-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Újabb kacsa terjed Magyarországon a finn oktatásról. Nyugodjunk meg, a magyarnál még mindig jobban teljesít.
„Pedig a finnek mindig annyira normálisak voltak” – adott hangot megdöbbenésének Adamikné Jászó Anna, amikor azzal a hírrel szembesítették, hogy Finnországban ezután csak gépírást fognak tanítani, kézírást nem. A Népszabadság Online terjedelmes cikkben járja körül a témát. Környezetünkben végzett, nem reprezentatív felmérésünk szerint a Családháló nevű portált senki nem ismeri. Értesülései forrásaként a Családháló nevű, nem túl ismert honlapot jelöli meg – azonban nem linkeli a forrást. Némi guglizással azonban már meg lehet találni: a Családháló több mint egy hónappal korábban megjelent cikke a Helsinki Timesra hivatkozik, természetesen ismét link nélkül.
Megtalálhatjuk a hivatkozott cikket is, mely 10 nappal korábban jelent meg. Persze megint nem elsődleges forrás, hanem a Savon Sanomat egy cikkének összefoglalója. Linket itt sem találunk, de ez esetben legalább ez annyival mentegethető, hogy az oldal olyanok számára közöl finn híreket, akik nem tudnak finnül – ezért félig-meddig menthető, ha nem linkelnek finn nyelvű forrást. Mindenesetre minimális ügyességgel megtalálható ez is. A cikk november 18-án jelent meg, alig másfél hónappal azután, hogy arról írtunk: vissza fognak térni a betűk korábban oktatott formáihoz. Hát a finn oktatáspolitikusok is össze-vissza kapkodnak?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nos, semmi ilyesmiről nincs szó. A Savon Sanomat cikkének címe ugyan tényleg azt állítja, hogy a kézírás szűnik meg az iskolákban, a cikkből azonban egyértelmű, hogy nem erről van szó.: „sidottuja kirjaimia eli kaunokirjoitusta ei opetella suomalaiskouluissa enää syksyn 2016 jälkeen” – azaz „folyóírást, azaz szépírást nem tanítanak a finn iskolákban 2016 őszétől”. Sőt az is kiderül, hogy még ez sem teljesen igaz:
Mutta kouluille annetaan asiassa vielä paljon liikkumavaraa: opettajalla on luopa jatkossakin opettaa sidottua kirjoitusta, jos hän itse haluaa.
De az ügyben az iskolák még nagy mozgási szabadságot kapnak: a tanító továbbra is taníthat kötött írást, ha maga szeretne.
A szöveg nem állítja, hogy kizárólag gépírást fognak tanítani, sőt kifejezetten utal a „nyomtatott betűkkel” való kézírás (tekstaaminen, tekstaus) oktatására, és emellett szól a gépelési készségek (näppäintaito) fejlesztéséről.
A Helsinki Times cikke sem állítja, hogy a kézírás oktatása megszűnne, amiről beszél, az a traditional cursive writing avagy a longhand – mindkettő a folyóírásra vonatkozó terminus. Mindebből következik, hogy a Családháló híre egy félrefordításon alapuló kacsa, melynek a Népszabadság felült. Nem lehet tehát igaz a bevezető mondat sem, miszerint a kézírás oktatásának eltörlése meglepte a nagyvilágot: ez csak azokat lephette meg, akik félrefordított hírekből tájékozódnak.
Nem ez az egyetlen pontatlanság a cikkben. A szóképolvasásról ezt olvashatjuk:
1978-ban, amerikai mintára bevezették a szóképes olvasást (komplett szavak jelentését kellett kitalálni)
A szóképolvasásnak természetesen nem az a lényege, hogy valamit „ki kell találni”, pláne nem a jelentésüket. A módszer lényege, hogy a tanuló nem először a betűket olvassa ki, és ezek hangértékéből rakja össze a szavakat, hanem a teljes szót ránézésre tanulja meg felismerni. Ez a módszer az angol esetében jól működik, hiszen ott a szavak tipikusan rövidek, és a betűk igen lazán kapcsolódnak a hangokhoz – ezért célszerű a teljes szó képét is külön megtanulni. Miközben érthető, hogy a szótagolós módszert választják az olvasás tanításához, teljesen érthetetlen a ragaszkodás ahhoz az elvhez, hogy íráskor a tollat a szó végéig nem szabad felemelni. Ennek következménye, hogy ha a gyerek a török, tőrök vagy törők szót szeretné leírni, először kénytelen azt írni, hogy torok, és csak ezután kitenni az ékezeteket. A magyarhoz ez a módszer nem csak azért nem jó, mert a magyar helyesírás viszonylag pontosan jelöli a szó hangzását, hanem azért sem, mert a magyar toldalékokból hosszú szavakat képes építeni, melyeket első pillantásra nehéz megkülönböztetni, érdemesebb szótagonként kifejteni hangértéküket. A jelentésre viszont közvetlenül az angolban sem utalhat az íráskép, hiszen az mindig egy szóra utal, és a szónak lehet (egy vagy több) jelentése.
Arról pedig, hogy a pszichológia után a grafológia „a második legfontosabb emberismereti tudomány” lenne, korábban már bővebben írtunk.