nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Botrány az Éden Hotelben

A helyesírás nem romantikus luxusrandi a tengerparton a lemenő nap fényében. Legalábbis nem nekünk, akiknek követniük kéne. A szabályzat megalkotói azonban talán jót szórakoztak, amikor elképzelték botladozásainkat, ahogy szeszélyeiket követjük...

Fejes László | 2015. augusztus 11.
|  

Ha olyan szerkezetek helyesírásáról esik szó, melyek leírása gondot jelenthet, gyakran kapjuk azt a tanácsot, hogy használjunk inkább más szerkezeteket. Furcsa módon ilyesmiket még a helyesírási szabályzatban is találunk, pl. AkH. 137.:

[...] Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb, de: legszívhezszólóbb; hasonlóképpen: legharcrakészebb, leghasznothajtóbb stb.

Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb, leginkább hasznot hajtó stb.

Az AkH. 170. pontjában:

Ha egymástól különírt, személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. szobor) kapcsolódik, ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor, Kászim pasa bástya, [...]

Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb.

Az AkH. 139. pontjában többször is:

[...]

a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb, szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul, az első kötőjelet [...] kihagyjuk, vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcsere-vizsgálat, de: anyagcserevizsgálat-kérés; [...]

Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése, a békeszerződés tervezetének kidolgozása, kerekasztal-konferencia rendezése stb.

b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Hasonló esetek: [...]

A szabályt csak akkor alkalmazzuk, ha értelmetlenséget kerülünk el vele. Ha szószaporítás nélkül lehetséges, éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás), hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb.

Ezek a megjegyzések furcsák: igazán azt sem lehet eldönteni, hogy szabályok-e vagy tanácsok – elvégre a szabályzatnak azt kellene megadnia, mi helyes, és mi nem, ebbe az nem illik bele, hogy „jobb ... megoldás” vagy „tanácsos”, ilyesminek legfeljebb egy helyesírási tanácsadóban lenen helye. Ezek azonban nem csupán nem szabályok, de még csak nem is helyesírásiak. Egy helyesírási szabály (tanács, kérdés, vita) arról szól, hogy egy bizonyos kifejezést hogyan kell leírni, nem pedig arról, hogy milyen más kifejezést használhatunk.

Mindezt Krisztián újabb kérdése kapcsán írjuk le, akinek alapkérdése a következő:

Nevek és elnevezések esetében hogyan használandó a kötőjeles szóöszetétel? Egy mai cikkben olvastam: „Az Éden Hotel-botrány miatt...” Itt helyes-e ez az írásmód, vagy az „Édenhotel-botrány” lenne a megfelelőbb? nem hiszem, hiszen itt nem jelzős szerkezetről van szó.

Mindenekelőtt azt szögeznénk le, hogy az, hogy mi a jelzős szerkezet, leginkább definíció kérdése. Hosszan lehetne vitatkozni például azon, hogy például a Nagy Lajos név jelzős szerkezet-e, vagy csak akkor, ha a Nagy nem vezetéknév, esetleg akkor sem. Önmagában a vitának semmi értelme nem lenne.

Ebből botrány lesz?
Ebből botrány lesz?
(Forrás: tv2.hu)

A helyesírási szabályzat mögött álló nyelvtani elképzelések szerint ennek már lehet jelentősége. Az AkH. 140. a következőket mondja ki:

Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze:

a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője, a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni, Dezső bácsi, Fazekas úr, Kovács mérnök; a Nagy család, a Kalmár fiú; Volkswagen gépkocsi, Fabulon arckrém; stb. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor, Kászim pasa bástya stb. [...]

b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i, -s, -ú, -ű, -jú, -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató, Ady-szobor, Kazinczy-verseny, Mátyás-templom; Balassi-strófás, Kossuth-díjas, Mária-arcú, Herkules-erejű; József Attila-díj, Apáczai Csere János-emlékünnepély; stb. [...]

Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka, pálfordulás, röntgensugár stb. [...]

Hogy az a) és b) csoportba tartozó szerkezetek miben különböznek egymástól, azt talán csak a helyesírási szabályzat megalkotói tudják, vagy ők sem. Mi legalábbis nem találtunk olyan tesztet, mely eldöntené, mikor melyik szerkezetről van szó. Úgy tűnik, általában az olyan szerkezetek minősülnek „jelöletlen összetételnek”, melyek birtokos szerkezetté alakíthatók át (Afrika kutatója, Ady szobra, Balassi strófája, Mária arca stb.), de egyrészt nem mindegyik (Kazinczy versenye?), másrészt ilyeneket a minőségjelzősnek minősített szerkezetek között is találunk (a Nagy családja, a Kalmár fia, Julianus barát szobra, Kászim pasa bástyája). Vajon mi a különbség az Ady-szobor és a Julianus barát szobor között? Az, hogy a barát eleve köznév, de ez csak a szabályzat 170. pontjából derül ki.

A Kászim pasa bástya aka Fehérvári rondella
A Kászim pasa bástya aka Fehérvári rondella
(Forrás: Wikimedia Commons / Globetrotter19 / CC BY-SA 4 0)

Mindkét csoportban találunk olyat, amely esetében a köznév jelöltje a tulajdonnév viselőjéről van elnevezve: Kászim pasa bástya, Kazinczy-verseny, József Attila-díj. Kajánul jegyezzük meg, hogy a kötőjeles Kazinczy-verseny mellett a különírt Simonyi Zsigmond helyesírási verseny a magyar nyelvhelyesség rajongóinak kedvelt rendezvénye. (Persze nem lenne ezzel semmi baj, ha a négy fal között csinálnák, és nem akarnák ráerőltetni a társadalomra, különösen nem az oktatási rendszeren keresztül.)

Az pedig meglehetősen bonyolult kérdés, mikor válik valami köznévvé: szívesen meghallgatnánk azokat a nyelvészeti érveket, melyek megindokolják, miért köznevesült a röntgensugár, de nem számít annak a Tyndall-sugár. (Pusztán a kifejezés ismertsége aligha lehet magyarázat, hiszen ezzel pl. az afrikakutató írásmód is igazolható lenne.)

Tyndall-sugarak
Tyndall-sugarak
(Forrás: Wikimedia Commons / Andreas Tille / GNU-FDL 1 2)

A szabályzat viszonylag részletesen foglalkozik azzal, hogy miként kell írni a személynevek és köznevek kapcsolatát (AkH. 167–170.), ám más típusú tulajdonnevek köznével való összekapcsolását nem szabályozza. Az intézménynevek helyesírásáról szóló pontok (AkH. 186–192.) kizárólag az intézménynevek írásmódjait tárgyalják, más elemekkel (más szavakkal vagy képzőkkel) való összekapcsolásukról nem szólnak. Ebből derül ki többek között az, hogy a szállodák neveiben a hotel vagy szálloda szót nagybetűvel kell írni (AkH. 187.):

A hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, tudományos intézetek, alapítványok, pártok, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű nevében – az és kötőszó, valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk.

Itt szerepel példaként az Erzsébet Szálloda és a Fórum Hotel neve, mely a kérdést egyértelműen eldönti. Erre szükség is van a 190. pont miatt:

A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi, illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar, Katonatelep vasúti megállóhely, Ferihegyi repülőtér, Tabán mozi, Kis Rabló étterem, Vén Diák eszpresszó, Korona cipőbolt, Lukács fürdő, Kerepesi temető stb.

Mivel „az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül” kitétel nehezen értelmezhető, és mivel a példák szerint a a színház szót nagybetűvel, a mozi szót kisbetűvel írjuk az intézménynevekkel. Helyesíró legyen a talpán, aki a konkrét példa nélkül eldöntené, hogy a szállodák inkább a színházakra, gyárakra és iskolákra, vagy mégis inkább a mozikra, pályaudvarokra, repülőterekre, éttermekre, boltokra hasonlít-e inkább. (A szabályzat változásairól kiszivárgott hírek szerint ez a megkülönböztetés hamarosan megszűnik, és mindkét esetben nagy kezdőbetűvel kell írni az elnevezés köznévi tagjait is.)

Olvasónk kérdésére tehát a szabályzat alapján nem lehet választ adni. Ilyen szerkezetekkel, mint az Éden Hotel + botrány, azaz amikor egy intézménynévhez kapcsolódik egy köznév, nem foglalkozik még a legrészletesebb magyar helyesírási tanácsadó, az Osiris Helyesírása sem. Mi úgy véljük, az Éden Hotel-botrány a lehető legoptimálisabb írásmód, annak ellenére, hogy persze az Éden és a hotel szorosabban összetartozik, mint a hotel és a botrány, amit sajnos ez az írásmód nemhogy nem tükröz, de éppen az ellenkezőjét sugallja. Ilyen szempontból jobb lenne az Éden Hotel botrány forma, ez párhuzamba állítható pl. a Julianus barát szobor, Kászim pasa bástya alakokkal. Ezekben azonban, mint láttuk, olyan elem szerepel, melyet a helyesírás nem tekint a név részének, ezért kisbetűvel kell írni őket – a hotel azonban, mint láttuk nagy kezdőbetűvel írandó.

Hja, kérem, a helyesírás nem romantikus luxusrandi a tengerparton a lemenő nap fényében...
Hja, kérem, a helyesírás nem romantikus luxusrandi a tengerparton a lemenő nap fényében...
(Forrás: tv2.hu)

És végül térjünk vissza arra, amivel kezdtük, a helyesírási problémák kikerülésére. Krisztián így folytatja levelét:

Vagy lehetne „Az Éden Hotel-beli botrány...”? Ez is fura, mert kilógónak tűnik belőle a Hotel-beli. Én amúgy inkább úgy írtam volna, hogy „Az Éden Hotel botránya miatt...”, mert azt gondolom, hogy amit nem tudok számomra szimpatikusan leírni, azt leírom más, szimpatikus írásmóddal. Egyre gyakrabban látom, hogy a birtokos szerkezeteket jelzőssé akarják alakítani a híradásokban.

Az AkH. 187. kimondja a csupa nagy kezdőbetűvel írandó szavakkal kapcsolatban:

[...] Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk.

A példák között pedig szerepel a Fórum hoteli (v. hotelbeli) is, ebben az esetben tehát legfeljebb az Éden hotelbeli írásmód felel meg a szabályzatnak: kis h-val és kötőjel nélkül. Ha azonban az intézménynév címben szerepel, akkor az AkH. 200. pontja érvényes:

[...] A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita), Népszava-beli (hirdetés), Magyar Hírlap-beli (közlemény), Orvosi Hetilap-beli (cikk); Odüsszeia-beli (világ), a Kincskereső kisködmön-beli (alakok), a Kritika-féle folyóiratok, Élet és Tudomány-szerű lap; stb.

Bármilyen fura is Krisztián szerint, itt az Éden Hotel-beli a megoldás. Ez a pont viszont kifejezetten a -beli-re vonatkozik, a szabály eleje viszont csak a ragokra és a képzőkre – így aztán fogalmunk sincs, hogyan kellene írni például az -i vagy -s képzővel képzett alakokat. De mint cikkünk elején jeleztük, az Éden Hotel-beli nem a probléma megoldása, hanem megkerülése. Az pedig, hogy „birtokos vagy jelzős” szerkezetet használunk-e nem helyesírási, hanem stilisztikai kérdés.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 lcsaszar 2015. augusztus 11. 12:06

Végre! Éljen! Hurrá! Megszűnt a csak magyar nyelvterületen használt "Hotel Éden" és társai, mint "Hotel Intercontinental" (fellengzősebb nevet el sem lehet képzelni, na talán esetleg "Hotel Intergalactic"). Most már végre a helyére került a Hotel.

4 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 11. 12:02

@don B: Hopp, ez igaz, a végét elszúrtam, máris javítom.

3 don B 2015. augusztus 11. 11:44

Jelentősége semmi. Csak kis vicces bonyolítás. Persze, összetételeknél ez is, az is kötőjeles, de pl. Éden hotelbeli, ha intézmény, Éden Hotel-beli, ha cím. [szmájli]

2 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 11. 11:14

@don B: Ennek most mi a jelentősége? Másképp kéne írni, ha a botrány egy Éden Hotel nevű szállodában történik, mintha egy Éden Hotel nevű műsorban? Vagy már egy intézménynevet (akármit is) másképp írunk, ha egy címben szerepel, mint ha nem? Vagy másképp kell írni, ha a Kárpáthy Zoltán-botrány egy Kárpáthy Zoltán nevű személyhez fűződik, mint ha a Kárpáthy Zoltán c. regényhez?

1 don B 2015. augusztus 11. 11:02

namost nem azért, de az Éden Hotel nem intézménynév, hanem cím, egy műsor címe.

Információ
X