi?...ber=+444&root=config

és nagyon úgy néz ki h ez az alapja minden féreg/csúszómászó és gyík jelentésű szóalaknak

kaukázusban, kínában és dk-ázsiában

starling.rinet.ru/cgi-bin/etymology.cgi?...ber=+334&root=config

159 Krizsa 2015. december 23. 16:16

@azadadataathum: Ez a környezet itt olyan, mint egy bűzfelhőben melózni. Nem lehet odébb menni, mert csak itt vannak a munkaeszközök. A Nyest megtehetné, de nem szellőztet...

Az énfogalom szinte minden nyelvben (Afrikában is) N később átszállt a hangváltozására, a fiatalabb M-re.

A te fogalma is szinte kozmopolita T, később átszállhatott a fiatalabb D-re, vagy a T-nek a másirányú, fiatalabb hangváltozására, az S/Sz-re.

A héber ani = én - ánu vagy anáhnu = mi. Ata, at = te, atém, atén = ti (hímnem, nőnem).

A nő (asszony) és megnő fogalma is az N hang köré csoportosul, nyelvcsalád semmit nem számít, rengeteg nyelvben.

Egyáltalán, ez a nyelvcsaládosdi egy idétlenkedés.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X