-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Nyilván nem úgy vannak bizonyítva a nyelvészeti összefüggések és törvé...2024. 11. 06, 19:49 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Persze. Csakhogy a nyelvészek a nyelvekkel foglalkoznak. Téged azért n...2024. 11. 05, 21:00 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Érdemes elolvasni.. mersz.hu/dokumentum/matud__312 ..Tapasztalat az, ho...2024. 11. 05, 20:38 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Itt tudsz blogot indítani: blog.hu Azt hiszem ha jól megy fizetnek is ...2024. 11. 04, 11:35 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Neked csak az kell, hogy ideöntsd a mantráidat. Idézel egy mondatot, a...2024. 11. 02, 21:51 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk viszonylag egyszerű feladat elé néz: nevet szeretne adni klubjának. A magyar helyesírás azonban ezt nem teszi lehetővé.
Olvasóink számtalanszor keresnek meg minket helyesírási kérdésekkel, és Isten látja lelkünk, mindannyiszor azzal kezdünk bele a válaszcikkbe, hogy röviden, frappánsan rámutatunk a helyes megoldásra – a végén azonban oda lyukadunk ki, hogy az egész egy marhaság, és mindenki írja úgy, ahogy neki tetszik. Pontosan ugyanez a helyzet Zsombor nevű olvasónk kérdésével is:
Barátaimmal évek óta heti rendszerességgel szervezünk egy Gó klubot, melyet idén szeretnénk intézményesített keretek közé foglalni. A Gó játékot (magának a Gó szónak a helyesírásán is sokan vitatkoznak, mi a Gó írásmódban hiszünk), 19x19-es táblán játsszák, innen jön klubunk neve, a 361. Amiben nem jutottunk dűlőre, hogy vajon 361 Gó Klubként (ezt preferálják közülünk a legtöbben), 361 gó-klubként, esetleg más írásmóddal kéne-e szerepelnünk – a korábbi klubok neveinek írásmódjából nem indulhatunk ki, ott legalább négy különböző írásmód szerepel.
Ilyen esetekben persze célszerűbb, ha a helyesírási szótárakat nézzük meg, és nem azt nézzük, hogy más – ki tudja, milyen helyesírási ismeretekkel rendelkező – nyelvtársaink hogy írják. Kutatásunk alapján akadémiai helyesírási szótárban nem szerepel a játék neve, egyedül aaz Osiris Helyesírásának (OH.) szótári részében találjuk meg:
go gót, gók, gója gózik | gotábla
Ezek szerint a játék neve rövid o-val írandó, és a gotábla alapján a klub neve, ahol ilyen játékot játszanak, goklub. Csakhogy az OH. nem bír szabályozó erővel: az akadémiai helyesírást nem módosítja, legfeljebb kiegészíti, ám a kiegészítések még akkora szabályzó erővel sem bírnak, mint az akadémia kiadványai. Követni tehát egyáltalán nem kell őket.
A kíváncsiság kedvéért megnéztük, hogy döntöttek a Wikipédián, ahol gyakran vérre menő viták folynak ilyen kérdéseken. A szócikkben a go alakot találjuk, ám a vitalapon megjelennek az ellenvélemények is – még az MTA-ra is hivatkoznak:
A gó szó köznév, kisbetűvel írandó. A Nyelvtudományi Intézet munkatársa arra a kérdésemre, hogy „go”, vagy „gó”, azt válaszolta, hogy „gó”, mert valaki valamikor a „Magyar Értelmező Szótárba” így írta be. Jó indoklás, igaz?
Az utóbbi kérdésre persze az a válasz, hogy jó, hiszen a szótár szerkesztői nyilván nem alaptalanul döntöttek így. A Magyar értelmező szótár ugyan nem áll rendelkezésünkre, de Bakos Ferenc Idegen szavak szótára című munkájának már 1973-as kiadásában így szerepel. Ezt tekinthetjük akadémiai szabályozásnak is, tehát a gó a helyes. Az OH. is a 244. oldalon felsorolja, mikor írhatunk egy szót magyarosan:
- régebben kerültek a magyarba, így volt idő megszokni őket;
- hangtani tulajdonságaik összhangban vannak a magyarban megszokottakkal (vagy azért, mert már eredendően is ilyen volt a szó, vagy azért, mert bizonyos hangalaki változás után beilleszkedett a magyar nyelv hangtani rendszerébe);
- nem található a szóban jellegzetes idegen szóelem;
- a szó elterjedt a sztenderdben.
Ezeknek a gó minden tekintetben megfelel: magyaros írásmódja éppen azért szükséges, mert a szó végén megnyúlt az o, amikor igazodott a magyar „hangtani rendszerbe”: a szó végén ugyanis – bizonyos indulatszavaktól, mint no vagy nono eltekintve – a szó végén nem állhat rövid o.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Wikipédia vitalapja utal a Go Wiki oldalán folyó vitára is: itt is a rövid o-s írásmód győzedelmeskedett, de általában is az a tendencia érvényesül, hogy a japán eredetű szavakat romaji átírását használják. Nyilván e mellett is szól számos érv, de nagyon furcsa egy olyan oldaltól mely egyébként szélsőségesen purista elveket képvisel, és irányelvei között ezt olvashatjuk:
Védjük a magyar nyelvet! — Kerüljük az idegen szavak használatát, különösen olyan esetekben, amikor teljesen egyenértékű magyar szóval lehet helyettesíteni! (pl. parti==játszma, szituáció==helyzet, pozíció==állás, tradíció==hagyomány, tradícionális==hagyományos, ...)
Visszatérve olvasónk kérdésére, el kell ismernünk, hogy ebben az esetben a go vagy gó valóban hit kérdése. Az azonban aligha lehet vita tárgya, hogy mivel a játék neve nem tulajdonnév, semmiképpen nem lehet nagybetűvel írni, ahogy olvasónk következetesen teszi. Ennél izgalmasabb kérdés, hogy vajon nagybetűvel írjuk-e, ha a klub nevének a része. Erre viszonylag egyértelmű választ ad a szabályzat 187. pontja:
A hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, tudományos intézetek, alapítványok, pártok, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű nevében – az és kötőszó, valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. [...]
Ezzel nem is lenne baj, ha nem szerepelne a szabályzatban a 190. pont is:
A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi, illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar, Katonatelep vasúti megállóhely, Ferihegyi repülőtér, Tabán mozi, Kis Rabló étterem, Vén Diák eszpresszó, Korona cipőbolt, Lukács fürdő, Kerepesi temető stb. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul, a Lukácsba jár úszni, a Kis Rablóban vacsoráztak stb. [...]
Azt, hogy mit jelent az, hogy „az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül”, ne tőlünk kérdezzék. Az, hogy ezek az elemek elhagyhatók, biztos nem szempont, hiszen a csupa nagy kezdőbetűvel kell írni a példák alapján a Madách Színházat, pedig mondjuk, hogy „a Madáchban játsszák”, a Fórum Hotelt, pedig mondjuk, hogy „a Fórumban szállt meg”, sőt az Országos Széchényi Könyvtárat, pedig még azt is mondjuk, hogy „egész nap a Széchényiben tanult”. (Abba bele se menjünk, hogy a Belügyminisztériumot egy szóba kell írni, pedig mondhatjuk, hogy „át kellett mennie a Belügybe” – talán ebben az összetett szóban is „kevésbé érvényesül az intézményi jelleg”?
Na, akkor most döntsük el, hogy mennyire „érvényesül az intézményi jelleg” egy góklub (goklub) esetében. Vajon egy színházra vagy egy mozira hasonlít-e jobban? Nyilván már a kérdésfeltevés is ostoba, mert a magyar helyesírás is az. Ami végképp abszurddá teszi a helyzetet, az az, hogy nem azért nem tudunk választani két lehetséges megoldás között, mert a helyesírás nem szabályozza a kérdést, hanem azért, mert túlszabályozza, amikor a 187. pont egyértelmű szabályát a 190. pontban teljesen következetlenül felülírja.
Ezek után Zsombornak is be kell látnia, hogy nincs az a gófeladvány (gofeladvány), ami a magyar helyesírás legegyszerűbbnek tűnő kérdéseinél bonyolultabb lenne. Kérdésére legfeljebb annyit lehet válaszolni, hogy klubjuk nevének valóban négy írásmódja képzelhető el, bár egyik sem az, amelyeket ő említ:
361 Góklub
361 góklub
361 Goklub
361 goklub
Ezek közül bármelyiket választják, abba egyaránt bele lehet kötni. Az egyetlen vigasz az, hogy ha e négy közül választanak, akkor legfeljebb a másik három mellett lehet érvelni, míg ha egy ötödiket választanak, akkor a szemükre lehet vetni, hogy annál e négy közül bármelyik jobb.
Végezetül mindenkinek azt tudjuk javasolni, hogy hagyja ott a gotáblát (vagy gótáblát), kössön futócipőt, fusson fel egy hegycsúcsra, és üvöltse ki magából mindazt a fájdalmat, amit a magyar helyesírás okoz.