-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Észrevette, hogy a Facebook magyar felhasználói között milyen sok a Bence és a Jázmin? Nem? Nem véletlenül! A statisztikai adatokat akkor tudjuk értelmezni, ha tudjuk, milyen adatok alapján készültek.
Az államok által készített statisztikákból gyakran kiderül az is, hogy melyek a legnépszerűbb nevek az adott országban. Ha azonban Európa összes országának eredménye érdekel minket, akkor negyvenegynéhány ország statisztikáját kell végigböngésznünk. Ennél egyszerűbb, ha egy olyan adatbázisból gyűjtjük ki az adatokat, melyekben a lakosság jelentős része szerepel. Ilyen lehet például a Facebook. A Facebookon olyan sokan vannak regisztrálva, hogy az ő adataikat jó eséllyel reprezentatívnak tekinthetjük. Terjeng is két térkép az interneten, mely állítólag a Facebook-felhasználók körében országonként legnépszerűbb neveket jeleníti meg. A férfiak körében állítólag az alábbi nevek a legnépszerűbbek:
A kép némely esetekben igazolni látszik sztereotípiáinkat: nyilván sok olaszt hívnak Francescónak, az oroszoknál sok az Alekszandr, és a Juhani is tipikus finn névnek tűnik. Vannak azonban furcsaságok is: tényleg a legtöbb német férfi a Leon nevet viselné? Arról nem is szólva, hogy tényleg ennyire sok magyar férfit hívnának Bencének?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nos, elgondolkodhatunk azon, hogy valójában mennyire reprezentatív a Facebook-felhasználók köre. Nyilvánvaló, hogy a Bence a fiatalabb korosztály körében lehet gyakori név, és az is nyilvánvaló, hogy a fiatalok közül többen használják a Facebookot, mint az idősebbek. Lehetséges tehát, hogy ez torzítja el a képet? Mi a helyzet a női neveknél?
Nos, a Jázmin mégiscsak több, mint furcsa. Ha van legalább száz ismerősünk a Facebookon, nézzük meg, találunk-e közöttük Jázmint vagy Bencét! Nézzük meg, hogy találunk-e olyan keresztneveket, amelyeket négy-öt ismerősünk is visel! Aligha lesz olyan olvasónk, akinek a legtöbb férfiismerősét Bencének, a legtöbb nőismerősét Jázminnak hívnák! Sokkal valószínűbb, hogy legtöbb olvasónknak nem lesz sem Bence, sem Jázmin nevű ismerőse – akiknek pedig van, azoknak is lesz több olyan ismerősük, aki más nevet visel. Akkor pedig honnan származhatnak a térképre került adatok?
Nos, szerencsére viszonylag könnyű dolgunk van, mert sikerült megtalálnunk a két térkép forrását. A térképeket Janko Cvetkov készítette, és nem a Facebook-felhasználók adatait mutatja, hanem a legnépszerűbb neveket, melyeket Európában fiú- és lánygyermekeknek adnak, méghozzá a Wikipédia erről szóló oldala alapján. A térkép elkészülte óta a Wikipédia adatai is módosultak, ráadásul a térképen sem egy bizonyos évből származó adatok szerepelnek, hanem azok, amelyek az adott időszakban a Wikipédián elérhetőek voltak. Mivel pedig a névadási szokások változnak, a névadásban is vannak divatok, a lakosság egészében megtalálható nevek, illetve a babáknak éppen adott nevek egészen más képet mutathatnak.
Hogy miért írják egyesek, hogy az adatok a Facebookról származnak? Az aligha deríthető ki, hogy aki először ezt leírta, az miért tette – talán úgy vélte, ezzel több olvasót vonzhat. A többiek pedig tőle, illetve egymástól vették át az információt – persze forrásmegjelölés nélkül. A források visszakövetése nélkül pedig nehéz meggyőződni az adatok hitelességéről: gyakran ez is a cél.