nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Amerikai foci vagy amerikaifoci?
A hivatalos elnevezések esete a helyesírással

Nehéz dolga van annak, aki egy szervezet hivatalos elnevezését próbálja leírni az aktuális helyesírási szabályok szerint. A feladat azonban nem lehetetlen!

nyest.hu | 2015. április 13.
|  

A nyest oldalain rendszeresen figyeljük mindennapi helyesírásunkat és mindennapi helyesírási hibáinkat. Nagy kérdés számunkra, hogyha valamit szinte mindenki rosszul ír, akkor mennyire vehető komolyan az ezt szabályozó akadémiai norma. Igen, már megint a mozgószabályról beszélünk! Mert ezzel nemcsak nekünk, de Krisztiánnak is meggyűlt a baja:

Érdekelne, hogy hivatalos elnevezésekben mennyire fontos szem előtt tartani a helyesírást. Magyar Amerikai Football Szövetség vagy Magyar Amerikaifootball-szövetség a helyes?

Sokan talán első látásra úgy gondolják, hogy Krisztián első kérdése önellentmondó. Hogyne lenne fontos szem előtt tartani a helyesírási normát a hivatalos elnevezésekben? Ha valahol fontos betartani a helyesírási szabályokat, az éppen a hivatalos nyelv! Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Rengeteg olyan hivatalos elnevezés között élünk, amelyek ellentmondanak az akadémiai szabályzatnak: minisztériumok (Nemzeti Erőforrás Minisztérium), konferenciák (Digitális Pedagógus Konferencia), hivatalok (Magyar Ösztöndíj Bizottság) stb. elnevezéseiben látjuk, hogy az összetételekre vonatkozó szabályokat nem tartják be. Mit tegyünk akkor mi?

Amerikai futball vagy amerikaifutball?
Amerikai futball vagy amerikaifutball?
(Forrás: Wikimedia Commons / Mike Kaplan)

Megjegyezzük, hogy football-t semmiképp nem írnánk a magyar elnevezésbe; ez elterjedt szokás szerint magyarul futball.

A helyesírás intézményének az egyik legfontosabb szerepe az egységes írásmód biztosítása. Ha pedig azt látjuk, hogy például a mozgószabályt többen nem tartják be, mint ahányan igen, akkor komolyan fölmerülhet bennünk, hogy az egységességet akkor szolgáljuk inkább, ha mi sem tartjuk be ezt a furcsa szabályt. Fenti esetben ez kétféle írásmódot eredményezhetne; ezek közül az egyik, amit olvasónk fent ír: Magyar Amerikai Futball Szövetség. Ezt nem a mozgószabály hanyagolása miatt nem választanánk, hanem amiatt, hogy benne mindenféle, a szerkezet tagolására utaló elválasztó jel nélkül szerepel egymás mellett a magyar amerikai szerkezet.

Szerencsére az amerikai futball szerkezet is fölvet kérdéseket. Mivel ez egy konkrét játéknak az elnevezése, amely lehetséges, hogy eredetét tekintve valóban amerikai, de ma már világszerte elterjedt, felmerülhet bennünk, hogy összetételről van szó, és nem jelzős szerkezetről. Ebben az esetben tehát a sportág elnevezése amerikaifutball és nem amerikai futball. (Ezt az írásmódot támogatná az is, hogy a szerkezetet egy főhangsúllyal ejtjük, nem kettővel.) Ha viszont a sportág neve egybeírandó, akkor olvasónknak ezt az írásmódot tudnánk javasolni: Magyar Amerikaifutball Szövetség. Ez felépítésében hasonlít több hasonló szervezet nevéhez: Magyar Labdarúgó Szövetség, Magyar Úszó Szövetség, Magyar Kézilabda Szövetség stb.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
13 LvT 2015. április 14. 16:33

@nudniq: >> a Ptk-ban még a paragrafusok bekezdéseinek is van külön címük? <<

Itt én voltam a súlyosan pontatlan. „Bekezdés” helyett természetesen „paragrafus” vagy „szakasz” értendő.

.

>> (És mondjuk a "polgári törvénykönyv" az maga egy könyv, mint tagolási egység, vagy ez egy olyan "könyv", ami több "könyvet" is tartalmaz? <<

Igen, a polgári törvénykönyv az egy olyan jogszabály, amely 8 könyvből áll. Utóbbi alatt azonban nem olyan terjedelmű szöveg értendő, amelyek már külön fűznek (mert 1. könyv 11 bekezdésből áll, amely 6 paragrafusba van szervezve; a 8. könyv is csak 6 paragrafus némivel több bekezdéssel). — A „könyv” is csak egy olyan változó tartalmú mértékegységnek tekinthető, mint pl. a régi „hordó”, amely csak a kontextus függvényében értelmezhető 80 litertől 900 literig terjedő űrmérték.

12 nudniq 2015. április 14. 14:51

@LvT: jól értem? a Ptk-ban még a paragrafusok bekezdéseinek is van külön címük? Borzasztó hosszú lehet egy-egy paragrafus, ha még a bekezdéseinek is külön címeket kellett adni... :(

(És mondjuk a "polgári törvénykönyv" az maga egy könyv, mint tagolási egység, vagy ez egy olyan "könyv", ami több "könyvet" is tartalmaz? Azt gondolnám naivan,h a törvénykönyv maga a "könyv", annak van mondjuk "általános része" meg "különös része", ezeknek vannak fejezeteik, azoknak alcímeik, azokon belül paragrafusok [mint most megtudtam: hivatalos nevükön "szakaszok"], és azokon belül bekezdések.)

És meggyőztetek: tényleg hasznos lenne a tartalomjegyzék, ha már úgyis vannak az egyes tagolási egységeknek címeik. (Gondolom, nem is oldalszám szerint kellene felsorolni, mert az esetleges, de, ha jól tudom, a paragrafusok számozása az minden törvényben folytonos - csak az alaptörvényben kezdik minden fejezetben újra, ráadásul más és más "számozással" - és így értetted,h a "kezdő paragrafusa" szolgálhatna a tartalomjegyzékben jó támpontként.)

11 LvT 2015. április 14. 13:30

@nudniq: >> és mit tartalmazna a tartalomjegyzék? Paragrafusonként felsorolva,h az adott paragrafus miről szól? <<

A paragrafus hivatalos megnevezése „szakasz”. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. IRM-rendelet 36. § (2) bekezdése az alábbi, ennél magasabb szintű tagolási egységet ismeri alcím > fejezet > rész > könyv. — njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125097.259955

És itt én is csatlakozom @lcsaszar:-hoz: már egy közepes, 100-as nagyságrendű paragrafust tartalmazó jogszabály esetén is nagy segítség lenne, ha az elején fel lennének sorolva a nagyobb tagolási egységek (a mellékletekkel együtt), és melléjük ki lenne szedve [legalább az], hogy melyik a kezdő paragrafusuk. Ennek hiányában a nem életvitelszerűen forgatott jogszabályokban elég nehéz tájékozódni.

Amúgy a jogalkotó akár tárgymutatót is készíthetne a jogszabályokhoz, amelyek a paragrafusokra utalnának. Az új Ptk. pl. úgy készült, hogy minden bekezdésnek van egy rövid címe, pl. a 3:65. §-é „Az egyesületi tag jogállása”. És mivel már a helyi jogszabályokat (ha legalább rendeletek) is elektronikus rendszerben kell megszerkeszteni, igen egyszerű lenne tartalomjegyzéket és tárgymutatót automatikusan szerkeszteni.

Ui. A ius murmurandi gyakorlása gyanánt. Ehelyett most a különböző egyesületek a sokadik alapszabály-változatukat kénytelen megszavaztatni, mert egyszerű állampolgárnak lehetetlenség a teljesen megváltozott jogszabályhalmazban megtalálni az őket érintő új szabályokat. A bíróság pedig eljátssza az egyszeri orosztanár szerepét: szinte csak egy leckével van előbbre, így ma még nem javíttatja, ami számára is csak a holnaputáni leckéből derülne ki.

10 Krizsa 2015. április 14. 04:11

Amíg (15o éve) a "magyar" nyelvtudomány szabotálja a magyar nyelv kutatását, addig semmit nem kell (nem is lehet) törődni a helyesírási szabályokkal. A magyar anyanyelvű, még a leg-tanulatlanabb is többet ért a magyar nyelvhez, mint a nyelvészei. Írj mindent úgy, ahogy érhetőnek tartod.

A "magyar" szó, az magyar. A "szövetség" is. Az "amerikai" és a "futball" - nem magyar szavak. Hanem mik? Vedd úgy, hogy szakszavak, idegen szavak, matematikai jelek - mindegy. Érthető legyen és kész. Mintha akármilyen kevert, akármilyen zagynyelven írnád. Ne törődj "velük".

9 nudniq 2015. április 14. 00:08

@lcsaszar: és mit tartalmazna a tartalomjegyzék?

Paragrafusonként felsorolva,h az adott paragrafus miről szól?

8 LvT 2015. április 13. 18:03

@nudniq: >> bele kellene írni a jogalkotási törvénybe ,h […] meg kell felelnie az akadémiai helyesírás szabályainak <<

A dolog éppen az ellenkező irányba látszik haladni. A régi 1987. évi XI. jogalkotási törvény 18. § (2) szerint „A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni.” — Az ennek helyébe lépő 2010. évi CXXX. törvény ebből a szempontból unortodox lett: ilyen követelményt már nem állít fel.

A fentiek miatt már csak az alaptörvény H. cikkéből vezethető le egyáltalán, hogy a jogszabályoknak magyar nyelvűeknek kell lenniük. Azt meg, hogy a magyar nyelv itt deklarált „védelme” magában foglalja-e a közérhetőséget 8amelynek a helyesírás az egyik eleme), már csak az alkotmánybíróság kompetens megállapítani. Magát a jogszabályalkotót ez önmagában nem kötelezi semmire.

7 szigetva 2015. április 13. 17:55

@bm: Azért jegyezzük meg, az, hogy egybeírjuk-e a "hogyhá"-t vagy külön, nem nyelvhelyességi, hanem helyesírási kérdés.

6 bm 2015. április 13. 15:51

"Nagy kérdés számunkra, hogyha valamit szinte mindenki rosszul ír..."

Majdnem szóltam akartam, hogy "hogyha" helyett itt a "hogy ha" lenne helyes – de aztán rájöttem, hogy mivel ezt is "szinte mindenki" rosszul írja (vagy legalábbis sokan), bizonyára az egységességet tartotta szem előtt a szerző, az ún. nyelvhelyesség(?) rovására... ;-)

5 lcsaszar 2015. április 13. 13:50

@nudniq: Azt gondoltam, ez evidens. De ami nem evidens, és mindig is zavart: miért nincs a jogszabálynak tartalomjegyzéke?

4 nudniq 2015. április 13. 13:21

@Sultanus Constantinus: bele kellene írni a jogalkotási törvénybe,h a jogszabályok címének, preambulumának és törzsszövegének is meg kell felelnie az akadémiai helyesírás szabályainak (akkor érvényes szabálynak, amikor az adott jogszabályt kihirdetik). ;)

Ekkor újabb jogászkodási lehetőség nyílna. Például egy ügyvéd kérhetné védence felmentését, mert a BTK vonatkozó passzusa helytelenül írva lett kihirdetve... :P

3 Sultanus Constantinus 2015. április 13. 10:00

@imi60: Saját munkakörnyezetemből szerzett tapasztalataim szerint sajnos nem igazán szokás. Még a jogszabályok is tele vannak helyesírási hibákkal, főleg a központozást és az összetételeket illetően. A legtöbben pl. még csak a mozgószabály létezéséről sem tudnak: "kizárt dolog, hogy ezt így kelljen leírni, én még sosem láttam ilyet" -- általában ez a reakció fogad engem is, amikor megkérnek, hogy nézzek át valamilyen szöveget helyesírásilag.

2 imi60 2015. április 13. 09:28

én is 2 ország valamiféle szövetségére gondoltam és szerintem a javaslatuk teljesen jó. Egy kérdésem van. Amikor egy elnevezést beadnak a hivatalos aktatologatókhoz ott nem vizsgálják helyesírási , értelmezhetőségi szempontból?

1 Sultanus Constantinus 2015. április 13. 08:47

"Nagy kérdés számunkra, hogyha valamit szinte mindenki rosszul ír, akkor mennyire vehető komolyan az ezt szabályozó akadémiai norma."

Ezen már én is elgondolkoztam. Viszont mindenképpen kettéválasztanám a kérdést. Az egyik az, hogy mivel helyesírás alatt valamilyen szabálynak való megfelelelést értünk (ami mindig egyezményes), ezért ami nem felel meg a szabálynak, az objekíve hibás, bármely szempontból is nézzük, akkor is, hogy 100-ból 99 ember nem tartja be.

A másik kérdés, hogy ennek mi az oka. Szerintem az, hogy már akkor nem vették figyelembe az addig kialakult szokásokat, amikor a helyesírást elkezdték szabályozni -- ebből a szempontból valóban a szabályozás (is) rossz.

A megoldás az arany középút lenne -- szerintem az lenne a lényeg, hogy a leírt szöveg ne okozzanak félreértést. Ebből a szempontból a "Magyar Amerikai Futball Szövetség" mindenképpen rossz, mert én speciel ezt úgy értelmezném, ha így lenne leírva, hogy 'Magyar--Amerikai Futballszövetség', ami ugye teljesen mást jelent, mint amit írni akartak.

Információ
X