Pont az említett településeknek van eredendően magyar neve,a ma használt szlovák nevüket utólag kreálták.Ez megint valami esetlen nacionalista próbálkozás.

A baj azzal van a Kárpát-medencében, hogy a nemzetiségi nézeteltéréseket az aktuálpolitikusok fűtik. Békés megyében a kutyát se zavarja, hogy tótul is ott van a Sarvaš, Békešská Čaba stb. városnévtábla a magyar alatt. (Vagyis szlovákosított magyar név!) Gyakorlatilag egyedül a lengyeleket bosszanthatná, ha az ország keleti részében a II. vh. alatti erőszakos németesítés során létrehozott német neveket ki kéne írniuk a városnévtáblákra. Még Auschwitz „helyes" neve is Oświęcim lenne (még ha van is régebbi előzménye a német névnek).

.."amelyek a Horthy-korszakot és a magyarosítás éveit idézik"

Ilyen neveket én sem támogatnék. De ami az 1000 éves történelem 100x leírt, és okmányolt (bocs) elnevezése, azt megtiltanám átnevezni.

Párkány neve annyira magyar, hogy még a két világháború közti cselák állam is csak a Parkán' nevet tudták kiizzadni, mert ott egy fia szlovák nem élt.

Aztán kitalálták azt a hülye legendát, hogy Stúr ott született.

... azaz mégsem, hiszen Párkány neve oszmán-török eredetű (parkani - faerőd), mert a falu neve a középkorban Kakat volt.

Nem is beszélve arról, hogy milyen mondvacsinált okok, mert ezek szerint akkor most ők szlovákosítanak. Avagy akkor a csonkaországban még rosszabb a helyzet, hiszen egyenesen a pánszláv hódítást idéző településnevek vannak, mint Tótkomlós, ami ráadásul szégyenszemre magyarul van így, azonnal tiltsuk be őket és találjunk ki rendes magyar nevet nekik.

Az ország északi felein a települések nevei nyilván magyarosítottak, de a déli részeken, ahol színmagyar lakosság van ott meg az mondható el, hogy magyar falunevek kaptak szlovákosított alakokat. Amúgy érdekes a kérdés, de ne pont Szlovákiát nézzük, hanem inkább a Muraközt és a történelmi Vendvidéket. A mai horvát és szlovén települések magyar nevei (sőt dülő- dombnevei is) kb. 80%-ban magyarosítottak, ilyenek mint a Kovacsóc-Vaskovácsi (egykor még Vendkovácsi), Csöpinc-Kerkafő, Rogasóc-Szarvaslak, Vecseszlavec-Vasvecsés. Ezek a nevek tegyük hozzá gyakran nem is tükrözik a falu nevének jelentését, mert csak hangulati jellegét próbálták visszaadni. Ezzel kapcsolatban az ismerősöm felvetette, hogy nem kellene használni így a magyarosított alakjait ezeknek a falvaknak, ha magyarul ezekről írunk, hanem a régi eredeti nevüket. Valakik már mindkettőtől elzárkóznak és csak a mostani szlovén-horvát neveiket akarják még magyarul is alkalmazni, elsősorban a nemzetiségi önkormányzatoknál. Személy szerint én használom ezeket a sokszor elnagyolt magyarosított alakokat, de ha mondjuk az illető településről egy adott korban teszünk említést, ill. írunk, amely még a nevének magyarosítása előtt volt, úgy akkor az akkori nevét használom, pl. a Kovacsócot, de ha már azt követő korszakról beszélünk, akkor ott a Vaskovácsi nevet írom, s zárójelben a szlovén nevét is megemlítem természetesen.