-
szigetva: @mederi: A Pángea 175 mó éve bomlott fel. De tök mindegy, nem hogy 60 mó évre nem látunk v...2023. 01. 31, 09:33 Urál‒Altaj
-
mederi: @szigetva: 47 Megjegyzés: "..képtelenség, hogy 200 millió évvel ezelőtti nyelvről beszélsz...2023. 01. 31, 08:52 Urál‒Altaj
-
mederi: @szigetva: Az az érdekes, hogy a mai Olaszország déli részén találhatók un. "óriások sírja...2023. 01. 30, 12:50 Urál‒Altaj
-
szigetva: @mederi: Én úgy tudom, emlősök már éltek a dinoszauruszokkal együtt is, de ez végülis mind...2023. 01. 29, 18:17 Urál‒Altaj
-
mederi: @Fülig James: Nincs ötletem, annál is inkább, mert szegények lehet, hogy egyszerre , vagy ...2023. 01. 29, 18:06 Urál‒Altaj
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Azt, hogy egy szerkezet helyes-e, úgy döntjük el, hogy megvizsgáljuk, használják-e a beszélők, vagy sem. De lehet-e egy szerkezet helyes, ha a beszélők szinte mindig egy másikat választanak helyette?
Korábbi cikkünkben a következőt írtuk:
Az már azonban a feliratkészítő hibájának tűnik, hogy az angol „China Post” betűjei is irányt váltanak a két oldalon.
Ádám nevű kedves olvasónk hibát sejtett, és figyelmeztetett minket:
„Az már azonban a feliratkészítő hibájának tűnik, hogy az angol »China Post« betűjei is irányt váltanak a két oldalon.”
Gondolom, ez „betűi” akarna lenni, nem? (Esetleg „betűjelei”?)
Nos, Ádámnak nagyrészt igaza van. Ha ráguglizunk a betűi alakra, több, mint hatszázezer találatot kapunk. Ha viszont a betűjei alakra keresünk rá, még százat sem. Ez utóbbi olyan ritka, hogy akár elgépelésnek is gondolhatnánk előfordulásait, de minden esetben a betűi helyett fordul elő: azt pedig aligha hihetjük, hogy leíróik mindegyik esetben véletlenül nyomták meg éppen a J és E billentyűt. Mi lehet hát a „hiba” oka?
Egészen egyértelmű, hogy a többes számú alakra az egyes számú hatott. A két alak gyakran csupán az i-ben különbözik: háza : házai, könyve : könyvei, földje : földjei. Ez szinte minden esetben így van, ha a szó mássalhangzóra végződik, csupán kevés kivételt tartunk számon, pl. barátja : barátai. Nem volt azonban ez mindig így: a korábbi alak ezekben az esetekben is házi, könyvi, földi, baráti stb. volt.
Úgy látszik, most kezd hasonló folyamat megindulni a magánhagzóra végződő tövek, de legalábbis egy rászük esetében. Persze az almájai, körtéjei nagyon furcsán hangzana, de a betűjei, tanújai nem annyira. Nem véletlen, hogy csak egy olvasónk jelezte a „hibát”. Ezen az oldalon két kommentelő éppen a magyar nyelvről vitatkozik, és mindketten ezt a formát használják. Azaz ez a szerkezet, bármilyen ritka is, a beszélők többsége számára nem tűnik idegennek. Lehet, hogy egy éppen kezdődő nyelvi változás első lépéseinek vagyunk tanúi?
Erre utal, hogy a Magyar Nemzeti Szövegtárban az ...újai.../...űjei... betűsorra rákeresve viszonylag kevés ide vonatkozó adatot találunk: hajdújainak (1999, fórumhozzászólás), nagyhangújai (2000, Romániai Magyar Szó), egyterűjei (1999, HVG), kétéltűjei (1980, Juhász Ferenc), körgyűrűjei (2001, Hajdú-Bihari Napló), puhakötésűjei (2001, Népszabadság), gyűrűjeik (2004, Tolnai Ottó). Az ....úi.../...űi...-re való keresés azonban több ezer találatot ad, igaz, ezek jelentős része nem a keresett szerkezetben fordul elő. Azonban csak a betűi...-re rákeresve több, mint nyolcszáz találatot kapunk, és ezek jelentős része a többes számú, egyes szám harmadik személyű birtokosra utaló alak.