-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Örömszerzés helyett valóban nem beszélünk örömokozásról, de vajon okozhatunk-e örömet valakinek, vagy csak szerezhetünk? Házi szakértőnk válaszol.
Tóthné nevű olvasónk Magyarország határain kívül élő magyar. Két kérdést tett fel, de az egyikről már volt szó a Nyesten, és ezt meg is írtuk neki. A másik így hangzik:
a másik szó,amit szintén megtanitottak nekünk,hogy örömöt valakinek szerezni lehet és nem "okozni"ahogy Magyarországon mondják.
Őszintén szólva csodálkozom, hogy ezek szerint az iskolában, ahol tanult, vagy otthon, a családban külön felhívták a figyelmét arra, hogy amikor arról beszélünk, hogy valaki örömöt okoz valakinek, akkor ne az okoz, hanem a szerez igét használja. Ezek szerint azon a vidéken nagyon idegennek hangzott az okoz ilyen használata – kérdés, hogy akkor hogy jutott eszébe egyáltalán kimondani az okoz igét ebben a környezetben? Nem lehet, hogy másoktól, akik esetleg nem ugyanonnak származtak, mégiscsak ezt hallotta?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mert nekem például egyáltalán nem furcsa az örömöt okoz kifejezés, annak ellenére, hogy tudom: az a főnév, ami az ilyen örömteli eseményt kifejezi, nem örömokozás, hanem örömszerzés. És azt gyanítom, hogy még sok más magyar anyanyelvi beszélő sem ütközik meg rajta. Összefoglalva tehát: azt gyanítom, hogy az okoz ilyen használatának kerülése vagy területi sajátosság, vagy esetleg egy kisebb csoport jellemzője (pl. a levélíró családjáé vagy egy tanárának a családjáé).
(Forrás: Wikimedia Commons)
A kérdés egyébként egy kicsit hasonlít arra, amit nemrégen a szag és az illat használatával kapcsolatban írtam. Egyesek nyelvérzéke szerint a szag nem utalhat kellemes dologra, csak az illat. Hasonlóképpen elterjedt hiedelem, hogy csak akkor mondhatjuk, hogy valami egy bizonyos tényezőnek köszönhető, ha kedvező hatásról beszélünk. És ugyanígy egyesek úgy érzik, hogy okozni csak kellemetlen dolgot lehet, kellemeset csak szerezni lehet. Mindhárom hiedelem megalapozatlan, ha sok-sok adatot tekintünk (nem pedig csak egyes kisebb közösségek nyelvhasználatát). Például az örömöt okoz előfordulása az egyszerű internetes keresés tanúsága szerint több mint két és félszerese az örömöt szerez előfordulásának.