@Fejes László (nyest.hu): >> Dél-Buda, Kelet-Magyarország, Új-Zéland? <<

Ez csak a földrajzi nevekre vonatkozó lex specialis. Nem földrajzi nevekre nem hat az AkH11:177, ill. az AkH12:176. maga a szabály is úgy kezdődik, hogy: „Ha egy földrajzi név utótagja…”.

Ezért ez analógiaként az intézménynevekre nem alkalmazható.

Ui. A közszói <új Zéland> szókapcsolat és a tulajdonnévi <Új-Zéland> különbsége eleve más minőségű, mint a közszói <szerencsjáték-hivatal> és a tulajdonnévi <Szerencsjáték-hivatal> között. Itt látszik, hogy a <-> jel az alaki egybeesés ellenére két külön dolog: az utóbbi esetben olvasást segítő szóközi tagolójel, az előbbi esetén pedig funktoroperátor.

@Fejes László (nyest.hu): "lehetne ez is nagybetű, különösen olyan szónál, mint a „hivatal”, amely egy csomó hasonló névben nagybetűvel szerepel" Mi az, hogy "lehetne"? Ez itt nem Dévényi Tibi bácsi kívánsághangversenye! A Hivatalt mindig nagybetűvel kell írni, mert a Hivatal nagyon fontos, és önnön fontosságának tudatában ezt el is várja.

@Fejes László (nyest.hu): Ha a személyeskedést és a sértegetést megpróbálnád legalább egyszer kihagyni, akkor tudnál velem is és mindenki mással is értelmes párbeszédet folytatni. De érdekes módon ez általában csak neked nem sikerül, mert másokkal egész jól el tudok beszélgetni. De biztos ez is az én hibám.

@Sultanus Constantinus: Nem én vagyok az, aki nem akarja felismerni, hogy uyganazt a dolgot többfelől is meg lehet közelíteni. Nem véletlen, hogy az olvasóban is felmerült a „Szerencsejáték-Hivatal” megoldás, hiszen ennek vannak párhuzamai. Nem először csinálod, hogy a helyes megoldás ismeretében „logikusnak” vagy „természetesnek” próbálsz feltüntetni valamit, ami közel sem egyértelmű, és amikor az ember megpróbálja felhívni a figyelmedet arra, hogy több megközelítésmód is lehetséges, akkor szándékosan ignorálod ezeket. Nehéz veled értelmes párbeszédet folytatni, úgyhogy nem is erőlködöm tovább.

@Fejes László (nyest.hu): "Nem, felesleges játszanod a hülyét."

Ugyanezt mondhatnám neked is...

@Sultanus Constantinus: „Nemzeti Adó- és VámHivatal? FöldHivatal?”

Nem, felesleges játszanod a hülyét. Olyanokra gondolok, mint az Alkotmányvédelmi Hivatal. És az egyik esetben az lenne az érv, hogy összetétel része, a másik esetben az, hogy kötőjel után áll. A Dél-Buda is lehetne Dél-buda, mert hiába tulajdonnév, ha egyszer már a szó közepén van. Ezek mind döntések, amikkel nincs baj. A baj az, ha van döntés, de nincs kimondva.

@Fejes László (nyest.hu): "Ha egy intézménynév minden kezdőbetűjét nagybetűvel írjuk, akkor simán lehetne ez is nagybetű, különösen olyan szónál, mint a „hivatal”, amely egy csomó hasonló névben nagybetűvel szerepel."

Nemzeti Adó- és VámHivatal? FöldHivatal?

Mert a Szerencsejáték-hivatal is ezekhez hasonló jelöleletlen szóösszetétel, csak éppen hat szótagnál hosszabb háromszoros összetétel. Másképpen: a "hivatal" itt nem kezdőbetű.

@Sultanus Constantinus: Minden eset más valamiért. Ha egy intézménynév minden kezdőbetűjét nagybetűvel írjuk, akkor simán lehetne ez is nagybetű, különösen olyan szónál, mint a „hivatal”, amely egy csomó hasonló névben nagybetűvel szerepel. Ha itt enm úgy írjuk, azt explicit szabálynak illene kimondania...

„csak az nem szép, mert túl hosszú” Mert ha hozzáteszünk egy kötőjelet, akkor rövidebb lesz... :D

@Fejes László (nyest.hu): Ez megint más eset. Ezek többtagú tulajdonnevek, ahol épp azért kell a kötőjel, mert mindkét tag önmagában is nagybetűs tulajdonnév. De a "Szerencsejáték-felügyeleti" ezzel szemben egyetlen szó, ahol a kötőjel szerepe teljesen más. Vagyis írhatnál "Szerencsejátékfelügyeleti"-t is, csak az nem szép, mert túl hosszú egybeírva.

@Sultanus Constantinus: Dél-Buda, Kelet-Magyarország, Új-Zéland?

"a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételekben pedig a kötőjel után álló elemet nem kezdjük nagybetűvel. Tudtunkkal ezt szabály sehol nem mondja ki, de [...]"

Persze, hogy nem mondja ki, mivel ez teljesen logikus: szóösszetételről beszélünk, és egy összetett szónak a közepén mióta használunk nagybetűt (pl. *SzerencseJáték)? A kötőjel csupán az olvashatóság végett szakítja meg az összetételt, de az egész szerkezet egy szónak számít.