nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Valahány (finn) név a naptárban

Magyarországon egy csoportba jár az óvodában Anna, Vanessza és Boróka, egy iskolában tanul Bence, Ugocsa és Kevin. De mi a helyzet Finnországban? A Kalevalából választanak-e nevet a finnek a XXI. század elején született gyermeküknek, vagy talán továbbra is a bibliai nevek dominálnak, esetleg új, igazán finn neveket alkotnak? Mi történik a külföldi nevekkel? Népszerűek-e az angolszászok, listavezető lesz-e Mohamed? Gyorsjelentés a kortárs finnországi névdivatról.

Horváth Csilla | 2015. augusztus 28.
|  

A magyarországi sajtó leggyakrabban az oktatásügy kapcsán szokta vigyázó szemeit Finnországra vetni, legyen szó akár a finnugor nyelvrokonság tananyagban elfoglalt helyéről, akár a kézírás tanításának kivezetéséről, vagy általában véve a finn oktatási reformokról. Cikkünkben a kérdéskör talán legfontosabb szereplőire, a gyerekekre, különösen a 2010-es években született gyerekek körében megfigyelt névadási trendekre irányítjuk figyelmünket.

Névadási törvények

A hatályos finn jogszabályok szerint Finnországban mindenkinek rendelkeznie kell vezetéknévvel és utónévvel – ami a finneknél elöl van, a neve is etunimi ’előnév’. A utónévvel nem rendelkező bevándorlóknak legkésőbb Finnországba érkezésük után fél évvel utónevet kell felvenniük, a gyermekeknek születésük után legkésőbb két hónappal kell nevet kapniuk. Egy embernek minimum egy, maximum három utóneve lehet. A választott utónévnek összhangban kell állnia viselője nemével, nem lehet idegen a finn névadási szokásoktól (jelentsen ez bármit is), nem lehet vezetéknév, és nem egyezhet meg testvér, féltestvér utónevével.

2010 és 2014 között 786 848 finn nyelvűként anyakönyvezett gyermek született Finnországban. Átlagosan mind a fiúk, mind a lányok 2,4 utónevet kaptak, vagyis a korábban általános két név mellett ma már nem ritka a három, vagy akár a négy utónév adása sem. (Dacára a névadási szabályzatnak, amely hivatalosan maximum csak három utónevet engedélyez.) A nevek eloszlása is megközelítőleg hasonló arányokat mutat a két nem esetében. A kislányok számára választott 13 024 első utónév közül a 68 leggyakoribb nevet viseli a 2010 és 2014 között születettek fele, ugyanakkor 8 299 olyan utónév is szerepel a nyilvántartásban, amelyet csak egy-egy lányka visel. A kisfiúk szülei összesen 9 331 nevet anyakönyveztek, ezek közül a 63 legnépszerűbbet viseli a vizsgált időszakban született fiúbabák fele, míg 5 867 utónévre csak egyetlen viselője hallgat.

Olivia és Puolukka, Karppi és Oliver: változik a névdivat
Olivia és Puolukka, Karppi és Oliver: változik a névdivat
(Forrás: Wikimedia Commons / Grant Barrett / CC BY 2.0)

A legnépszerűbb fiúnevek az Eetu, Aleksi, Veeti, Elias, Onni, Joona, Leevi, Lauri, Juho és Matias (a korábban abszolút elsőnek kikiáltott Juhani az első húszba sem fért be, a második utónevek között viszont listavezető), a legdivatosabb lánynevek pedig az Emma, Ella, Aino, Venla, Iida, Sara, Anni, Emilia, Aada és a Sofia. A top 10 nevek sorrendjéről elmondható, hogy egyrészt ismét divatba jönnek a 80-100 évvel korábban használatos utónevek (pl. az Emma és az Onni), köztük a Kalevalából eredeztetett nevek (mint az Aino, vagy a Väinämöinen nevéből származó Väinö).

Talán a legnépszerűbb nevek listájánál is jobban mutatja be a névdivat alakulását a ritkán választott, sőt egészen egyedi utónevek sokszínű világa. Nem meglepő módon Finnország-szerte terjedni kezdtek a külföldi eredetű, nemzetközi környezetben is könnyen használható nevek, mint például lányok körében a Camilla, Fiona, Olivia vagy Tara, akár fiúk esetében az Oliver, Patrick, Max vagy Jerry. (Sajnos arra vonatkozólag nincsenek információink, a statisztika megkülönbözteti-e a tisztán finn és a vegyes családban született gyerekeket.) Szintén a külföldi nevek csoportjába tartoznak, de egészen más társadalmi folyamatok, például az unión belüli és kontinenseken átívelő bevándorlás hatására jelentek meg az olyan különlegesnek számító nevek, mint a Woody, Ettore, Abdelrahiim és Bailey, illetve a Hiyab, Miroslava, Bethlehem és Noriko.

Hilla, azaz mocsári hamvas szeder: a választható női nevek egyike
Hilla, azaz mocsári hamvas szeder: a választható női nevek egyike
(Forrás: Wikimedia Commons / Philipum)

A nemzetközi versenyzőkkel felduzzasztott mezőny másik nagy csoportját természetesen a finn, gyakran köznévi eredetű utónevek alkotják. Míg korábban is ismeretesek voltak a Suvi (’nyár’), Pilvi (’felhő’), Tuuli (’szél’) vagy a Hilla (’mocsári hamvas szeder’) lány- és a Sisu (’energia’, ’akaraterő’) vagy az Otso (’medve’) fiúnevek, ma már ennél lényegesen különlegesebb névválasztásokkal is találkozhatunk. Női névként adható már a Puolukka (’vörösáfonya’), Mesihelmi (’mézgyöngy’), Säihky (’ragyogás’), férfinévként a Tähti (’csillag’), Ilves (’hiúz’), Karppi (’ponty’), Puro (’patak’). A finn névdivatra is teljesülni látszik a törvényszerűség, hogy a virágnevek szinte kizárólag női névként jelennek meg a nyilvántartásban, ott viszont folyamatosan bővül a csoportjuk. A 2010 és 2014 között egy-egy lánycsecsemőnek anyakönyvezett virágnevek között szerepel például a Raparperi (’rebarbara’), Kissanminttu (’macskamenta’), de akár az Unikukka (’álomvirág’), Metsäkukka (’erdei virág’) is.

Az újonnan kreált utónevek között is különleges csoportot alkotnak a kötőjellel párba állított nevek, sok esetben még költőibb hangulatot keltve, mint az egytagú nevek. Egy-egy viselője van az Iida-Aada, illetve az Oona-Fiina névpárnak, nemkülönben az Aino-Kuutamo (kuutamo ’holdfény’), Iiris-Mustikka (mustikka ’feketeáfonya’) és a Talvi-Aamu (talvi ’tél’, aamu ’reggel’) neveknek. Különösen leleményes az indián hangzású Inka-Maya név, melynek Inka tagja eredetileg az Ingeborg egyik becéző formájaként önállósult, a Maya pedig a Maria egyik alakváltozata volt. Nem maradnak el különlegességben a kötőjeles férfinevek sem, a finnes Kuu-Valo (kuu ’hold’, valo ’fény’) és Sisu-Mies (mies ’férfi’) mellett a részben finn, részben nemzetközi Eddie-Väinö és Janne-Elvis, illetve a kizárólag ritka és szokatlan elemekből álló Elmo-Optatus és a Filemon-Efraim névnek is vannak viselői.

A legnépszerűbb utónevek listája, illetve általában a névadást meghatározó szokások, divatok Finnországban sem csak az idő függvényében változnak. A pontos nyilvántartásoknak köszönhetően a kutatók nem csak egész Finnországra, vagy egy-egy városra érvényes statisztikát tudnak generálni, hanem a névválasztás mögött húzódó társadalmi összefüggéseket célzott, irányítószám alapú kereséssel is vizsgálni próbálják. A helsinki városrészek leggyakoribb lány- és fiúneveit összevető statisztikák alapján elmondható, hogy Helsinki polgárosultabb negyedében, a valószínűleg felső-középosztálybeli családok körében leggyakoribbak a nemzetközi nevek (pl. Julius, Vincent, Stella, Isabella) voltak. Az alsó-középosztály által lakott negyedekben a finnesebb hangzású nevek gyakoriak, mint például a Sisu, Taito (’tehetség’), Pihla (’berkenye’) vagy a Hilla, a város keleti részén, bevándorlók által is sűrűn lakott kerületekben már az Aisha, Fatima, illetve az Ibrahim és Anton nevek is bekerültek a legjobb tíz közé.

Forrás

Minna Saarelma-Paukkala Emma and Lumi, Eetu and Sisu: Name-giving trends in Finland in the early 21st century, elhangzott 2015. augusztus 20-án Ouluban, a XII CIFU konferencián.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X