nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Bevándorló Titanicok

A bevándorlás Finnországban is „forró téma”. Plakátkampány helyett ismeretterjesztő rendezvények és kiadványok fémjelzik a 2015-ös évet, szót kap a sajátos nyelvű és kultúrájú második generáció is. Ez alkalommal a finnországi szomáliak sorsának néztünk utána.

Leijailla | 2015. június 12.
|  

Finnországban 16 000 szomáli anyanyelvű lakos él. Az elmúlt harminc év során érkeztek az első nagyobb bevándorlóhullámként egy viszonylag zártnak számító országba. Hogyan fogadták-fogadják őket a finnek, milyen problémákkal kell megküzdeniük, milyen nyelvi és kulturális kölcsönhatásokat figyelhetünk meg ebben a kontaktushelyzetben? A Suomen somalit (Finnországi szomáliak) című kiadvány ezeket a kérdéseket boncolgatja és számos érdekes információval látja el az olvasót, például megtudhatjuk belőle, mennyi rozskenyeret (a finnek kedvenc alapélelmiszere) fogyasztanak a finnországi szomáliak, és mit jelent nyelvükben a titaanig kifejezés.

Az eredeti Titanic
Az eredeti Titanic
(Forrás: Wikimedia Commons)

A kicsorbult olló és a bőrfejűek

Az első menekült 1985-ben, kerek 30 évvel ezelőtt szállt le a Helsinki reptéren. Őt különösen a szomáliai polgárháborús helyzet kiéleződése után sok ezren követték, jelenleg 16 000 szomáli ajkú ember él Finnországban, ha nem anyanyelv, hanem származás szerint nézzük ezt a kisebbségi csoportot, a statisztikák szerint 14 672 fővel számolhatunk, ezzel a szomáliak Finnország harmadik legnagyobb kisebbségi csoportját alkotják.

A finn menekültpolitika egyik fő stratégiája az volt, hogy a szomáli menekülteket nem egy helyen telepítették le, hanem „szétszórták” őket az ország különböző városaiban. Míg a már eleve több nyelvű és multikulturális Helsinkiben könnyebb volt a beilleszkedés, a kisebb településeken a menekülteknek számos hétköznapi problémával és komoly idegengyűlölettel kellett szembenézniük. A gyakorlati nehézségek közé tartozott, hogy a vidéki, kisebb élelmiszerboltokban a szomáliak nem találták a hagyományos ételeikhez való hozzávalókat, illetve a finn fodrászok nem voltak felkészülve az afrikaiak erős, göndör hajának vágására. Így sok második generációs gyereknek közös élménye volt, hogy anyjuk otthon egy Fiskars-ollóval szerencsétlenkedett. A komolyabb problémákhoz tartozott, hogy a városban, a boltokban, az iskolában számtalan nyíltan vagy burkoltan rasszista megnyilvánulást kellett a menekülteknek elviselniük. Ráadásul a kilencvenes évek volt a bőrfejűek virágkora Finnországban.

Elvágva a finnektől
Elvágva a finnektől
(Forrás: Wikimedia Commons)

A finnek azért is viszonyultak negatívan a menekültekhez, mert a 90-es évek számukra különösen nehéz időszak volt, elhúzódó gazdasági válságot éltek át a Szovjetunió felbomlása után. A finnek félelmeihez mind a mai napig az is hozzátartozik, hogy a szomáliak bevándorlása nem állt meg, egyre több egykori menekült ad be kérelmet családegyesítésre, amelynek során átlagosan 3-4 családtagot szeretnének Finnországba hozni. Ha valakinek egy családtagja meghalt a háborúban, könnyebben el tudja intézni, hogy az életben maradt családtagok Finnországba emigrálhassanak.

A beilleszkedést az is nehezítette, hogy a menekültek 90%-a az anyanyelvén is analfabéta volt. Sokan tehát Finnországban tanultak meg írni-olvasni, többek között Fadumo Dayib is, aki aztán mesterszakos diplomát szerzett, és azzal vált híressé, hogy indul a szomáliai elnökválasztáson, szeretne első női elnökként gyökeres változásokat elérni az országában. A következő kampányvideója sajnos nincs feliratozva, de legalább meghallgathatjuk, hogyan hangzik a szomáli nyelv.

„Esküszöm, hogy kurva”

A finn társadalomban meg-megszólaló bevándorlásellenes hangok mellett megfigyelhető, hogy Helsinki azon részein, ahol a menekültek és a bevándorlók nagyobb arányban fordulnak elő (például Kelet-Helsinkiben), a fiatalok körében etnikailag vegyes csoportok jönnek létre. A finn gyerekek az iskolában is naponta találkoznak a soknyelvűséggel, és korcsoportjuk beszédmódját meghatározzák az egyes kisebbségi nyelvekből átvett szavak és kifejezések.

A Rénhíreken már bemutatott, sajátos helsinki finn változat, az úgynevezett stadin slangi a legfiatalabb korosztály beszéde során átalakul, a korábbi svéd szavakat arab, szomáli és orosz, de legfőképpen angol szavak váltják fel. A szomáliból nagyrészt „csúnya” szavakat vesznek át a finn fiatalok: a shuluk ’dagadt’, khanis ’buzi’ és a shamuto ’kurva’, valamint a burjo ’pénisz’ szavak terjedtek el a leginkább.

Az is előfordul, hogy egész kifejezéseket átültetnek sajátos beszédmódjukba. Például a szomáliban elterjedt fohászkodás, a wallah, wallah ’Allahra esküszöm’, amelyet ’természetesen’ jelentésben használnak, a fiatalok finn beszédébe is beszivárgott. A kifejezés azonban nemcsak jövevényelemként került be a finnbe, hanem tükörfordításként is, vagyis finn megfelelőjét, mä vannon ’esküszöm’ szintén használják. A finn beszélt nyelv egyik kutatója, Heini Lehtonen szerint ez a folyamat Svédországban már végbement, a kifejezés a svéd köznyelvbe is beépült. Ez még nem mondható el finn változatáról, itt csak a fiatalok beszédében fordul elő.

A nyelvi kérdésekkel kapcsolatban meg kell még említeni, hogy az első generációs bevándorlók körében a legnagyobb problémát a finn nyelv elsajátítása jelenti. Bár a finn állam biztosít kurzusokat, sokaknak félbemarad a tanulás, és ezért nem tudják a finn állampolgárságot sem megszerezni. Ez a sajátos helyzet ahhoz vezetett, hogy a statisztikák szerint a finnországi szomáli közösség jobban meg tudta őrizni a nyelvét, mint más országokban.

A szomáli Titanicok

A finnországi szomáliak életében számos más integrációs probléma is jelentkezik, a munkanélküliség és a bűnözés magas aránya mellett gondot jelent a második generáció identitászavara is. Sok fiatal számol be arról, hogy nem igazán érzik magukat képviseltetve, vagy finnek vagy első generációs bevándorlók szólalnak meg helyettük, olyan emberek, akik nem rendelkeznek az ő sajátos, kettős látásmódjukkal.

Bár bizonyos szituációkban „igazi finnként” tekintenek rájuk (mivel 75%-uk rendszeresen fogyaszt rozskenyeret), más helyzetekben teljesen kívülállók maradnak. Például akik nem fogyasztanak alkoholt, nem tudnak beilleszkedni a kortárscsoportjukba, mivel a finn tinédzserek között a kemény italozás a jellemző. A második szomáli nemzedék világnézete ugyanakkor radikálisan különbözik a szülők nézőpontjától, ha el is látogatnak az anyaországba, sokszor idegennek érzik ott magukat, és inkább finn énjükkel azonosulnak, például zavarja őket, hogy az emberek belépnek a személyes terükbe, amelynek tiszteletét Finnországban felnőve ők is fontosnak tartják.

Az integráció eszköze
Az integráció eszköze
(Forrás: Wikimedia Commons / Hellahulla / CC BY-SA 3.0)

A Szomáliában maradottak emellett irigységgel is tekintenek az úgynevezett titaanigokra, vagyis azokra az emberekre, akiknek sikerült megtenniük az életveszélyes utat a Földközi-tengeren keresztül, és eljutottak Finnországba. A legelső menekültek ráadásul a Szovjetunión keresztül érkeztek Finnországba, ami emiatt a szárazföldi részén is különösen kalandos és veszélyekkel teli volt.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X