nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Róza, rozika, rozalinda
Erotikus vonzás vagy szűziesség: virágok ihlette nőnevek

A női és férfikeresztneveket összehasonlítva rögtön feltűnhet valami: míg a férfiaknál szinte alig találunk keresztnevet, amely kapcsolatba hozható virágnévvel vagy valamilyen növénynévvel, addig a női nem bővelkedik a virágnévi ihletésű keresztnevekben. Cikkünkben ez utóbbiakkal foglalkozunk.

Déva | 2010. május 28.
|  

A virágnevek női keresztnévként történő használatát két ok is motiválta: a virágnevek először bókként jelentek meg azokban a korokban, amikor még egyelemű személyneveket hordtak az emberek. Egy nő szépségét, erényeit, tetszetős tulajdonságait dicsérni akkor is lehetett virághoz hasonlítással, virágnéven szólítással, mikor a bókoló személy éppen híján volt a virágnak (pl. illatos, hamvas, harmatos, szűzies, elegáns, akár egy frissen nyílt virág). Főként uralkodónők, úrnők, nemesi származású hölgyek kapták, illetve hordták a hízelgő, dicsérő virágneveket: Rózsa, Liliom, Viola és maga a Virág.

Talán nem kell magyarázni, hogy a tulipán miért vált erős erotikus szimbólummá...
Talán nem kell magyarázni, hogy a tulipán miért vált erős erotikus szimbólummá...
(Forrás: Antonio Calabró/sxc.hu)

A másik ok az lehetett, hogy a virágnév adásával a leány erényességét, erkölcsi tisztaságát kívánták bebiztosítani, ismervén az egyes virágoknak tulajdonított erkölcsi tartalmakat. Bizonyos virágokat, gyógynövényeket kitüntettek azzal, hogy alkalmazták őket a leánygyermekek erényessé nevelésében.

A virág: a szerelem örök szimbóluma

A virág maga a szerelem ősi jelképe: mivel a legtöbb virágban együtt található meg a női jelleg (bibe) és a férfi jelleg (porzók), a testi szerelem kifejezése is elrejtezik benne. Egy növény legszebb része természetesen a virág – ha virágos növényről van szó, legalábbis a legtöbben így gondoljuk. Ezért lehet a virág a szépség szimbóluma is. Ám az általános szerelem - női szépség - termékenység szimbolikán túl az egyes virágoknak még egyéb jelentéseket és tulajdonságokat is tulajdonítanak. Például vannak egészen szűziesnek tartott virágok, mint például a liliom. A liliomtipró szavunkban is ezzel az átvitt jelentéssel találkozunk. A Liliom női név tradicionálisnak tekinthető, ma is anyakönyvezhető, az ebből eredő Lili, Liliána nevek viszont ennél még gyakrabban fordulnak elő.

Rózsa és liliom

Már a cikk elején említettük, hogy a kedveskedő, udvarló megszólításokban a Rózsa, Liliom, Viola és maga a Virág volt a legjellemzőbb néhány száz évvel ezelőtt. De miért éppen a rózsa és a liliom virágához történő hasonlítás terjedt el ilyen széles körben?

A virágokról mint szimbólumokról, a virágok jelentéséről már a Bibliában is találunk utalásokat. A római hölgyek a vörös rózsának örültek a legjobban, a görög mitológiában pedig arról olvashatunk, hogy a mimóza volt a hölgyek legkedveltebb virága. A kereszténység kultúrkörében a liliom vált kiemeltté: ez Mária tisztaságát és ártatlanságát jelképezte. De más bibliai jelentőségű növény, például az aloé (Jézus testének balzsamozásához használták) is helyet kapott – sok más szépséges virág mellett – a Mária-kultuszban. Az aloé (Aloevera) életében egyszer hoz csak virágot, így lett Mária szimbóluma. Az Aloé Magyarországon is anyakönyvezhető női keresztnév.

A magyar népi világban a tulipán az egyik legerőteljesebb szerelem-szimbólum. A tulipán, mint általában a virág, a nőiséget, nőiességet jelképezi, továbbá erős erotikus szimbólum is, főként, ha piros vagy égővörös. A tulipánjel tulajdonképpen költői vulvaábrázolás, felfogható széttárt női comboknak és az „élet kapujának” ábrázolásaként is. Használatának gyakorisága azonban nemcsak a szerelem kifejezésével hozható összefüggésbe. A keleti eredetű hiedelem, miszerint a nemi szervek kendőzetlen megmutatása elijeszti a gonoszt, hozzánk is eljutott, s így védelmi célból kapufélfákra is felvésték a tulipánszimbólumot. A vörös rózsa szintén a heves szerelmi érzés szimbóluma nálunk. Népköltészetünkben és nem is olyan régi emlékezetünkben él a kedves, a szerelmes „rózsám” néven történő megszólítása. A Rózsa névből származó keresztnevek sora elég hosszú, és némelyik változat más nyelvekből való átvétel: Róza, Rozál, Rozália, Rozika, Rozalinda stb.

Róza, Rozál, Rozália, Rozika, Rozalinda...
Róza, Rozál, Rozália, Rozika, Rozalinda...
(Forrás: Gabriella Fabbri/sxc.hu)

Balassi Bálint Hogy Júliára talála így köszöne neki című versében a költő  szíve hölgyét egész sor bókkal illeti, szinte a májusi litániák gyönyörűségeket halmozó mintájára: „Én drágalátos palotám,/ Jóillatú piros rózsám,/ Gyönyerő szép kis violám,/ Élj sokáig, szép Júliám!”

A viola az ibolya virág latin neve (Viola arvensis), sok nyelvben aztán ebből vált női névvé. A Viola név és rokonnevei (pl. Violetta, Violenta) szórványosak; magyarítása, az (Ivola~) Ibolya a gyakoribbak közé tartozik. Már az Árpád-korban is használták női névként, igazán kedveltté csak a 19. és a 20. században vált.

Soha nem látott névadási szabadság

A most születő leánygyermekek szülei már egészen hosszú listából választhatnak keresztneve(ke)t, és több virágnévből, mint valaha. (A virágok nevei tulajdonképpen maguk az őket nevelő növények nevei, így pontosabban virágos növények neveiből létrejött női nevekről van szó.)

Egyértelműen virágnévből származó női nevek még: Abélia, Azálea, Árnika, Árvácska, Begónia, Búzavirág, Ciklámen, Cinnia, Csillagvirág, Enciána, Frézia, Gardénia, Gyopár (Gyopárka), Gyöngyvirág, Hóvirág, Jázmin, Kála, Kamélia, Nefelejcs, Primula, Rezeda, Sáfrány, Szegfű, Tulipán, Tűzvirág, Verbéna.

A virág leglátványosabb és legszebbnek tartott részei a szirmok. Bizonyára ez ihlette meg a Szirom női név megalkotóját, ami szintén anyakönyvezhető ma Magyarországon.

Imola női nevünk is virágnévi ihletésű. Régi magyar szavunkat, melynek jelentése ’mocsár, hínár’, Jókai Mór használta először női névként a Bálványosi vár című regényében.

Az Iringó szintén magyar eredetű női név. Az azonos nevű növény latin nevének, az Eryngiumnak a magyarítása.

Előbbiek előfordulása szórványosnak mondható, de ez a vizsgált időszaktól is függ. A névadási tendenciák, divatok folyamatosan változnak, amiben nagy szerepe van a médiának. A névadási divatnak köszönhetően az 1990-es években még szórványos Jázmin a 2000-es években már előkelőbb helyekre kúszott (szerepel az első 50 leggyakoribb újszülött név között), a 2009-ben születtek statisztikájának pedig az 1. helyét hódította meg. Az Iringó név is egyre divatosabb, mióta Südi Iringót az egész ország megismerhette egy táncos tv-show adásaiban.

Virágnév vagy nem virágnév?

Több olyan női keresztnevünk van, amelyről azt gondolhatnánk, hogy virágnévi eredetűek, de tévedünk. Éppen a virág nevét alkották meg női keresztnevekből, és nem fordítva. Bizonytalan etimológia vagy többféle lehetséges eredet-magyarázat esetén sokszor névegybeesésről beszélünk. Valódi az a névegybeesés, amikor két azonos (vagy nagyon hasonló) hangalakú szó jön létre, egymástól függetlenül. Jelentésük (vagy denotátumuk) is más, csupán annyi a közös bennük, hogy kvázi-azonos a hangalakjuk, s esetleg ugyanúgy vagy hasonlóan írják őket. A következőkben ezekre az esetekre és hasonlókra mutatunk példákat.

A Margit és rokonnevei, a Margaréta, Margarita, Margarét, Margó, Margita nevek nem a margitvirágból jöttek létre, hanem a virágnév köznevesült a női keresztnévből. A Margit név a görög margarita ’gyöngy’ szóból ered, és latin közvetítéssel került hozzánk; ennek magyarosodott formája a Margit. A margitvirág szó ebben a formájában magyar alkotás a Margit névből.

A Boglárka új keletű magyar név, egy elavulóban levő szó felújításával keletkezett: boglár ’ékköves vagy ötvösmunkával díszített gomb, csak vagy ékszer’. Ugyanakkor közismert és kedvelt a Ranunculus növénynemzetség, amelyet mi magyarok boglárkának nevezünk. A név elterjedésében a kedves kis növénynek és a szó eredeti jelentésének is nagy szerepe volt. 2009-ben a 6. leggyakoribb újszülött utónévnek számított.

Az Erika női nevet gyakran azonosítják az erika növény (Erica) nevével, ez azonban téves szófejtés. Az Erika az Erik < Erich női párja, a germán eredetű név latinos formája az Ericus nőiesítése révén jött létre. Az erika növényfaj nevét a görög Ereikéből származtatják, ennek latinos megfelelője lett az Erica a növényrendszertanban, amely egybeesik a női névvel. Az erika nevű növény magyarosabban hanga, amelyből szintén kedvelt női név lett, a 2009-ben születettek statisztikájában a 87. helyen áll.

A Hortenzia és hortenzia (Hydrangea) esetében a női név volt előbb, a virág neve ebből származik. A Hortenzia a Hortensius római nemzetségnévből származik, ennek nőiesített változata. Maga a virág neve annyit jelent, hogy ’kerti’ vagy ’kerti virág’.

Illatos virágunk, az írisz, magyarosabb nevén nőszirom is köznevesült alak, ’szivárványt’ jelent, szintén használatos női névként.

Keresztnévadás ma

Legújabb statisztikák tanúskodnak arról, hogy a virágnevek nem mennek ki a divatból. Sőt, egyre egzotikusabb nevű virágok kerülnek a keresztnevek közé. A szülők egy csoportja a klasszikusnak számító neveket adja gyermekének, és mintha egyre nagyobb lenne azoknak a szülőknek a száma is, akik gyermekük egyedülállóságának és különlegességének hangsúlyozására egyre különlegesebb, ritkább keresztneve(ke)t választanak. A keresztnévadási divat ebben az értelmezésben itt nem arra utal, hogy sok kisgyermeknek adják ugyanazokat a neveket, hanem az egyediségre való törekvés trendjére. Azon a vélekedésen alapul ez a törekvés, hogy egy különleges nevű gyermek különleges életre, sikerre és érvényesülésre van predesztinálva különleges neve által. Másrészt a gyermek is abban a tudatban nevelkedik, hogy ő nemcsak a család számára különleges, hiszen neve, és így valószínűleg ő maga is, mindenkiben érdeklődést kelt. Bonyolult lenne elemezni, hogyan is befolyásolják a névlélektani tényezők az emberek egyéni sorsát, de egyesek állítják, hogy a név az egész életünket meghatározza.

Orchidea maga a női finomság és szépség

Egészen új keletű például az Orchidea női név. Keleten a kifinomultság, a műveltség és a gyöngédség szimbóluma az orchideavirág. Még mielőtt a nyugati botanikusok és szenvedélyes növénygyűjtők felfedezték volna, eredeti élőhelyein már királynőként bántak vele. Ma az Orchidea keresztnévnek divatot teremthet maga az orchideavirág tartásának divatja is. Emellett már egyáltalán nem elérhetetlenek azok a földrajzi területek és kultúrák, ahol az orchidea nemzeti szimbólum (például Szingapúr bankjegyein a jellemző orchideafajok is szerepelnek, míg például a Hawaii-szigetek szolgáltatják a világ legnagyobb orchideaexportját). Ennek a virágnak a fenségessége nagyszerűen illik a női nemhez, a névadást pedig feltehetőleg a virág szépsége motiválja, s nem a szó eredeti jelentése. Az orchidea virágnév ugyanis a görög eredetű orchis ’heregolyó’ szóból ered: egyes orchideafajoknak jellegzetes formájú gumói vannak, amit a heregolyó alakjához hasonlítottak az elnevezők.

A Vanda név hallatán kevesen gondolnánk virágra, pedig egyre kedveltebbek a Vanda (pl. Vanda sanderiana) nevű orchideafajok. A Vanda név lengyel eredetű, Wanda mondabeli királylány nevéből, jelentése ’vend nő’. Más vélemények szerint két név egybeeséséről van szó: a Vanda egyben a németben a Wendel- ’vandál’ kezdetű női nevek önállósult becézője (Wendelburg, Wendelgard, stb) is.

Ugyanígy az Aszpázia (pl. Aspasia lunata) vagy a Vanilla név (Vanilla planifolia – a vaníliafűszert adó orchideafaj) esetében is gondolhatunk a csodálatos orchideavirágokra, s az általuk képviselt tulajdonságokra.

A virágnév legkülönlegesebb változatai az eredeti, latinos növényrendszertani nevek, amelyeket változtatás nélkül vagy legfeljebb az adott nyelv hangrendszeréhez igazítva vesznek át.

Források:

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. A leggyakoribb női és férfinevek. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2009.

Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.

Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó, Budapest, 2000.

Kálmán Béla: A nevek világa. Csokonai Kiadóvállalat, Debrecen, 1989.

Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke: női nevek – 2010. április 6. http://www.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/osszesnoi.pdf

Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke: férfinevek – 2010. április 6. http://www.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/osszesffi.pdf

Marosvölgyi Klára: A virág, a színek szimbolikája. Hány szál virágot vigyek? http://mathom.dura.hu/mszeib/diakok/viragnyelv.htm

Leggyakoribb újszülött utónevek http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/letoltes/ujszulottutonev2010.xls

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
7 Rako 2013. december 21. 21:17

A nyugatindiai francia gyarmatokon egy furcsa szokás alakult ki a tudatlan nép körében.

A Josephin, és hasonló női nevek hatására, olyan szavakat, mint Vazelin, nikotin, stb is női névnek véltek és ilyeneket adtak a lányoknak.

6 bibi 2011. február 17. 16:58

Ma sem értem, ahogyan gyermekkoromban sem értettem, hogy a Rózsa és Ibolya c. mese fiú/férfi alakja miként lett Rózsa.

5 El Mexicano 2011. február 17. 13:42

@ddani: Igazából szerintem inkább arról van szó, hogy a virágok nevei is különböző görög–római istenségek, mitológiai alakok stb. neveiből származnak, s valójában e személynevek elterjedése éppen nem a virágoknak köszönhető, hanem az előbb leírt alakoknak, akiktől a virágok is kapták a nevüket. De ez a gondolatmenet nagyjából a cikkben is benne van. :)

A Jácint külföldön is létező férfinév, pl. a spanyol megfelelője Jacinto [chaszinto] – de női párja is van: Jacinta, ahogy nálunk is. Mindenesetre úgy tudom, náluk is férfinévként gyakoribb.

4 ddani 2011. február 17. 12:15

@El Mexicano: köszi, tényleg vannak. utánanéztem, mit találok, legnagyobb elképedésemre az István név jelenti azt, hogy koszorú. találtam még Florentin, Flórián, Horác neveket, amik mind virágzót jelentenek. a Jácint viszont úgy látszik az egyetlen fiúsított virág (mifelénk?).

3 El Mexicano 2011. február 16. 21:11

@ddani: Pl. a Jácint férfinév, szóval nem kizárólag. :)

(Biztos van több is, csak most nem jut eszembe.)

2 ddani 2011. február 16. 20:59

az hogy lehet, hogy kizárólag nőknek adnak virágnevet? azt gondolnám, hogy a virág legalábbis uniszex, elvégre van rajta ez, is az is. de ha így is van, akkor más nyelveken is így van vajon?

1 geri 2010. november 5. 15:35

Csak ennyit szeretnék hozzátenni: Világ = Virág

Információ
X