nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Sokféle neveknek sorsáról
Kihalhatnak az Árpádok?

„Én nem Lajos vagyok, hanem Lali, és szeretném, ha ezt a magyar állam is elismerné” – írja egy állampolgár. De vajon tényleg vicces-e ez? Kiderül, hogy már rég nem vagyunk Mária országa, és ha minden így megy tovább, elfogyhatnak az Árpádok, és hogy Puskás miért nem lehet Öcsi.

Fejes László | 2015. január 30.
|  

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete alapjában véve tudományos kutatóintézet – egyetlen nem tudományos feladata van, melyet az állam ráerőszakol, ez pedig az utónevek kérdésében való döntés. Ezt a feladatot az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 30. §-ának (4) és (5) bekezdése hárította az MTA-ra:

(4) Az anyakönyvbe azt a születési és házassági nevet kell bejegyezni, amely az érintett személyt a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat bejegyzése vagy a haláleset időpontjában megillette. Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékből.

(5) Amennyiben a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, a Magyar Tudományos Akadémia nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről.

Ekkor alakult ki tehát az a helyzet, hogy amennyiben a szülők olyan nevet szeretnének adni a gyereknek (vagy ha felnőtt olyan nevet szeretne felvenni), mely addig nem volt anyakönyvezhető, akkor az MTA-val, pontosabban a Nyelvtudományi Intézettel kell alkudozniuk. Természetesen az MTA sem kapott szabad kezet: számos törvényi előírást kell figyelembe venniük.

A 2010. évi I. törvény is lényegében ezt őrizte meg, de a 44. § (3) és (4) bekezdése már azt is előírta az MTA számára, hogy az utónévjegyzéket a honlapján tegye közzé, illetve hogy amennyiben új nevet ítél anyakönyvezhetőnek, azt a listára vegye fel.

(3) Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által összeállított utónévjegyzékből. Az utónévjegyzéket az MTA a honlapján teszi közzé.

(4) Ha a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az MTA a központi anyakönyvi szerv megkeresésére harminc napon belül nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. Ha az MTA nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhető, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi.

Erről a munkáról tartott beszámolót az MTA Nyelvtudományi Intézetében január 29-én Sokféle neveknek sorsáról címmel Raátz Judit, Gerstner Károly és Sass Bálint. A kissé régiesen hangzó cím Szilágyi Ferenc Sokféle neveknek magyarázatja címen megjelent 1987-es könyvére utal. Természetesen ez sem az 1987-es nyelvállapotot tükrözi, hiszen ez Ilosvai Selymes Péter – igen, az, akinek műve alapján Arany János a Toldit írta – verséből való: ennek harmadik része a különböző keresztnevek jelentésével foglalkozik.

Jogszerűen

Az először Gerstner Károly beszélt a feladatokról. Beszélt a törvényi háttérről, hivatkozott többek között a fenti törvényekre. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar törvényi szabályozás külföldön született magyar gyerekre, illetve külföldi állampolgár magyar állampolgár gyermekére sem vonatkozik, továbbá az 1993. évi LXXVII. törvény 12 §-ának (1) bekezdése kimondja:

A kisebbséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához, családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez és annak – jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez. A nem latin írásmóddal történő bejegyzés esetén kötelező a fonetikus, latin betűs írásmód egyidejű alkalmazása is.

Gerstner utalt arra az Alkotmánybírósági határozatra is, mely egyszerre mondja ki a szabad névválasztás állam által való korlátozhatóságát:

A névjog az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi
méltóságból levezethető alapvető jog. Minden embernek elidegeníthetetlen joga van az (ön)azonosságát kifejező saját névhez és annak viseléséhez. Ez a jog az állam által nem korlátozható. A névjog egyéb elemei – így különösen a névválasztás, a névváltoztatás, a névmódosítás – a jogalkotó által alkotmányosan korlátozhatók.

Mint arról fentebb szó esett, az MTA 1982 óta köteles összeállítani az anyakönyvezhető nevek jegyzékét. A törvény életbe lépésekor Ladó János először 1971-ben publikált Magyar utónévkönyvéből indultak ki: az ebben szereplő nevek voltak anyakönyvezhetőek. 1996-ig több mint 500 szakértői vélemény született, ezek eredményét Bíró Ágnes: Új magyar utónévkönyv című munkájába mutatta be: ebben már 883-mal több név (631 női és 252 férfi), összesen 2710  szerepelt. Bíró munkája csupán jegyzék volt, nem szerepeltek benne magyarázatok, 1998-ban viszont megjelent az általa kibővített Ladó-kötet (Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv).

Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv
Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv

2010-ben jött létre az Utónévbizottság, melynek négy tagja Raátz Judit, Borbély Anna, Heltainé Nagy Erzsébet és Gerstner Károly. A véleményeket Raátz Judit írja, a bizonytalanabb esetekben konzultál a bizottság tagjaival, de szükség esetén bevonnak külső szakértőket is. Annak érdekében, hogy döntéseiket következetesebben hozhassák meg, lefektették alapelveiket, és nyilvánossá is tették őket. Mielőtt új név bejegyzését kérvényeznénk, érdemes tanulmányozni ezeket, hogy felesleges köröktől kíméljük meg magunkat, illetve hogy tudjuk, mit kell majd igazolnunk a név elfogadtatásához. Ráadásul így ellenőrizhető is, hogy a döntéshozók következetesen jártak-e el.Természetesen a törvénynek megfelelően elérhető az anyakönyvezhető női és férfinevek listája.

Gerstner Károly említette azt is, hogy volt már rá példa, hogy szűkült a lista. Volt eset, amikor kiderült, hogy egy név női és férfinévként is bejegyezhető volt, ezt viszont a törvény tiltja. Megállapították, melyik fordul elő gyakrabban, a másikat pedig törölték. Ezen kívül 2010-ben töröltek néhány nevet, melyről úgy ítélték meg, hogy már kiszorult a használatból, és nincs rá igény.

A Ladó-féle klasszikus
A Ladó-féle klasszikus

Nemzetközi divatok Magyarországon

Ezután Raátz Judit beszélt, ahogy ő fogalmazott, „tudományosan és talán humorosan”. Először arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a születések száma egyre csökken, az adható nevek száma gyorsan nő. 2009 és 2014 között évente 27–64 férfi és 54–73 női név került fel az anyakönyvezhető nevek listájára, pillanatnyilag összesen 3688 név közül választhatunk.

Mint Raátz Judit elmondta, Magyarországon is a nemzetközi szinten megfigyelhető változások érvényesülnek: a neveknek egyre több alakváltozatuk alakul ki; egyre több a rövidített, becézett formákból kialakuló anyakönyvezett név; minden nyelvben egyre több a jövevénynév; erős a média hatása: sokan választanak nevet a filmek és  tv-ben látható műsorok szereplői, popzenészek, sportolók és egyéb kultúrhéroszok (Magyarországon például japán mangaszereplők) nyomán. Ugyanakkor a globalizációs tendenciák mellett világszerte jellemző a saját kultúra régi neveihez való visszatérés: Magyarországon is számos régi magyar – vagy annak vélt – név anyakönyvezését kérvényezték.

A „hagyományos” nevek becéző formái közül ma már anyakönyvezhető például a Janó, a Simó, a női nevek közül a Tinka, a Heni vagy a Brigi. A női nevek körében a kettős nevek is népszerűek, különösen az Anna és Hanna nevekkel alkotottak: Annadóra, Annaróza, Hannaliza, de van Emmarózsa is. Előfordul, hogy egy már elfogadott nevek alakváltozatainak bejegyzését kérelmezik: Patricia, Izabel, Angélia.

Az idegen nevek száma részben azért nő, mert a bevándorlóktól származó, de már kizárólag magyar állampolgárságú gyerekek számára igénylik ezeket. Ezek főleg arab nevek: Azim, Dzsamal, Ammar, Nadim; Zahira, Heszna; de vannak szlávok is: Andrej, Malik. Egyre több a héber név: Ezel, Omri, Cádók, Asur. A Krisna-tudatú hívők pedig szanszkrit neveket igényelnek: Gopár, Govinda, Naróttama. Vannak, akik azért szeretnének idegen nevet adni gyermeküknek, mert külföldön élnek, vagy huzamosabban szeretnének külföldön élni.

Kihalhatnak az Árpádok?
Forrás: Wikimedia Commons / Eviatar Bach

Népszerűek a régi magyar nevek is. Ezek közül csak azokat fogadják el, melyeknek névként való használatát dokumentumok is igazolják. Az elfogadott nevek közé tartoznak: Monor, Zsubor, Apaj; Ünige, Csente, Kincse. Bár nem tartják szerencsés választásnak, elfogadhatónak ítélték a Vérbulcsú nevet is. Érdekességként említették, hogy valakinek éppen a Devecser várost is érintő ajkai vörösiszap-katasztrófa után jutott eszébe, hogy gyermekének a Devecser nevet adja.

Számos esetben a nevet elfogadhatónak ítélik, de nem azért amiért a kérelmezők kérik. Volt, aki azért kérelmezte a Niva nevet, mert a kislány édesapja Iván volt – ez nem lett volna elég indok, de az engedélyt megadták, mivel a héberben használatos személynévként is. A Szermond név kérelmezője jórészt áltudományos érvekkel támasztotta alá kérelmét, a szer mögött valamilyen ősi, misztikus rendet feltételezve (szer-elem, szer-etet, szer-telen, szer-kezet, szer-szám, szer-el – ezek egy része valóban összefügg, csak nem úgy,a hogy ő gondolta), végső soron mégsem ez döntött, hanem az, hogy sikerült dokumentumokkal alátámasztani, hogy a nevet valóban használják.

A Lizinka nevet bizonyára egyébként is elfogadták volna, mivel a növénynevekből származó női név egyébként is bevett típus, de elfogadását elsősorban az könnyítette meg, hogy a szerbhorvátban létezik az Erzsébet alakváltozataként.

Virágozzék minden virág – vagy legalábbis a lizinka!
Virágozzék minden virág – vagy legalábbis a lizinka!
(Forrás: Wikimedia Commons / Frank Vincentz / GNU-FDL 1.2)

Jogszerű és jogtalan jogkorlátozások

Sajnos nem sikerült feloldanunk azt a – talán csak látszólagos – ellentmondást, hogy míg a Lizinkánál előny, hogy egy másik név alakváltozata, és a Patrícia mellett bejegyezhető a Patricia is, addig a Daniel vagy a Deniel alakokat miért utasítják el arra hivatkozva, hogy a Dániel a bevett és elfogadható változat.

A legtöbb kérelmet azért kell elutasítani, mert a törvényi előírás szerint a névnek a magyar hangjelölés elveit kell követnie. Volt olyan szülő, aki azzal a kéréssel fordult a bizottsághoz, hogy akár a Jimmy, akár a Jimmi, de még a Jimi változatot elfogadja, de legalább az egyiket engedélyezték – kérésének mégsem  tudtak eleget tenni.

Számos nevet azért kell visszautasítani, mert a törvény szerint a névről egyértelműen eldönthetőnek kell lennie, hogy férfi- vagy női név-e. Így például a Dakota nevet azért utasították vissza, mert az Egyesült Államokban női és férfinévként is előfordul. Egyáltalán nem világos, hogy ez miért indok, hiszen ettől még a magyarban lehetne egyértelműen fiú- vagy lánynév – különösen, ha szabályozás biztosítaná. A Maci nevet is azzal az indoklással utasították vissza, hogy elvben fiú és lány is kaphatná. (A téma nyilván már szegény Micimackó miatt is kényes, hiszen fiú létére magyarul nő nevet visel, az eredetiben pedig a nők és férfiak által is viselt Winnie nevet. Kész fertő.)

Fiú-e vagy lány?
Fiú-e vagy lány?
(Forrás: Wikimedia Commons / Evan Blaser / CC BY 2.0)

Elutasítják a családnevekből alkotott utóneveket is. Ez az elv különösen annak fényében érdekes, hogy az elfogadható nevek közül 16 is családnévből származik, közöttük olyan bevett nevek, mint a Bálint vagy a Marcell, a ritkán előforduló Cézár, Gordon vagy Jagelló, de akinek kedve van, nevezheti gyerekét Edizonnak vagy Robinzonnak is.

Az elutasított nevek közé tartoznak azok, amelyek a bizottság szerint túlságosan becézőek. Így például nem anyakönyvezhető név a Matyi, a Misi, a Pöntyi vagy a Babszi. Sajnos nem sikerült megállapítanunk, mennyivel rosszabb a Misi, mint az egyébként szintén a Mihály becézéséből született Misa, Misel, Miske vagy Misó – utóbbiak ugyanis anyakönyvezhetőek.

Öcsi? Megtagadva!
Öcsi? Megtagadva!
(Forrás: Wikimedia Commons )

A bizottság hozzáállását nagyon jól mutatja két, Raátz Judit által viccesként előadott (és a hálás közönség kacagásával kísért) történet. Az egyik szerint az Öcsi nevet egy feleség kérvényezte férjének 40. születésnapjára (nyilván nem a férj szándéka ellenére). A bizottság a kérelmet visszautasította. Raátz Judit nem is érezte szükségesnek elmondani, miért. Pedig ha van szó, mely hivatalosan nem utónév a magyarban, de a nyelvterület jelentős részén keresztnévként funkcionál, akkor az Öcsi az.  Számos szépirodalmi példát találunk rá, és olyan kultikus személyek esetében is használatos, mint Puskás Ferenc. Még azt a mondva csinált indokot sem lehet felhozni, hogy a magyar névkészletben nincsenek családi viszont jelentő szóból származó személynevek: ilyen az Attila, az Aba vagy az Ata ’apa’; az Ábel ’fiú’, a Kora ’lány’ – és ezek csak a tiszta alakulatok, az olyanokról nem szólva, mint a Barabás ’apa fia’, Dávid ’apai részről testvér’, Kleofás ~ Kleopátra ’apa dicsősége’ stb.

A másik viccesként előadott történet azé a férfié volt, aki nevét Milalink Lalira szerette volna változtatni. (A Milalink az a mi Lalink szókapcsolatból származik, de most az utónévnél maradunk.) A kérvényező az alábbiakat írta:

Én nem Lajos vagyok, hanem Lali, és szeretném, ha ezt a magyar állam is elismerné.

Számunkra érthetetlen, milyen okból utasítja el a bizottság a Lali önálló névként való kezelését. A Lajos azon nevek közé tartozik, melyek anyakönyvezett viselőit családi, baráti ritkán szólítják az anyakönyvbe bejegyzett formán – más Lajosok viszont a becézett formákat nem kedvelik. A gyakorlatban tehát arról van szó, hogy a hivatalos és a becézett forma kettévált, külön névként funkcionál. Akit a hétköznapokban sosem szólítanak Lajosnak, jó okkal érzi úgy, hogy ő nem Lajos – és a gyakorlatban nincs is komoly akadálya, hogy a Lali nevet anyakönyvezhetőnek nyilvánítsák (ahogy például elfogadható a becenévből alakult Bandó, Gergő, Ági, Anni, Bori stb. is. Szakmailag semmilyen indokot nem találunk arra, hogy az Utónévbizottság ebben az esetben is korlátozza a nyelvhasználók jogait – az ugyanis elég mondvacsinált indok lenne, hogy a Lali nő név is lehet. (A szabályozás egyéb visszásságairól korábban már írtunk.)

Az előadáson szó esett más tevékenységi körökről is: ezekre most terjedelmi okokból nem térünk ki, ám az egyik problémakörnek, a honosítással összefüggő névváltoztatásokra terveink szerint még visszatérünk.

Sokféle neveknek magyarázatja

Utolsó előadásként Sass Bálint mutatta be az egyébként már 2013 novembere óta működő, de egyre több funkcióval rendelkező Utónévkeresőt. A Nyelvtudományi Intézetben szervezeti okokból olyan össze nem tartozó tevékenységek tartoznak egy osztályhoz, mint egyfelől a nyelvtechnológia és a matematikai nyelvészet, másfelől az élőnyelvi kutatások (szociolingvisztika) és a nyelvművelés, nyelvi tanácsadás (utóbbi körében folyik az utónevek elbírálása). Ennek a furcsaságnak azonban vannak kétségtelen előnyei is: ilyen az Utónévkereső elkészítése.

Az Utónévkeresőben rákereshetünk a nevekre is. Az előadás napján például az Adélok ünnepelték névnapjukat. Az Adél névre rákeresve megtudhatjuk, hogy az Adél női név, német Adele név francia formájából származik, jelentése ’nemes’, január 29. mellett február 24. is Adél-nap, megtaláljuk a becézett formákat, hangzásának néhány jellemzőjét és azt is, milyen gyakori a magyar lakosság, illetve a 2012-ben született csecsemők körében.

Bármelyik elemre rákattintva megkapjuk azon nevek listáját, melyekre ugyanezek jellemzőek: így gyorsan megtudhatjuk, hogy január 29-én az Adélok mellett a Ferencek, Szalézek, Szalókok, Valérek, Valériók, Adalák, Dellák és Etelkék ünneplik névnapjukat. Ha viszont a „nemes” feliratra kattintunk, megtudhatjuk, hogy mely nevek jelentik szintén azt, hogy ’nemes’.

Nem csupán konkrét nevekre kereshetünk rá. Ha például B betűvel kezdődő vezetéknévvel alliteráló, közepesen gyakori, de egyre ritkábbá váló nevet keresünk, akkor már csak azt kell eldöntenünk, hogy a Beatrix, a Bettina vagy a Brigitta szimpatikus-e számunkra. Ha nagyon ritka három szótagos, mély hangrendű férfinévre van szükségünk, akkor az Ábrahám, az Armandó, a Kadosa, a Ronaldó és a Salamon közül kell választanunk. Ha pedig a vezetéknevünk Király, és ehhez keresünk rímelő régi magyar férfinevet, akkor meglepően bő választékkal találjuk szembe magunkat: Gibárt, Ibrány, Mikán, Tibád, Tiván. Ezt a szolgáltatást csak dicsérni tudjuk.

Sass Bálint bemutatott néhány érdekes adatot is: a szoftver segítségével gyorsan kideríthetjük, melyek azon a nevek, melyek korábban nagyon gyakoriak voltak, mostanában azonban elég ritkák: Antal, Árpád, Béla, Géza, Jenő, Kálmán, Pál; Anikó, Anita, Csilla, Gabriella, Klára, Melinda, Renáta, Szilvia, Tünde. Rendkívül gyakoriból lett elég ritka az Ágnes, az Andrea, az Erika és a Mónika. Korábban az első tízben szerepelt, de mára elég ritkává vált az Erzsébet, az Éva, az Ilona, a Judit, a Julianna, a Mária és a Zsuzsanna – a női „slágerlista” eleje tehát nem csupán lecserélődött, de egyenesen mélyrepülésbe fogott. (Ez a funkció egyébként némi finomításra szorulna: hasznos lenne, ha nem csupán gyakorisági kategóriát választhatnánk, hanem ezt kiegészíthetnénk a „vagy ritkább”, illetve „vagy gyakoribb” elemekkel. Ha most akarjuk megnézni, hogy melyek azok a nevek, melyek korábban nagyon gyakoriak, rendkívül gyakoriak voltak vagy akár az első tízben szerepeltek, mostanában azonban elég ritkák, nagyon ritkák, rendkívül ritkák vagy évente csak néhányszor adják őket – röviden: korábban népszerűek voltak, de ma már nem azok –, akkor számtalan keresés eredményét kell összegeznünk.)

A szoftver azonban nem csak arra alkalmas, hogy gyermekünknek nevet válasszunk vagy a trendeket figyeljük, hanem arra is, hogy felfedezzük az alapjául szolgáló szakirodalom olyan ellentmondásait is, melyeket egyébként igen nehéz lenne felfedezni. Így például felfedezhetjük, hogy az Adélhoz hasonlóan az Etel jelentése is ’nemes’. Azt is megtudhatjuk, hogy az Etel az Etelka becéző formájából vált önálló névvé. Az Etelka esetében azonban nem találunk jelentést, viszont megtudhatjuk, hogy az Etele férfinév női formájaként jött létre. Az Etele alatt megint nincs jelentés megadva, de megtudhatjuk, hogy az Attila név régi magyar formája. Az Attila szócikke szerint viszont az Attila jelentése ’atyácska’. Annak magyarázatát, hogy miként lesz egy ’atyácska’ jelentésű név régi magyar formája női változatának becézése ’nemes’ jelentésű, kommentelőink fantáziájára bízzuk.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 Szubartu 2015. január 31. 00:06

Na melyik birka tudja honnan származnak a vérkirályaink?

4 scasc 2015. január 30. 23:46

Jó cikk, fontos cikk, és én is egyetértek vele, hogy a névjogy messze túl korlátozott egy modern liberális demokráciához. (Persze, tudjuk, mi az ILliberális demokrácían dolgozunk :-( ).

De itt pacáztál, Laci -- vagy László? ;-) -- :

>>mint az egyébként szintén a Mihály becézéséből született Misa, Misel, Miske vagy Misó – utóbbiak ugyanis anyakönyvezhetőek.<<

Míg a Miske és Misó jóllehet tényleg "a Mihály becézéséből születtek" -- a magyarban -- és ezzel párhuzamai az anyakönyvezhetetlen Misinek, a Misa és Misel, bár etimológiailag a Míká'él név helyi változataiból erednek, a magyar utónévlistára nem mint a Mihály becéző formái kerültek, hanem mint idegen alakok (orosz becézett és mint francia nem becézett), magyar írásmóddal.

3 winnetou 2015. január 30. 21:02

A "Misi" problémájával kapcsolatban talán magyarázat lehet a hivatkozott alapelvek ezen pontja: "A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is (pl. Gergő, Janó)." Habár fogalmam sincs, hogy a "Misa, Misel, Miske vagy Misó" nevek használata visszanyúlik-e a középkorra. Sőt, arról sem, hogy itt mi indokolja a férfi és női nevek közötti megkülönböztetést...

2 Fejes László (nyest.hu) 2015. január 30. 21:01
1 Roland2 2015. január 30. 20:38

Mi a helyzet akkor, ha mondjuk a vezetéknevemet akarom megváltoztatni ? Az anyakönyvi ügyekért felelős hivatalnok kikérdezi-e a véleményüket ? És akkor sem vehetek fel magamnak tetsző nevet, vagy ami sokakból meghökkenést vált ki : pl eddig Kovács Mihálynak hívtak, de most már Autóversenyző, Cápavadász, Marketinges,Viszkis , Vízilovas vagy Puncis Mihály akarok lenni , és ezt a becses nevet a gyerekeimre is rá szeretném hagyni ?

Információ
X