-
idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...2021. 01. 17, 23:10 A gyorsúszás is hungarikum?
-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Azt, hogy egy szerkezet helyes-e, úgy döntjük el, hogy megvizsgáljuk, használják-e a beszélők, vagy sem. De lehet-e egy szerkezet helyes, ha a beszélők szinte mindig egy másikat választanak helyette?
Korábbi cikkünkben a következőt írtuk:
Az már azonban a feliratkészítő hibájának tűnik, hogy az angol „China Post” betűjei is irányt váltanak a két oldalon.
Ádám nevű kedves olvasónk hibát sejtett, és figyelmeztetett minket:
„Az már azonban a feliratkészítő hibájának tűnik, hogy az angol »China Post« betűjei is irányt váltanak a két oldalon.”
Gondolom, ez „betűi” akarna lenni, nem? (Esetleg „betűjelei”?)
Nos, Ádámnak nagyrészt igaza van. Ha ráguglizunk a betűi alakra, több, mint hatszázezer találatot kapunk. Ha viszont a betűjei alakra keresünk rá, még százat sem. Ez utóbbi olyan ritka, hogy akár elgépelésnek is gondolhatnánk előfordulásait, de minden esetben a betűi helyett fordul elő: azt pedig aligha hihetjük, hogy leíróik mindegyik esetben véletlenül nyomták meg éppen a J és E billentyűt. Mi lehet hát a „hiba” oka?
Egészen egyértelmű, hogy a többes számú alakra az egyes számú hatott. A két alak gyakran csupán az i-ben különbözik: háza : házai, könyve : könyvei, földje : földjei. Ez szinte minden esetben így van, ha a szó mássalhangzóra végződik, csupán kevés kivételt tartunk számon, pl. barátja : barátai. Nem volt azonban ez mindig így: a korábbi alak ezekben az esetekben is házi, könyvi, földi, baráti stb. volt.
Úgy látszik, most kezd hasonló folyamat megindulni a magánhagzóra végződő tövek, de legalábbis egy rászük esetében. Persze az almájai, körtéjei nagyon furcsán hangzana, de a betűjei, tanújai nem annyira. Nem véletlen, hogy csak egy olvasónk jelezte a „hibát”. Ezen az oldalon két kommentelő éppen a magyar nyelvről vitatkozik, és mindketten ezt a formát használják. Azaz ez a szerkezet, bármilyen ritka is, a beszélők többsége számára nem tűnik idegennek. Lehet, hogy egy éppen kezdődő nyelvi változás első lépéseinek vagyunk tanúi?
Erre utal, hogy a Magyar Nemzeti Szövegtárban az ...újai.../...űjei... betűsorra rákeresve viszonylag kevés ide vonatkozó adatot találunk: hajdújainak (1999, fórumhozzászólás), nagyhangújai (2000, Romániai Magyar Szó), egyterűjei (1999, HVG), kétéltűjei (1980, Juhász Ferenc), körgyűrűjei (2001, Hajdú-Bihari Napló), puhakötésűjei (2001, Népszabadság), gyűrűjeik (2004, Tolnai Ottó). Az ....úi.../...űi...-re való keresés azonban több ezer találatot ad, igaz, ezek jelentős része nem a keresett szerkezetben fordul elő. Azonban csak a betűi...-re rákeresve több, mint nyolcszáz találatot kapunk, és ezek jelentős része a többes számú, egyes szám harmadik személyű birtokosra utaló alak.