nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ciki Zsidnek lenni?

Miért kell egy magyar település az Árpád-kor óta viselt nevét hirtelen megváltoztatni? Ha zavaros idők fura kisiklása, ezek elmúltával miért nem áll helyre a régi rend? Mi az igazi hagyományőrzés, és meddig állítható helyre a hagyomány?

nyest.hu | 2011. október 14.
|  

A Zala megyei Várvölgy azon településeink közé tartozik, melyek az újkorban kaptak új nevet. Míg azonban az átnevezések célja általában az, hogy a település az új nevet viselhesse (gondoljunk például Leninváros nevére), Várvölgy esetében aligha erről volt szó: 1943-ban minden bizonnyal a település régi nevétől kívántak megszabadulni. A falut ugyanis az Árpád-kor óta Zsidnek hívták, és amikor 1942-ben Alsó- és Felsőzsidet egyesítették, a Bakonyzsid elnevezést kapta. Ezt az elnevezést azonban már nem sokáig viselhette, a következő évben ugyanis Várvölgyre keresztelték át.

Várvölgy, rovástábla. Őrizzük a hagyományokat?
Várvölgy, rovástábla. Őrizzük a hagyományokat?
(Forrás: Wikimedia Commons / Rovás Alapítvány / CC BY-SA 3.0, 2.5, 2.0, 1)

Kiss Lajos szótára szerint a település neve személynévből ered, a latin Sidonius személynév vált Zsiddé, és ezt a nevet kapta a falu. Ugyanakkor Kiss is utal arra, hogy a csehből van példa arra, hogy Žid ’zsidó’ elnevezés vált személynévvé. Ilyesmire a magyarból is van példa: a zsidó népnév személynévvé vált, sőt, települést is neveztek el róla: Zsidó község neve is nagyon régi, Sydoeghaz [zsidóegyház] formában már 1341-ből van rá adat. De hol van Zsidó?

Nos, ma Vácegresnek hívják, és, ki gondolta volna, 1943-ban változtatták meg a nevét. Míg Várvölgy névváltoztatásával kapcsolatban nem sikerült közelebbi információkat megtudnunk, az a Wikipédiából kiderült, hogy Zsidó nevét Endre László Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei alispán akaratából változtatták meg.

Rezi vára Várvölgy közelében
Rezi vára Várvölgy közelében
(Forrás: Wikimedia Commons / Civertan Grafikai Stúdió / CC BY-SA 2.5)

A települések sem a háború után, sem a rendszerváltás során nem kapták vissza nevüket. A két település korábbi nevének visszaállítását ma már az eltelt idő is nehezítné: kevesen lehetnek azok, akik még a régi elnevezés idején születtek, de számukra is bizonyára már természetesebb a települések mai neve. Igaz, hasonlókat sok más földrajzi névről is elmondhatunk, most mégis ismét divatban vannak a névváltoztatások, hol visszaállítják a „történelmi” elnevezéseket, hol az őket védeni hivatott szakmai bizottságokkal egyetemben eltörlik őket.

Vácegres, római katolikus templom
Vácegres, római katolikus templom
(Forrás: Wikimedia Commons / rlevente / CC BY-AS 2.5)

Elektronikus levélben megkerestük Várvölgy önkormányzatát, hogy felmerült-e a település korábbi nevének helyreállítása, illetve mit reagálnának egy ilyen kezdeményezésre, de egy hét elteltével sem kaptunk semmilyen választ. Vácegres önkormányzatát sajnos nem tudtuk megkeresni, mivel honlapjukat nem találtuk, és a Wikipédián feltüntetett cím sem működik.

Források

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára

Várvölgy a magyar Wikipédiában

Várvölgy honlapja

Vácegres a magyar Wikipédiában

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
16 Dekoltha 2014. december 5. 15:23

@Fejes László (nyest.hu): Tudomásom szerint a "Várvölgy" - amúgy kézenfekvő - elnevezés alkotója Orr Lajos várvölgyi amatőr festőművész és iskolai rajztanár volt.

15 Rako 2013. december 22. 20:06

Endre ászlóról illik tudni, hogy egy fanatikus nyilas volt, Hitlerék hűséges kiszolgálója, akinek még a Lakatos-kormány idején sem jutott eszébe, hogy a magyar kormányzat (volt) tagjaként, neki a magyarok és nem a németek érdekeit kellene képviselnie.

Lakatos Géza ezt írja róla:

"Veesenmayer azt akarta még, hogy Endre László munkaügyi miniszter legyen, Jurcsek a közellátás és a földművelés élén, ezenkívül miniszterelnök-helyettes.(!) Ne felejtsük, Jurcsek a követ legbizalmasabb barátja és fő besúgója volt. Pénzügyminiszternek továbbra is Reményi-Schnellert akarta, nemkülönben Hellebronth tábornokot iparügyi miniszternek. Valamennyi kívánságát visszautasítottam. Különösen Jurcsek és Reményi-Schneller esetében voltam nehéz helyzetben, mivel ezek az emberek addig is miniszterek voltak. Veesenmayer azzal búcsúzott, hogy részletes jelentést tesz a német kormánynak." Tehát az átnevezések nagyon is a politikai konceptjébe illettek

14 tgeza 2011. október 26. 20:55

@Fejes László (nyest.hu):

A megosztottság csak enyhe vélelem a részemről, mivel csak gyenge egy éve vagyok "várzsidi". Az a gyanúm, a lakosságot jobban foglalkoztatja, hogy bármilyen néven meddig lesz itt község, és addig hogy is lesz! :(

13 Fejes László (nyest.hu) 2011. október 22. 11:37

@istentudja: Utánanéztem Kiss Lajosnál, de nem szerepel nála Zsidve. Szerepel viszont Zsida (am Szentgotthárd része), amelynek tényleg Zsidó nevű birtokosától származik.

Erről viszont az jutott eszembe, hogy a szlévra azért nem jellemzőek az -vě többesjeles településnevek, ellenben annál inkább az -ov, -ova, -ovo stb. képzős, birtokos melléknévből fejlődött településnevek. Az, hogy a Zsidve alak a Židova (vesnica), Židovo (selo) -típusú, ’Zsidó (személynév) faluja’ szerkezetből fejlődött, már egészen valószínűnek tűnik számomra. (Persze a Zsid ’Szidóniusz’ sem zárható ki. :)

12 Fejes László (nyest.hu) 2011. október 21. 09:52

@istentudja: Hát ugye ránézésre nem lehet etimológiát alkotni, de nagyon valószínűnek tartom, hogy a Hidegség a Hideg-sédből keletkezett, különösen, hogy van korábbi Hidegsyd adat is róla. Felteszem, hogy a séd szó kiveszett a helyi változatból, így a településnévnek „nem volt semmi értelme”, ezért népetimológiával „értelmet adtak neki”.

11 istentudja 2011. október 21. 09:45

@Fejes László (nyest.hu):

Sajnos nem tudom,csak azt,hogy finom a boruk.Hidegségböl meg nagyon sok van,igaz,hogy a séd=patak-ból származik?

10 Fejes László (nyest.hu) 2011. október 21. 09:30

@istentudja: Köszönjük, ezek érdekes adatok, bár sajnos Zsidvénél nincs megadva az etimológia forrása. Az mindenesetre elgondolkodtató, miről kaphatta a nevét. Aligha a szászokról...

9 istentudja 2011. október 21. 09:23

Zsidve:

hu.wikipedia.org/wiki/Zsidve

Hidegség,Hideg-séd:

hu.wikipedia.org/wiki/Hidegs%C3%A9g_(Rom%C3%A1nia)

8 Fejes László (nyest.hu) 2011. október 21. 08:36

@tgeza: Nagyon köszönjük az információt! A cikkben feltett kérdésre, melyre az önkormányzat nem válaszolt, „hogy felmerült-e a település korábbi nevének helyreállítása, illetve mit reagálnának egy ilyen kezdeményezésre”, ezek szerint az a válasz, hogy ebben a falu meglehetősen megosztott?

7 tgeza 2011. október 20. 20:40

@prezzey:

Mint "helyi adatközlő" :)

A faluban két patak van. Egyik a Pujda (lehet róla vitát nyitni!), a másik a Séd. Bár errefelé így nevezik a kis girhes, névtelen patakokat.

Nos, tudtommal a Séd a határ Alsó- és Felsőzsid között.

A helyiek egy része öntudatos zsidi, a rátartibbak a várvölgyiek. Tisztelet a mindent borító kivételnek!

6 Fejes László (nyest.hu) 2011. október 17. 09:10

@prezzey: Ezzel a verzióval én is szerettem volna számolni, csakhogy semmilyen adatot nem találtam arról, hogy ilyen patak létezne. Az, hogy a séd alakváltozata lenne, érdekes feltevés.

Az gyakori jelenség a nyelvekben, hogy a települések arról a vízről kapják a nevüket, amely mellett állnak (l. Sárospatak, vagy éppen Bécs szlovén neve: Dunaj). A fordítottja viszont nem.

Ugyanakkor az Árpád-kori településeink legtöbbjének neve puszta személynévből keletkezett. Az, hogy a Sidoniusból Zsid lett, szintén igen valószínű. Tehát nem érzem úgy, hogy ez a verzió elvetendő lenne. A legkevésbé valószínű azonban az, hogy tényleg köze van a zsidókhoz (hacsak nem esetleg személynéven keresztül, ami egyáltalán nem jelentette, hogy az illető zsidó volt – ma is egy csomó sikszét hívnak Juditnak).

5 prezzey 2011. október 17. 05:26

Nekem van egy helyi adatközlőm, aki szerint a Zsid patakról kapta Alsó- és Felsőzsid a nevét, ami meg a séd alakváltozata. (A Várvölgy meg elég transzparens, mert a falu körül hegyek vannak, amelyeknek a tetején várak vannak, kettő is.) Ez nyilván anekdotikus, de szerintem több értelme van, mint a Sidoniusnak, főleg hogy tényleg van ott ilyen patak. Vagy a patakot nevezték el a településről?

4 bibi 2011. október 16. 16:18

@Roland2: Tudomásom szerint a korai Árpád-korban jelentős muzulmán és zsidó népesség is élt a Magyar Királyságban. A korabeli életritmus szerint lehetőleg egy kupacban. Viszont ezeknek a csoportoknak az etnikai hovatartozása kérdéses lehet.

Lásd kazár-kérdés, Aba Sámuel, stb.)

3 fakir 2011. október 14. 22:00

Zsidók már a 10. századtól éltek Magyarországon, szánalmas momentuma a magyar történelemnek ez a világháborús névváltoztatás.........

2 Roland2 2011. október 14. 13:32

Erdélyben Zsidóvár is van : www.banaterra.eu/magyar/Z/zsidovar.htm

hu.wikipedia.org/wiki/Zsid%C3%B3v%C3%A1r

Egyik forrás sem említi,h. lett volna zsidó lakossága.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X