nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hétmagyar
Nyék, Megyer, Kürtgyarmat…

A kelet-európai sztyeppvidék felől a Kárpát-medencébe érkező magyaroknak a krónikások szerint hét törzsük, hét vezérük volt. Mi volt e törzsek szerepe, miről tanúskodik nevük?

zegernyei | 2011. augusztus 19.
|  

Talán nincs is ember hét sebből vérző, elgyötört magyar hazánkban, aki ne tudná folytatni a címben elkezdett felsorolást. Ha mégsem menne, akkor segítek: Tarján, Jenő, Kér, Keszi. Na és a hét vezér megvan? (Árpád, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm) Nem tudtad? De a hét törpét csak tudod? (Tudor, Vidor, Szende, Szundi, Hapci, Morgó, Kuka)

Innen most el lehetne kanyarodni a hetes szám jelentéseinek kibontása felé. Tárgyalni kellene, hogy a ’hét’ miért nem finnugor eredetű a magyarban, pedig a számnevek egytől hatig finnugorok. Arra is ki kellene térnünk, hogy Jankovics Marcell szerint nem azért vannak heten a törpék, mert gonoszok, hanem azért, mert ők a Fiastyúk csillagkép hét látható csillagát jelképezik, miként a szépséges királykisasszony és a fehér lovon közlekedő királyfi pedig a Fiastyúk csillagképben évről-évre fölbukkanó Nap és Hold szimbólumai.

Most azonban nem erről lesz szó, hanem a honfoglaló magyarok hét törzséről. A hét törzs és a hét törpe azért mégis összefügg. Talán a hetes számhoz tartozó különböző hiedelmek (volt sok) miatt ragaszkodhattak őseink ahhoz, hogy nekik hét törzsük van, nem több, s nem kevesebb. A tudós utódokat persze nem sikerült becsapniuk: a Kürtgyarmat törzsnév nyilvánvalóan összetett szó, tehát a hét az nyolc. És akkor még ott voltak ugye a kabarok, és az ő három törzsük. Ami valójában egy törzs – írja Bíborbanszületett Konstantín. Vagyis nyolc magyar + három kabar = hétmagyar.

Jurta a kirgizeknél
Jurta a kirgizeknél
(Forrás: Wikipédia, Ondřej Žváček)

A magyar törzsek vajon valamiféle spontán alakulatok voltak, vagy tudatos szervezés eredményeképpen jöttek létre? A Kárpát-medencében a törzsek vajon törzsi rendben telepedtek le, vagy össze-vissza – ki, ahogy jött, ki, amerre látott? Témánál vagyunk.

Vérségi szervezet?

Valahogy úgy képzeljük, hogy a törzs a rokoni hierarchia egyik egysége. Van ugye a család: apa, anya meg a testvérek. Aztán a nagycsalád: a nagyiék és az unokatestvérek meg az ő családjuk. Fölöttük egy magasabb egység, a törzs: Lajos bácsiék, Mari néniék és még sokan mások, akikről nem tudjuk, hogy miért rokonok, de azok, és mi szeretjük őket. Velük legfeljebb esküvőn vagy temetésen találkozunk. És végül legfölül a nép, az istenadta nép, melynek tagjai mind rokonok (de csak nagyon távolról, és ezért nem mindig szeretik egymást).

Tudományosabban közelítve a kérdéshez, megtudhatjuk, hogy a nagycsalád és a törzs között ott van még a nemzetség, és amit mi a törzsnek gondolunk az valójában a nemzetség. A Néprajzi Lexikon Nemzetség, nem, nemzet szócikke azt is tartalmazza, hogy a magyar hagyományban hányadik íziglen tartották a rokonságot:

Hagyományőrző vidékeken hetedik, sőt kilencedik ágazatig számítják, általánosan a harmadik unokatestvérig, „ágazatig”, „ízig” tartják.

Ennél tágabb rokonságot az írásbeliség előtti időkben nemigen lehetett számon és fejben tartani. Könnyen lehet, hogy a törzs már eredeti formájában is csak fiktív rokonsági szervezet volt. (Vannak kivételek: egyes népeknél az egyik legfőbb tananyag az ősök generációinak bebiflázása. Ha ez a szokás a magyaroknál létezett volna, talán még most is tudnánk a felmenőinket hatvan nemzedékre visszamenőleg.)

A honfoglalók hét törzse bizonyosan nem rokoni gyülekezet volt, hanem egy mesterségesen létrehozott szervezet, célja katonai jellegű volt. Ezt fogjuk röviden fölvázolni.

A hét (meg a nyolc) törzs a történeti forrásokban

A honfoglaló magyar törzsek nevét Bíborbanszületett (VII.) Konstantín bizánci uralkodó őrizte meg a számunkra:

Első a kabaroknak a kazároktól elszakadt, előbb említett törzse, második a Nyekié, harmadik a Megyerié, negyedik a Kürtügyermatué, ötödik a Tarjáné, hatodik Jeneh, hetedik Keri, nyolcadik Keszi. (A birodalom kormányzásáról, 40. fej.)

A magyar krónikás hagyomány is tudott a törzsekről, de nevüket nem közölte, vagy már nem tudta. Anonymus és Kézai Simon is csak a hét vezér nevét közli. A két névsor csak részben egyezik. (Anonymus: Álmos − illetve öregsége miatt fia, Árpád −, Előd, Kend, Ond, Tas, Huba, Töhötöm; Kézai Simon: Árpád, Szabolcs, Gyula, Örs, Kend, Lél, Bulcsú.) Vagyis a megörökített szájhagyománynak több változata is volt.

Mit jelentenek, honnan erednek?

A honfoglaló magyarság kialakulása című művében Németh Gyula összegezte a törzsneveinkről született etimológiai magyarázatokat, egyúttal kidolgozta saját rendszerét is. Művének 1930-as első kiadása után folyamatosan javítgatta, csiszolgatta elképzeléseit. A hagyatékából sajtó alá rendezett 1991-es kiadás tartalmazza újabb eredményeit.

Németh Gyula véleménye szerint a hét törzsnévből teljes mértékben csak a Nyék finnugor származású, a Megyer pedig félig (első elemében) finnugor. Az összes többi török. Ebből megállapítható, hogy a magyar törzsrendszer török eredetű. Németh Gyula a magyar törzsnevek eredetét kutatva nem tudott minden problémát tisztázni. Szilárdan hitte, hogy törzsneveink török nyelvekből, török kulturális közegből származnak, de néhol az eredeti török szó jelentését nem tudta megadni (Gyarmat), vagy pedig a megfejtésként fölvetett török szó eredetét nem tudta tisztázni (Kér).

A sztyeppi nomád népek neveinek kutatása általános következtetéseket is eredményezett. Ezek szintén szerepelnek Németh Gyula idézett művében. A jelentésük szerint csoportosított népnevek analógiát kínálnak a magyar törzsnevek további kutatásához. Idézzünk néhány fejezetcímet:

  • A totemisztikus népnevek
  • A politikai szerveződésre és tagozódásra visszavezethető népnevek
  • A ’Vitéz’, ’Erős’ jelentésű népnevek
  • A harci cselekményre, hadi beosztásra vonatkozó népnevek

(Látható, hogy ebben a sztyeppi világban mintha keveredne nép és törzs, de erre most nincs helyünk kitérni.)

Németh Gyula könyvének második kiadását Berta Árpád szerkesztette. Nyilván e munkája során keltették föl érdeklődését a magyar törzsnevek. Az Új vélemény török eredetű törzsneveinkről című tanulmányában közölt etimológiái szerint a Keszi jelentése ’töredék’, a Kér ’hátsó, végső, utolsó’, a Jenő ’oldalka, arc’, a Gyarmat ’hát mögötti’, a Kürt pedig ’mell’. Ezek az elnevezések azt bizonyítják, hogy a törzsnevek rögzítették az egyes törzsek helyét a hadrendben. A magyar törzsrendszernek tehát katonai funkciója volt. A magyar törzsnevek a törzsi rendszer dinamizmusát is megőrizték azáltal, hogy egyes nevek között átfedés volt. Eleinte a Megyer lehetett a vezértörzs, amelyet közrefogott a Kürt és a Gyarmat törzs. Később új vezértörzs lett a Tarján, védőtörzsei a Jenő és a Kér voltak. Ekkor vonhatták össze a Kürt és a Gyarmat törzseket.

Kalandozó hadjáratok
Kalandozó hadjáratok
(Forrás: Wikipédia, Csanády)

A törzsek mint katonai egységek

A történeti forrásokban találunk olyan bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy a magyar törzsek valójában katonai magasabb egységek voltak, nem pedig az egész honfoglaló magyarságra kiterjedő vérségi szervezetek.

Az első bizonyíték Bíborbanszületett Konstantin sokat idézett mondata:

A türköknek ez a nyolc törzse nem engedelmeskedik a maga fejedelmeinek, de megegyezésük van arra nézve, hogy a folyóknál, bármely részen üt ki a háború, teljes odaadással és buzgalommal együtt harcolnak.

Az általános felfogás szerint a mondat első fele a magyar belviszályok emlékét őrizte meg. E véleménnyel szembeállítható, hogy a mondat egységében értelmezendő. Ha kicsit bonyolultan is, de Konstantin két magyar vendége, Bulcsu és Tormás azt szerette volna a császárral megértetni, hogy a magyarok csak háború esetén engedelmeskednek a törzsek vezetőinek. Egyébként nem. Tehát a törzsfők katonai parancsnokok, a törzsek pedig katonai egységek voltak.

A második bizonyíték Ibn Hajján leírása a magyarok 942. évi spanyolországi kalandozásáról. A forrást Czeglédy Károly fordította magyarra és elemezte. Ibn Hajján tudósítása szerint a magyar portyázó seregnek hét vezére volt. Felsorolja nevüket is, ami bizonyosan a fogságba esett magyar vitézek közléséből válhatott ismertté.

Ibn Hajján művét elemezve említi a harmadik bizonyítékot Czeglédy Károly. A 942. évi kalandozásról szóló leírást összeveti egy fennmaradt legendával. Véleménye szerint a Lech mezei vesztes csatából hazatérő „hét gyászmagyar”-ról szóló hír azt jelenti, hogy a 955-ös kalandozás alkalmával is hét parancsnok alatt harcoltak a magyarok. Vagyis a legenda szerint mind a hét katonai egységből – törzsből – csak egy-egy hírmondó tért haza.

A negyedik bizonyítékot Németh Gyulánál olvashatjuk:

A Krónika [ti. Kézai Simon krónikája és a Képes Krónika] szerint a magyarok hét seregre oszlottak. Ez a hét sereg, „septem exercitus” kifejezés onnan származik, illetőleg annak az emlékét őrzi, hogy a törzsrendszer elsősorban hadi szervezet.

A fenti bizonyítékokat áttekintve már nem lehetünk annyira bizonyosak abban, hogy a hetes számhoz fűződő hiedelmek miatt ragaszkodtak őseink seregük hét részre osztásához. Lehet, hogy ennek hadszervezési vagy taktikai okai voltak.

Törzsek és törzsnevek a Kárpát-medencében

Van még itt valami, amit figyelembe kell vennünk a honfoglaló törzsek funkciójának tisztázása során. Ez a törzsnévi eredetű helynevek sokasága a Kárpát-medencében. Ha ezen helynevek alapján sikerülne meghatározni, hogy melyik magyar törzs melyik részét szállta meg a Kárpát-medencének, akkor cáfolni lehetne azt az elméletet, hogy a törzsek kizárólag katonai egységek voltak.

A Biborbanszületett Konstantín által följegyzett magyar törzsneveket csak fokozatosan sikerült azonosítani egyes magyar helynevekkel. E folyamatot betetőzte Nagy Géza 1910-es cikke a magyar nemzetségekről (a Turulban jelent meg). Tankönyveink nem a Konstantín által megörökített törzsneveket idézik, hanem ezen törzsneveknek a helynevekben fönnmaradt alakját (pl. Alsónyék, Pócsmegyer, Tiszakürt, Balassagyarmat stb.).

Törzsnévi eredetű helynevek a Kárpát-medencében
Törzsnévi eredetű helynevek a Kárpát-medencében
(Forrás: Wikipédia, Laszlovszky András)

A helynevek alapján nem sikerült azonosítani a honfoglaló törzsek Kárpát-medencei törzsfoglalásának területeit. Ötlet nagyon sok volt, mindenféle módszerek is akadtak. Györffy Györgyöt idézzük:

A törzsi helynévvel jelölt falvak társadalomtörténeti vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy e falvakat a környezet a bennük lakó katonai elem hovatartozásáról nevezte el, s ebből az is következtethető, hogy a környezet csak az idegen törzsbelieket különböztette meg. Ilyen módon ahol egy törzs neve előfordul, ott nagy valószínűséggel kizárható a megnevezett törzs szállásterülete, és lakhelye csak ott tételezhető fel, ahol neve nem szerepel.

Elég faramuci gondolatmenet, de valamennyire érthető: Byron sem otthon véste kőbe a nevét, hanem a Poseidon-templom egyik oszlopán, Athén közelében. No de a koncepció, az az elhibázott! Miért kell egy törzsnek egységes, tömbszerű lakóhelyet keresni? Csak nomád életmód esetében, tágas sztyeppi térségekben lehet elképzelni, hogy több ezer ember rendszeresen együtt vándoroljon. A Kárpát-medencében ez megvalósíthatatlan volt. Mellesleg a félnomád, földet is művelő életmód miatt feltehetőleg nem is állt szándékában őseinknek, hogy nagyobb csoportokban vándorolgassanak ide-oda.

Hogy mit jelentenek akkor a törzsnévi eredetű helynevek? Ugyanazt, amit a szolgálónépekre utaló helynevek (pl. Nagyszakácsi, Solymár stb.). A katonáskodás is szolgálat volt, csak más jellegű, mint a szakácsoké, solymászoké. A törzsek lakóhelyéről gondolkodva Györffy György helyes nyomon indult el:

E falvakat a környezet a bennük lakó katonai elem hovatartozásáról nevezte el.

Amikor a futár körbeindult a véres karddal, hogy fiúk, megyünk görögbe, spanyolba, olaszba kalandozni, akkor csak a Nyék, Megyer, Kürt, Gyarmat stb. nevű településeket járta körbe, Nagyszakácsiba, Solymárba be se nézett.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
59 szentTürelem 2015. március 1. 21:02

és még

avar avarious : éber

a bölcsesség bücsük

a kicsi a kücsük

58 szentTürelem 2015. március 1. 21:00

amikor a magyarok megtelepedtek Erde elveben, 7 várat emeltek, ún. hétvár (siebenbürg)

Beszterce Brassó Kolozs Medgyes Sebes Szeben Seges

.

Ond Kund Érd

Árpád

Őrs : őr - würi (würig-fürge)

Bulcsú : búcsúztatás (Matyó-Krum-Bulcsu)

Töhötöm Tétény : Tuhutum : valószínűleg a vasra utal

Tash : folyamközi hadisten

Huba (gömör, garam) szl. huba 'pofa'

Kend (kender, füstölő) Karha Horka Harka (jogur avarban)

kagan - orosz karachan

Kürt- (←Kuvrat←Gourda)-gyarmat

Lehel Lél : Leel

megyer magor moger (mogu maga majestic magico magna) mag-ond

keszi kéz

gyarmat jaarmadu tartomány tarti urushaag urali

voz (4.sz) - vezir 7.sz?

bejke - bég

Zoltan (10.sz.) - szultan (13.sz?)

.

itt van egy írás 948-ból Taksonyról (Toxin Taxin), aki Atillától származik, és Álomi Álmoshtól a magyarok véréből

i.imgur.com/LruL6XF.png

57 menasagh 2014. május 11. 13:45

Szerintem ez a cikk is össze van kutyulva.

A hét törzs azért hét mert minden törzs akkor számított törzsnek ha volt vezére. A kabar vagy kazár vagy akármi azért nem számított törzsnek mert ha csatlakoztak is de nem önállóan hanem odavágódtak valaki mellé tehát nem volt külön vezérük. Árpádot és Lehelt meg nem lehet egyidőben emlegetni.

A hetes szám amúgy a székely székek száma is, habár ott is több szék volt.

56 Krizsa 2013. december 30. 05:55

A magyar törzsi és vezérnevek származtatása a közös magyar-héber gyök (mássalhangzó) vázakból:

d Előd – A héber alá = magasztalt, éla (arám) = fenn

s Álmos – alum = rejtett, alumá = kéve (alom, álom), alim = erőszakos

h Ond – oned = feltűz, fel-, rácsatol (Ende, inda, India, Ónod, indok, Andok, Endre, Andor)

h Árpád – arpili = esős-ködös (hangátvetés: április), óref = tarkó, hátország, araf = csorgott, lefejezte, arpád = vámpír.

h Örs – ér = éber, areset = beszéd (mint zaj: orsó), oresz = földet bérel (ország)

d Bulcsu – bolet = kiváló, feltűnő (bölcs)

h Töhötöm – táhat = alatta, lent, tahaná = malomkő, tohen = megőröl

h Tarján – tor = sorozat, taríjah = fáradságos, turijá = széles kapa (letarol)

h Tas – t’suá = lárma, üdvrivalgás, t’suá (torokhangú á-val) = segítség, megváltás

d Gyula – dajál = mai szóval: felszolgáló (a népet ellátó)

h Gyarmat – gorem = okozó, tényező, garum = csontos

d Huba – hubá = elrejtett, hibá = szeretet, kedvelés

d Jenő-Jeneh (JÖN) – jonek = új hajtás, felszív, szopik, jone = sanyargat (az anyját)

d Kend – kaná = alap, tisztség, becsületes, kiná = megnevezte, kone = vásárol, „elfogad”

d Kér, Kéri – kore = szólítja, hívja

h Kürt – keren = szarv

h Keszi – kisze = szék (trón), koesz = haragvó, k’osze = aki/ami csinál vmit (pl. kéz), kosze = betakar

d Lél – lél = éjszaka, l’éla = felsőbb

h Megyer – magír = letipor, megdönt, m’gurá = magtár, meder = száraz agyag (időszakos folyó medre)

h Nyék – niká = megverte, noek = nyög, feljajdul (nyaklik)

h Szabolcs (szabol-tos) – szavál = hordozta (pl. szab-lyát), szavil = passzív (szab-ály), szóva = bőség

Összefoglalás: a 21 magyar törzsi és vezérnévből harc-hadviselés értelmű (h) 12, dicsérő-magasztaló, az ellátó (d) 8 név.

Rejtett, vagy származásra utaló („alom”, amit régen emberi leszármazottakra is értettek) 1 van, az Álmos.

55 Skubidor 2013. december 30. 01:20

Valahol itt elhangzott: a "KÉR" - szó. Kérni, kérdezni, keresni szavaink eredete szerintem az olasz : cercare, chiedere szavakkal azonos. Etruszk eredetű lehet.

54 bloggerman77 2012. augusztus 7. 00:39

@szabírhun:

Az ne zavarjon, hogy a "gyarmat" szó nyelvújításkori... :) Az akkori nyelvészek nem tudták, hogy ez egy törzsnév volt eredetileg, és azt hitték, hogy elfoglalt területet jelent, ezért ebben az értelemben újították meg...

53 szabírhun 2012. augusztus 6. 22:46

@bibi: ezt húzd le a wc-n baromság az egész!

52 szabírhun 2012. augusztus 6. 22:44

"a Keszi jelentése ’töredék’, a Kér ’hátsó, végső, utolsó’, a Jenő ’oldalka, arc’, a Gyarmat ’hát mögötti’, a Kürt pedig ’mell’."

Ekkora hülyeséget...Kürt gyarmata az onogurokat jelenti, Kürt ugyanis hun uralkodó volt, és kürtöt jelent a neve amit fúvunk! A gyarmat szót sem kell lefordítani, mert azt jelenti hogy gyarmat...terület, birtok..

Kér személynév, Kér apó létezett az ő törzséről van szó. Kérni, kéredzkedni is magyar szavak. A Jenő szintén személynév mint a Mouger vagy Magóg amiből a magyar lett... Tarján azt jelenti hogy a kopasz részén...Amire van magyar megfejtés azt csak egy idióta próbál meg idegen nyelvből lefordítani! Nem törökök voltunk, hanem magyarok, magyar törzsnevekkel. És ezt a 7 törzset a késő avarkorba teszik, nem a 9. századba amikor a 3 kabar jött akik törökök lehettek. De Kaba-Csaba-Kuber népéről is kaphatták a nevüket.

51 bibi 2011. szeptember 26. 13:08

Segítséget kérnék.

Kérem szépen megfejteni, hogy az alábbi térképen:

hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Hungarian_migration.png

mit jelöl a fekete, a kék, és a sárga vonal.

A pirosat értem, bár kételkedem benne.

Köszönöm.

50 Roland2 2011. augusztus 29. 20:30

@tenegri: @bibi: Szerintem ezt is a fórumon kéne megtárgyalni,hamár nyitottunk egy "mongolosat".

49 tenegri 2011. augusztus 29. 17:48

@bibi: Még mindig úgy látom, hogy nagyjából a semmihez erősen közelítő adatmennyiségből próbálsz messzemenő következtetéseket levonni. Dzsingisz személyes sorsát ne akard népekre kivetíteni (a mongolok mint halakon marakodó szerencsétlenek?). Dzsingisz, aki származását tekintve a törzsi arisztokrácia tagja volt, apja halála után gyakorlatilag száműzve és jogfosztva élt családjával, a közösség segítsége nélkül, tkp. társadalmon kívüliként. Innen igyekezett visszaszerezni származásának megfelelő pozícióját, s a testvérgyilkosság is nyilván a családon belüli vezetés megszerzése miatt következett be (hány példát lehetne ilyesmire sorolni a világban "kezdetleges" és "nem kezdetleges" népeknél), amit aztán persze amennyire lehetett, az utókor igyekezett igazolni. A korabeli társadalmi viszonyokat amúgy nagyon is szigorú és részletes szabályok igazgatták. Már csupán az érdekesség kedvéért is érdemes elolvasni a Mongolok Titkos Történetét, ami Ligeti Lajos fordításában és részletes magyarázataival magyarul is elérhető. Vagy szintén magyarul Lőrincz László: Mongólia története. Ha más nyelven is olvasol, akkor lehet sokkal több és részletesebb szakirodalmat is találni. A Wikipédia pedig általában persze nem haszontalan olvasmány, de gyakorló mongolistaként - mongolisztikai témában legalábbis - elsősorban más forrásokra támaszkodom :)

48 bibi 2011. augusztus 29. 16:41

@tenegri: Igazából nem értem mit akarsz mindezzel alátámasztani.

************

Csak azt, hogy a honfoglaló magyarság szervezettsége a jelek szerint magasabb szinten volt mint a Dzsingisz gyerekkorának mongoljaié, ahol egy halon úgy összevesztek - ahogyan. A mongolokat Dzsingisz szervezte meg, ez neki nagy érdeme, és elvitathatalan teljesítménye. Ismét ajánlom a wikipédiát.

47 bibi 2011. augusztus 29. 16:36

@zegernyei: "Úgy tippelem, hogy a törzsekbe tartozókat nemekbe (nemzetségekbe) osztották. "

Köszönöm. Ez a modell szerintem is életszerű, bár kicsit rossz néven veszem (a modelltől), hogy Árpád idejében már volt köznép - nemes megkülönböztetés (nemes ebben az esetben = nemhez tartozás). Az igaz, hogy a legrégebbi magyar nemesi családok még számon tartották, hogy melyik nemből származtak. Rokonszenvesebb lenne, ha a honfoglaláskor minden magyar valamilyen nembe tartozott volna, és a család csak a teljesítmény szerint emelkedett volna ki az átlagból.

Azonban szerintem még mindíg feszíti a cikk eredeti mondanivalójának logikaját az, hogy a "had" szó finnugor (ha jól tudom), miközben a hadak (tkp. törzsek) egyike sem visel finnugor nevet. Ezt az ellentmodást fel kellene oldani. "Veszélyesnek" gondolom azt a lehetőséget, hogy a modell "nemekbe oszott" nem "közrendű" emberei esetleg (vagy főleg) nem is magyar anyanyelvűek voltak, mint tudjuk erre van bizonyos lehetőség.

46 tenegri 2011. augusztus 29. 00:38

@Roland2: Próbáld meg esetleg egy másik böngészővel.

45 Roland2 2011. augusztus 29. 00:32

@tenegri: Nálam a szerkesztőmező alatt semmi nem jelenik meg.Fenn balra van 3 gomb,mely a szöveg és betűk formázására van,jobbra fenn meg a "link" és "beszúrás" gomb.Alul viszont semmi.Ha "frissítek" ,akkor sem jelenik meg alul semmi.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X