nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Duolingo – mire jó?
Tejivó lovak almakenyérrel

Magyarországon is egyre népszerűbb az online nyelvtanulás, egyre többen próbálkoznak meg önállóan, tanári segítség nélkül megtanulni egy idegen nyelvet. A Duolingo immár magyarul tudóknak is kínál angol nyelvtanfolyamot – teljesen ingyen. Emellett azok, akik angolul tudnak, öt nyelv közül választhatnak. A kísértésnek mi sem tudtunk ellenállni.

Wenszky Nóra | 2014. április 24.
|  

Könnyen, élvezetesen, gyorsan, eredményesen és lehetőleg ingyen nyelvet tanulni – sok ember álma. Pontosan azt ígéri a 2012 végén megjelent Duolingo internetes nyelvtanítóprogram, mely 2014 januárjától már magyarul is elérhető. Igaz, magyar nyelvtudással egyelőre csupán angolul tanulhatunk, de ez is sok embernek segítséget jelenthet. Valóban lehetséges, hogy ezzel a programmal megtanuljunk egy idegen nyelvet? Belevágtunk a nyelvtanulásba: a magyarról angolt (kezdő) és az angolról spanyolt (5. szint) tanító tanfolyamokba kóstoltunk bele, valamint másoktól is gyűjtöttünk tapasztalatokat.

A program tényleg ingyenes és a feladat valóban meglehetősen könnyű – a számítógép előtt ülve csak kattintgatni kell, illetve néha egy-egy mondatot vagy szókapcsolatot begépelni vagy felolvasni. Mindezt bárhonnan, bármikor, tetszőlegesen hosszú ideig. Ismételni és témát választani bármikor lehet, nem kell alkalmazkodni senkihez – a haladás üteme és iránya egyénre szabható. Sőt, aki szeret versengeni, társakat is választhat magának a virtuális térből. A program ezen felül minden nap emlékeztető üzenetet küld, hogy nehogy abbahagyjuk a tanfolyamot.

Tejet iszik?
Tejet iszik?
(Forrás: Wikimedia Commons / Vassil)

Mennyire élvezetes és eredményes a tanulás? Az első benyomások nem voltak túl kedvezőek. Az rögtön feltűnt, hogy a korábbi cikkünkben már bemutatott feladatok meglehetősen egysíkúak (szinte mindegyik fordítás) és a típusok igen gyakran ismétlődnek. Sokszor a feladat megoldása egyáltalán nem jelent kihívást. Például a kezdő feladatsorban össze kell párosítani a Köszi, jól vagyok mondatot az ennek megfelelő angol mondat(ok)kal. A helyes és korábban jól begyakorolt I am fine, thanks lehetőség mellett két olyan megoldást kínál fel a program, amiben a valódi kezdő számára valószínűleg ismeretlen szavak szavak szerepelnek, a north ’észak’ és a pure ’tiszta’. Így ezt a feladatot nagy valószínűséggel az is meg tudja oldani, aki csak az ismerősebbnek tetsző sorra tippel.

Ez a monotonitás és a néha túl könnyű feladatok megjelenése persze sok embernek nem szegi kedvét. Így mi is rendületlenül folytattuk a kísérletezést. Ám hamarosan egyre nőtt bennünk a feszültség...

Szóhiány

Azon hamar túltettük magunkat, hogy a számos almát ábrázoló képhez csak az egyes számban beírt apple ’alma’ szót fogadta el a program, a többes alakot nem. Biztosan a mi gondolkodásmódunkban van a hiba.

Ám az is sajnos elég gyorsan kiderült, hogy a program más esetekben sem tud elég jól a kiindulási és a tanított nyelveken. Így sokszor nem fogad el teljesen jó megoldásokat. Ennek több oka is lehet. Egyrészt a program nem ismer elég szinonimát – a girl ’lány’ fordításaként például a leány vagy a csaj szó nem felelt meg neki, a gyerekek fordításaként sem fogadta el a kids szót, csak a childrent. Az újság szóra sem bizonyult jónak a paper ’papír, újság’ szót, holott ezt teljesen általánosan használják ebben az értelemben is az angolban. Sőt, a helyes megoldás helyett néha csak rossz megoldást fogad el.

Mondhatom másképp?

Az a tény, hogy egy forrásnyelvi mondatnak sok célnyelvi mondat felelhet meg, a gépi fordítóprogramokat is szinte megoldhatatlan feladat elé állítja. Ez a Duolingo rendszerének is problémája. Azt a lehetőséget például, hogy a never ’soha’ szóval fejezzük ki a tagadást az angolban, nem fogadta el.

A You read a book and I read a newspaper mondatra sem felelt meg neki a magyarul természetesebbnek ható, szóismétlések nélküli változat – csak a szó szerinti fordítás.

Ez a mondat rávilágít a Duolingo egyik legnagyobb hibájára is. A program leginkább mondatokkal dolgozik, nem szövegekkel – legalábbis azokon a tudásszinteken, amiket vizsgáltunk. A szövegkörnyezetből kiragadott mondatok azonban sokszor nehezen értelmezhetőek. A fenti angol mondatot például akkor lehetne használni, ha azt hadarjuk el párunknak egy veszekedés során, hogy milyen unalmasak az estéink – te könyvet olvasol, én újságot olvasok, soha nem történik semmi. Tehát a mondat egy általános érvényű megállapítás, a szokásos tevékenységekről szól.

Te könyvet olvasol, én újságot olvasok
Te könyvet olvasol, én újságot olvasok
(Forrás: Wikimedia Commons / Ed Yourdon / CC BY-SA 2.0)

Az a nyelvtanulónak nem derül ki, hogy ez a You read a book and I read a newspaper mondat azt nem jelentheti, hogy ezen tevékenységeket csak most űzzük – holott a jó fordításként megadott Te könyvet olvasol, én újságot olvasok mondat ezt is jelentheti. Angolul ezt a folyamatos igeidők használatával lehet érzékeltetni: You are reading a book, and I am reading a newspaper.

Tehát a Duolingoban a két nyelv közötti alapvető, szemléletbeli különbség sokszor rejtve marad. Ezt nem csupán a fenti, példaként felhozott mondatban vettük észre, és nem csupán a magyar–angol viszonylatban. Az angol felületről spanyolt tanító programban hasonlóképpen elveszett az, hogy az angol a folyamatos szemléletet is használja.

Ugyancsak furcsa egy szövegből kiragadott Past Perfect igeidőben lévő mondatot tesztelni – hiszen ezt az igeidőt főként akkor használjuk, ha egy múltban történt cselekedethez képest valami még régebben történt. Viszonyítási alap nélkül azonban elég nehezen értelmezhető a mondat – tehát igazán le sem fordítható. A You had lived in a hotel mondat másik érdekessége, hogy a you ’te’, ’ti’ és ’ön’ értelemben is használható – itt a program csak az ’ön’ értelmezést veszi jónak.

A Duolingo a névmásokkal is hadilábon áll. Az it ’ez’ személyes névmás és a this ’ez’ mutató névmás sok esetben felcserélhető, ám ezt a program nem mindig tolerálja.

Önellentmondás

A fordítási feladatokban az egyes forrásnyelvi szavakra kattintva a program kilistázza a szerinte lehetséges fordításokat. Ám előfordul olyan helyzet, amikor a listából kiválasztott szót nem fogadja el helyes fordításként. Ezt illusztrálja következő képünk. Az már csak hab a tortán, hogy így, tárgy nélkül nem mondjuk azt, hogy Elolvasok; a felolvas szó angol megfelelője pedig sokkal inkább a read out, mint a read.

Máskor viszont a listában nem szereplő fordítás is jónak bizonyul – szerencsére.

Műmondatok

A Duolingo talán legidegesítőbb vonása az, hogy már kezdő szinten is meglehetős gyakorisággal fordulnak elő benne olyan mondatok, amit az élő nyelvben szinte soha nem használnak, legfeljebb nagyon furcsa körülmények között. Ez mind a forrásnyelvre, mind a célnyelvre vonatkozik.

A fenti mondatokban a határozott névelőt valójában csak akkor használhatnánk, ha például összesen egy pohár víz lenne a házban és azt akarnánk kifejezni, hogy mi ezt a kincstári vizet megisszuk. Vagy ha van a tálcán egy pohár víz meg egy csésze kávé, és ezek közül kellene választani – Én a vizet iszom, te idd a kávét. Sokkal valószínűbb, hogy az Én vizet iszom – I am drinking water / I drink water mondatokat használnánk. A szemléletbeli különbségre (most: I am drinking, általában: I drink) itt sem derül fény a nyelvtanuló számára.

Én iszom a vizet
Én iszom a vizet
(Forrás: Wikimedia Commons / Tema / CC BY-SA 3.0)

Szokatlan képzetek

Néha egészen furcsa fogalmakat is tanít a program, már teljesen kezdő szinten is. Az apple bread nevű almás süteményt hazánkban nem ismerik, így a megoldásként elfogadott almakenyér vagy almás kenyér  ismeretlen fogalom. Ha rögtön a második órán az ennek megfelelő apple bread kifejezéssel találkozik egy nyelvtanuló, nem valószínű, hogy sikerülni fog neki megalkotni a megfelelő szót. Persze a kifejezés jól mutatja az angol összetett szavak létrehozását, de lehetett volna választani egy más kultúrákban is ismert fogalmat.

Máskor csak egyszerűen szokatlan mondatokat kell lefordítani vagy megérteni. Ez tanítási szempontból lehet jó stratégia is, hiszen a szokatlan képzettársítások talán könnyebben megmaradnak az ember fejében, mint a hétköznapi mondatok. De egy kezdő nyelvtanuló inkább elbizonytalanodik nyelvtudásában, amikor azt olvassa, hogy a lovak tejet isznak...

Végül biztosan van néhány felhasználó, aki nem felnevet, hanem egy mérges felkiáltással hagyja ott az egész programot, amikor a következő feladatot kapja:

Hallgatni arany?

Mi a helyzet a kiejtéssel? A Duolingo meglehetősen sokszor ad hanganyagot. Az angol felolvasóprogram – főként, amikor diktálási feladat van és a szöveget szavanként generálják – egyenesen csapnivaló. Nehezen érthető és a névelőket például mindig a hosszú, hangsúlyos alakjukban olvassa fel: the [dí], a [éj]. Bár lehet, hogy egy angol iskolában a szavankénti diktálásnál így járnak el, ebben a környezetben ezek a feladatok inkább azt a hamis képet sugallják, hogy a névelőket így kell kiejteni. Holott az angol névelők leggyakrabban egy hangsúlytalan, ö-szerű, rövid, elmosódott magánhangzóval, svával ejtendők.

Szerencsére más típusú feladatokban a hanganyag általában valamivel jobb, de eseti hibák előfordulnak. Például a read [ríd] szó kiejtését a program többször elrontja és [red]-ként mondja. A read [red] a szó múlt idejű alakja, s az ejtésnek itt fontos, jelentésmegkülönböztető szerepe van. A reading [redin] ejtés, ami szintén előfordult a tapasztalatok szerint, teljesen hibás. Csupán Reading város nevét ejtik így.

Mire jó?

A Duolingo, mint láttuk, számos gyermekbetegséggel küzd, így egyelőre meglehetősen sok téves nyelvi adat szerepel benne. Szerencsére lehetőség van arra, hogy az általunk észlelt hibákról a fejlesztőket értesítsük, így a program színvonala elméletileg folyamatosan emelkedik.

A sok hiba, a rejtve maradó összefüggések és az szövegek hiánya miatt erősen kételkedünk, hogy pusztán a program segítségével valaki jól megtanulhat egy idegen nyelven. Aki szeret számítógépes játékokat játszani, nem húzza fel magát a rendszeresen előforduló hibákon, és kellően kritikusan tud bánni a nyelvi adatokkal, annak a meglévő tudás mozgósítására és új szavak tanulására valamennyire eredményes lehet a módszer. De azért csodát ne várjunk tőle.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
56 El Vaquero 2015. június 22. 10:57

@geo: az angolra egyébként is jellemző, hogy minden főnév egyben igésítve is van, szóval nagyon óvatosnak kell lenni az olyan kijelentésekkel, hogy x főnévnek nincs azonos alakú igei párja. Nagyon ritka, mikor nincs neki, vagy elméletileg lehet, de mégse használják.

55 geo 2015. június 20. 22:51

@Janika:

Egy 1989-es WEBSTER (kezemben) szerint

boat - 2. v. i. to go out rowing in a small boat for amusement

54 Janika 2014. április 29. 13:55

Úgy látom egy kicsit mindenkinek igaza van, mivel elbeszéltek egymás mellett. Az angolban valóban elég a szófaj meghatározásához a mondatbeli helyét vizsgálni. Azonban az hogy egy adott szó odakerülhet, bizony rendlekeznie kell olyan jelentéssel, ami arra a szófajra jellemző.

Pl ha azt mondjuk, hogy I boat, akkor a mondatbeli hely alapján azt mondjuk a hogy a "boat" ige. De mivel a boat szónak nincs igei jelentése, így egy nyelvtanilag értelmetlen mondatok kapunk.

Az hogy egy szónbam meg van-e jelentése vagy sem esetleg csak részjelentése van, az meg kizárólag a definíciótól függ. Ha úgy definiáljuk, hogy akinek mondjuk a szót önmagában megérti, akkor pl a have, do, am, can, vagyok, stb akkor igen, valóban jelentés nélküli. Ha viszont úgy definiáljuk, hogy a mondatban elhelyezve meghatározza am montad értelmét, akkor már ezeknek is van jeletésük. Pl Peter is teacher mondatban az is jelentése: most(jelenleg). Az én tanár vagyok mondatban a vagyok jelentése: én, jelenleg.

53 El Vaquero 2014. április 27. 09:36

@Grant kapitány: nem is biztos, hogy az angol igének lesz -ed végződése. Szóval tényleg elég a mondatbeli helye a szófaji hovatartozását illetően.

52 szigetva 2014. április 26. 22:14

@Grant kapitány: A dogged [gd]-re végződik, ilyen jelen idejű ige nincs, sőt az angolban ilyen csak egy múlt idejú ige vagy egy befejezett particípium lehet. Az, hogy valami az alany és a tárgy között van, illetve hogy múlt időben lehet, az két kritérium, amely esetünkben (persze direkt ilyet hoztam) szerencsésen egybeesik.

Azért hivatkoztam nyelvészeti tankönyvekre mert én fonológus vagyok, a szintaxis/szemantika nem a szakterületem (rólad persze fogalmunk sincs, ki vagy). A tudományban elfogadott dolog másra hivatkozni, meglep, hogy ezen fennakadsz.

51 Grant kapitány 2014. április 26. 21:49
50 Grant kapitány 2014. április 26. 21:32

@szigetva: Érdekes lehet az is, amit a nyelvészeti bevezetőben olvastál, bízok benne, hogy ez nem tekintélyérv akar lenni. Amit írok, az szerintem nagyjából a kognitív nyelvtan álláspontjának felel meg.

49 Grant kapitány 2014. április 26. 21:29

@szigetva: "ez egy ige, amit viszont onnan tudok meg, hogy az alany és a tárgy között áll, és múlt időben van."

Ehhez még annyit, hogy ha egy szóról tudod, hogy "múlt időben van", akkor egyúttal már tudod azt is, hogy ige, mert csak igék lehetnek múlt időben - vagyis ha ezt tudod, akkor már fölösleges azzal foglalkozni, hogy hol áll egyébként a mondatban.

De egy "-ed" végződésű angol szó persze nem feltétlenül van múlt időben, hiszen lehet pl. a "breed" főnév is. Vagyis ahhoz, hogy felismerd, hogy egy adott mondatban valamelyik szó "múlt időben van", előzetesen már ismerned kell a mondatbeli helyét. Tehát nem három független kritériumot adtál meg.

Ezért kb. ilyesmit kellett volna írnod:

"ez tehát egy ige, amit onnan tudok meg, hogy két, személyt jelentő szó között áll, amiből az egyik személy cselekvő, a másik valamit elszenvedő, vagy pedig a kettő egymáshoz viszonyuló.

Ez az ige múlt időben van, amit onnan tudok meg, hogy mivel két, személyt jelentő szó között áll....stb...., ezért az "-ed" végződése múlt időt fejez ki.

48 szigetva 2014. április 26. 21:14

@Grant kapitány: Érdekes, amit mondasz. Az általam ismert és használt nyelvészeti bevezető munkák (pl. Fromkin & Rodman) az én verziómat tanítják. Hol olvashatok a tiédről?

47 Grant kapitány 2014. április 26. 20:58

@szigetva: "Az "I dogged him" mondatban a dogged jelentésének a megfejtésében kulcsszerepe van annak a felismerésnek, hogy ez egy ige, amit viszont onnan tudok meg, hogy az alany és a tárgy között áll, és múlt időben van."

Nincs igazad. Pont fordítva működik, amit leírtál. A '"dogged"-nek a konkrét jelentéstartalmától eltekintve van egy nagyon általános jelentéseleme, a "tevékenység".

Azt, hogy "tevékenység"-et fejez ki, nem abból fejted meg, hogy "az alany és a tárgy között áll", mert az "alany" és a "tárgy" nyelvészeti, metanyelvi fogalmak. Valójában ha a konkrét jelentését nem ismered, akkor azt, hogy "tevékenység"-et fejez ki, nem is tudhatod biztosan, mert ehhez a következtetéshez nincs elég információ kódolva a mondat "dogged"-en kívüli részében.

Tudhatod viszont azt, hogy az "I" az "én"-t jelent, a "him" pedig azt, hogy "őt", illetve azt is felismerheted - sok más esetből általánosítva - hogy ha a mondat első szereplője az "én", a második pedig az "őt", akkor a kettő között levő szónak valami olyasféle tevékenységet kell kifejeznie, amit én végzek ővele (pl. ilyen a "hit"), vagy olyan viszonyt, ami köztem és őközte áll fenn (mint pl. a "resemble").

Azt is felismerheted ezenkívül, hogy a "dogged"-ben az "-ed" hasonlít sok más olyan szó végződésére, amik valami múltbeli tevékenységet vagy viszonyt fejeznek ki.

Vagyis a mondatban kódolt, a szavak jelentésével összefüggő információk lehetővé teszik számodra annak a következtetésnek a levonását, hogy a "dogged" szó múltbeli kétszereplős tevékenységet vagy viszonyt fejez ki.

Az átlagember nagyjából ennyire jogosult következtetni, és nem nyelvészi minőségedben te sem tudhatsz ennél többet. Az aztán már egy további lépés, hogy nyelvészként megcímkézed a "kétszereplős, múlt-, jelen- vagy jövőbeli viszonyt vagy cselekvést kifejező" szavakat - vedd észre, hogy ez a jelentésen alapuló meghatározás egy bizonyos szóosztályt attól függetlenül jellemez, hogy te milyen formai kritériumokkal próbálod azt definiálni - és "tárgyas igék"-nek nevezed el őket.

46 El Vaquero 2014. április 26. 18:32

@szigetva: arról nem is szólva, hogy pl. a by the skin of (sy's) teeth idiómában mit jelent a skin és mit a teeth? Szerintem nem is fontos, mert az a lényeg, hogy összességében jelentenek valami teljesen mást, mint az összetevők egyenként, akkor ellentétes is lehet a kettő sok esetben. Az angol segédigék is csak annyit jelentenek egy angol anyanyelvűnek, mint amennyit egy magyarnak jelentenek az igeképzők (pl. -kozik, -kezik, -közik). Azaz kb. önmagukban semmit, csak mindig valamivel együtt vizsgálva.

45 szigetva 2014. április 26. 14:32

@Grant kapitány: Szerintem meg nem. Az "I dogged him" mondatban a dogged jelentésének a megfejtésében kulcsszerepe van annak a felismerésnek, hogy ez egy ige, amit viszont onnan tudok meg, hogy az alany és a tárgy között áll, és múlt időben van.

44 El Vaquero 2014. április 26. 14:04

Kicsit hasonló mindez ahhoz, mint amikor két ember félreérti egymást, vagy elbeszélnek egymás mellett, olyankor előfordul, hogy sokáig rá sem jönnek, hogy valójában másról beszélnek, és értetlenkednek addig is, hogy a másik miért szövegel hülyeséget.

43 El Vaquero 2014. április 26. 14:02

@Grant kapitány: attól függ, hogy mit értesz részjelentésen. Én amondó vagyok, hogy a szófaji ismeret és alaktani viselkedés nem kapcsolódik a jelentéshez részben sem. Mondom, a halálos ítéletedről is el lehet egészen kedélyesen csevegni, ha nem tudod, hogy az adott nyelven miről van szó. Nem azt mondom, hogy midennapos, hogy a nyelv beszélői olyan szavakat használnak, amiről azt sem tudják, hogy mit jelent, de kiegészítő jelleggel előfordul, hogy tudnak használni egy olyan szót, aminek a jelentése nem világos számukra.

42 Grant kapitány 2014. április 26. 13:07

@El Vaquero: "Aztán a szófaja a mondatbeli pozíciója miatt egyértelmű"

Te sem veszed észre az implicit köztes lépést, a rész-jelentésre való következtetést.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X