-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy város, ahol mindenki beszólhat a másiknak, nincs politikai korrektség, és a disznó viccek is szabadon röpködhetnek. Készülj fel rá, hogy minden szavadat szétszedik és kiforgatják. Isten hozott Fingerporiban!
Finnországban a képregény aranykorát éli. Az egyik legnépszerűbb, ugyanakkor leginkább megosztó sorozat a Fingerpori, Pertti Jarla alkotása, amely 2007 óta mindennap egy új képsorral jelentkezik a legnagyobb példányszámú finn napilapban, a Helsingin Sanomatban, illetve több más kisebb kiadványban is. Fingerpori egy tipikus finn kisváros, amelyben meglehetősen abszurd dolgok történnek. A képsorok humorának forrása legtöbbször valamilyen szójáték, például egy elterjedt kifejezés újraértelmezése, átvitt jelentés helyett konkrét értelemben való használata. Ha valaki él-hal a szóviccekért, és nem bánja a helyenként alpári és politikailag egyáltalán nem korrekt humort, akkor érdemes Fingerporiba „ellátogatnia”.
Fingerpori bemutatkozik
Pertti Jarla eredetileg egy kelet-német városkát képzelt el az események színhelyéül. A képregénye néhány évig Karl-Barks-Stadt néven jelent meg, csak akkor keresztelték Fingerporira, amikor a Helsingin Sanomat 2007-ben átvette a sorozatot. A Karl-Barks-Stadt elnevezés több utalást is rejt magában, egyrészt felidézi az egykori Karl-Marx Stadtot (a mai Chemnitzet), másrészt a képregények világában járatosak számára beugorhat róla Carl Barks, akinek Dagobert bácsit köszönhetjük. A Fingerpori névválasztás tehát csak 2007-ben jött, de hamar elterjedt a rajongók körében. A fingerpori szó ‘gyűszű‘ jelentésben használatos, illetve jelenthet még ’gyűszűnyi alkoholt’ is. A Fingerpori név a sok konnotációja miatt tehát igazán telitalálat, arról már nem is beszélve, hogy még magyarul is milyen jól illik a város neve a sokszor altesti humorral operáló képregényhez.
Ezenkívül Pori egy finn kisváros neve is. A közönségtalálkozók szervezői ki is használták, hogy a kitalált város neve egybehangzik Pori városáéval, így például a 2010-es tamperei könyvvásár fingerporis programját, Fingerpori Jazz-ként reklámozták, ami a nagyszabású Pori Jazzfesztiválra utal.
De vajon kik laknak Fingerpori városában? A főszereplő a szemüveges Heimo Vesa. Szintén gyakori szereplő még Riivo-Riitta, a meglehetősen szabadszájú kávéházi pultosnő. A kitalált alakok mellett Fingerporiban megfordulnak történelmi személyiségek, mint például Mannerheim marsall vagy Adolf Hitler; az elmaradhatatlan Kimi Räikkönen, valamint tiszteletüket teszik híres képregényhősök is, mint Pókember vagy a Fantom.
A Fingerpori képregények stílusa természetesen nem mindenkinek tetszik, a vallással kapcsolatos rajzok, különösen a Jézust ábrázoló képek már többször kicsapták a biztosítékot a vallásos olvasók körében. A szerző azonban minden szívbaj nélkül szerepeltet politikusokat és vallási vezetőket a képsorain, és nem kímél igazán senkit és semmit. Még a finn kultúrában olyannyira fontos Kalevalát és annak főhősét, Väinämöinent sem. A következő képen látható Väinämöinen soittaa kannelta ’Väinämöinen kantelén játszik’ mondat emelkedett pillanatra utal, amikor mindenki áhítattal hallgatja a csodálatos énekmondót és zenészt. Ennek a mondatnak azonban lehet profán mai értelmezése is, miszerint ’Väinämöinen telefonál a fedélzetről’. Mondanunk sem kell, hogy Jarla erre a kettősségre játszik rá a képsorban.
A kép megértéséhez fontos tudni, hogy a finnek előszeretettel indulnak hajós kirándulásra Tallinn vagy Stockholm felé. De az utazásnak nem a turistáskodás a lényege, a legtöbben ki sem szállnak az adott kikötőben, a hangsúly azon van, hogy a megcsappant otthoni alkoholkészletet a hajón található vámmentes boltban olcsóbban kapható, nagy kiszerelésű áruval feltöltsék. A nagy dobozokat viszont nehéz cipelni, Väinämöinen is ezért telefonál, hogy jöjjenek ki elé a kikötőbe.
A Fingerpori humora
A Fingerpori képregény nagyon népszerű a finnek körében, de az talán meglepő, hogy a humoráról már tudományos munka is készült. Maijastiina Vilenius Minä sinulle homonyymit näytän! (Majd adok én neked homonímiát!) című alapképzéses szakdolgozatában részletesen elemzi a képregényben előforduló poéntípusokat. Ahogy a munkája címválasztása is mutatja, a Fingerporiban az egyik legjellemzőbb humorforrás a homonímia, vagyis az azonos alakúság. Ezt láthattuk a fentebbi väinämöinenes képsoron is. Ezekben az esetekben nem a szavak alapalakja, hanem a ragozott formája esik egybe. A fenti esetben a kansi ’fedélzet’ kannelta ’fedélzetről’ alakja a kannel ’kantele (hangszer)’ kannelta ’kantelét’ alakjával.
Hasonló poén a következő képen a kyytön maito (maito ’tej’), amelyben a kyytön szót lehet a kyyttö ’kelet-finn szarvasmarhatípus’ szó birtokos esetű formájának venni, illetve úgy elemezni, hogy a kyy ’keresztes vipera’ szó -tön fosztóképzővel van ellátva, vagyis a drágább tej viperamentes lenne.
Vannak olyan szóviccek, amelyek csak finnül működnek, és más nyelveken hosszú magyarázatot kell hozzájuk fűzni. De az is előfordul, hogy mindenki számára egyértelmű szimbólumot értelmez másként a szerző, ahogy ezt például a következő képsoron teszi:
A szakdolgozatát a Fingerporiról író Vilenius szerint a Fingerpori képregények gyakran azzal érnek el humoros hatást, hogy egy mondatot vagy egy többszavas kifejezést többféleképpen tagolnak. Például a következő képen a segélyvonalat hívó az ügyeletes kérésére – Kérem, mondja el a nevét, és hogy mi történt – a nevével válaszol, de az ügyeletes ezt a történtek leírásának értelmezi, és így reagál: ’Értem, és mi az Ön neve?’. Az Elias Tapani Karhu nevet ugyanis lehet tagolni a következőképpen is Eliasta pani karhu, vagyis ’Eliast megdugta a/egy medve.’
Szintén jellemző a Fingerpori poénokra, hogy a humor forrása egy konkrétan értelmezett átvitt értelmű kifejezés. A február 6-ai számi nemzeti ünnephez kapcsolódóan 2015. február 5-én a következő Fingerpori képsor jelent meg a Helsingin Sanomatban:
Hasonló poént figyelhetünk meg a következő képsoron. Az en tunne sormiani kijelentés kétféleképpen is értelmezhető: nem érzem az ujjaimat vagy nem ismerem az ujjaimat. És bár a megállóban összefagyott szereplő az első jelentésre utal, a másik figura készségesen elkezdi magyarázni: ’ez a gyűrűsujjad, ez a középső ujjad’.
Ha nem tudunk finnül, viszont szeretnénk még további Fingerpori-részeket olvasni, érdemes ezt a szép gyűjteményt böngészgetni, ahol ha nem is magyarul, legalább angolul elérhető jó néhány képsor.