Dominika nevű olvasónk kérdezi:

Nemrég a Tabánban jártam, és a nemrég felújított fürdőn furcsa feliratokat láttam: Rácz-fürdő, Ásvány gőz-fürdő. Nekem az az érzésem, hogy ezek nem helyesek. Igazam van-e?

Egyfelől azt kell mondanunk, hogy igen, Dominikának igaza van. A Rácz-fürdő ugyan lehetne helyes, például akkor, ha a fürdőt egy Rácz nevű illetőről nevezték volna el. Akik nem ismerik a fürdő és a környék történetét, azok bizonyára erre gondolnak. Valójában a fürdő a rácokról, azaz a szerbekről kapta a nevét. A ma parkként ismert Tabán az 1930-as évekig alacsony házakkal sűrűn beépített, zegzugos utcák által szabdalt városrész volt. A 17. század végén szerbek települtek ide, akik kiszorították a magyar lakosságot.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Maga a rác szó, melyet korábban a szerbek jelölésére használtak, a Novi Pazar melletti Ras [rasz] város nevéből ered. A város a 10-11. századi szerb állam fővárosa volt. A szóvégi [sz]-ből a magyarban már nagyon korán [c] lett. A szó valószínűleg a Rácföld, Rácország összetételekből való elvonással vált népnévvé. Nem olyan ritka folyamat, hogy városnévből népnév lesz: Moszkva nevéből keletkezett például az oroszok muszka elnevezése; Ausztria cseh neve, a Rakousko [rakouszko] a cseh-osztrák határon álló Ratgoz (ma Raabs) neváből származik.

A helyes írásmód tehát Rác fürdő lenne. A fürdő mindenképpen kisbetűvel írandó (persze kivéve, ha nagybetűs az egész felirat). A helyesírási szabályzat 190. pontja külön kiemeli, hogy a „pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők [kiemelés tőlünk– nyest] temetők stb. megnevezéseiben az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi, illetve az azzal egyenértékű tagok (tagokat) nagybetűvel, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk [...]”. (Ezzel szemben a 187. pont alapján a „hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, tudományos intézetek, alapítványok, pártok szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, céhszerű nevében – az és kötőszó, valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk.” Ebből következik, hogy a Vörösmarty Színház esetében a színházat nagybetűvel, a Vörösmarty mozi esetén a mozit kisbetűvel kell írni, mindannyiunk nagy mulatságára.)

Természetesen az is elképzelhető lenne, hogy egybeírjuk a teljes szerkezetet: Rácfürdő – ha a hagyomány ezt kívánná. Hasonló folyamat végbement a törökfürdő esetében, igaz, ez nem tulajdonnév, hanem köznévként egy fürdőtípust jelöl. A Rác fürdő eredetileg törökfürdő, és a mai Rác fürdő egy része is az.

Ami az ásvány gőz-fürdő alakot illeti, ez semmiképpen nem lehet helyes. A gőzfürdő szó mindenképpen egybeírandó. Elképzelhető az ásvány gőzfürdő, ez azt jelenti, hogy ’ásványból épített gőzfürdő’: az anyagnévi jelzőt tipikusan egybeírjuk a jelzett szóval (aranygyűrű), de kivétel ha akár a jelző, akár a jelzett szó összetett (sárgaréz vezeték, arany nyaklánc).

Ha az ásvány és a gőzfürdő valamilyen szóösszetételt alkot, akkor mindenképpen egybeírjuk, mivel együtt is csupán öt szótagot tesznek ki. Ha több mint hat szótagból állnának, akkor kellene kötőjelet használni, a kötőjel helye a szerkezet jelentésétől függene: a kötőjel a lazábban összetartozó részek közé kerülne. Így például ásvány-gőzfürdőt kellene írnunk, ha ’ásványok számára készített gőzfürdő (pl. egy laboratóriumban)’ lenne a jelentés, és ásványgőz-fürdőt pl. akkor, ha a jelentés ’ásványok kipárolgásaival készített fürdő’ lenne.

Úgy tűnik azonban, hogy egyik elképzelhető jelentés sem illik ide. Valószínűleg arról van szó, hogy ásványfürdő és gőzfürdő is működik az épületben.  (Az ásványfürdő szó kétségtelenül létezik, de hogy pontosan mit jelent, nem sikerült kideríteni – feltehetőleg ásványokban gazdag vizű fürdő, de lehet, hogy van pontosabb meghatározása is.) Amennyiben erről van szó, ásvány- és gőzfürdő lenne a helyes megoldás. Arról, hogy talán mégsem erről van szó, néhány találat árulkodik: elképzelhető talán, hogy olyan gőzfürdőről van szó, melyben ásványvizet használnak fel: ebben az esetben az ásványgőzfürdő lenne a helyes alak, ilyesmit azonban szerte a neten nem találtunk.

Másfelől viszont Dominikával szemben nem hibáztatnánk az épület felújítóit. Úgy tűnik, az eredeti feliratokat állították helyre: erre utal az uri gőzfürdő felirat is. Ennek mind stílusa, mind helyesírása korábbi időszakra utal: ma nem az úrit, hanem a férfit használnánk ilyen esetben. A 20. század közepéig a helyesírás nem szabályozta részletesen az egybeírás és a különírás szabályait, így nincs abban semmi meglepő, ha a korábbi feliratok ma furcsának hatnak. Azt csak támogatni tudjuk, hogy a régi épületekkel együtt a régi feliratokat is helyreállítják: ezek kultúránk emlékei, megőrzésük arra emlékeztet minket, hogy van, ami valaha máshogy volt – és ma is másképp lehetne.

Az például, hogy a Rácz-fürdő feliratban kötőjelet alkalmaztak, arra utal, hogy a nevet mégis inkább egy szónak érezték. Sőt, a magyar Wikipédia Rác fürdő szócikkében találunk egy olyan, 1891-ből származó idézetet, melyben az egybeírt Rácfürdő alak szerepel. Valójában tehát a hagyományra hivatkozva írhatnánk a szerkezetet egybe is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)