nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
50 szlovéniai közlekedési tábla még hibás magyar felirattal

Kijavítják Szlovéniában a helytelen magyar feliratot tartalmazó mintegy 50 közlekedési táblát – közölte Patrik Vlacic közlekedési miniszter a muravidéki magyarok parlamenti képviselőjével.

MTI | 2011. október 21.
|  

A miniszter a hét elején levélben tájékoztatta Göncz Lászlót, a szlovéniai magyarság képviselőjét arról, hogy az autópályákon, országutakon álló útjelző táblák és a települések végén lévő helységnév-táblák magyar feliratainak kijavítására utasította a táblákat kezelő vállalatot.

Göncz László pénteken az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy korábbi, fotókkal alátámasztott és a helyes írásmódot is közlő kérésére az utóbbi hónapokban néhány tábla feliratát már kijavították, és több esetben pótolták a hiányzó magyar feliratot, a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően. Ugyanakkor mintegy 50 táblát át kell még írni a magyarok és szlovénok által vegyesen lakott kelet-szlovéniai Muravidéken.

Göncz László először 2009-ben kezdeményezte a szlovén közlekedési miniszternél, hogy a nemzetiségi szempontból vegyesen lakott területen lévő, állami hatáskörbe tartozó közutakon és autópálya-szakaszokon javítsák és egészítsék ki a földrajzi jelzések kétnyelvű feliratait, úgy, hogy azok megfeleljenek a magyar nyelv helyesírási szabályainak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
20 Pesta 2011. október 25. 22:34

Úgy értettem, hogy az adott állam nyelvén a legcélszerűbb vezetni a hivatalos iratokat (Magyarországon magyarul, Szlovákiában szlovákul stb.), de ettől még a konkrét ügyintézésben akármilyen másik nyelven beszélhet egymással a tisztviselő és az állampolgár - bár igen, ez is benne van a pakliban, hogy egyirányú kommunikáció esetén (pl. hivatalos levél) az adott honpolgárhoz milyen nyelven fordulnak. Aktuális példát véve népszámlálásnál beszélgethetni lehet a helyi nyelven a népszámláló biztossal, ő meg ráírja magyarul a magyar nyelvű kérdőívre. Szóval a hivatalos iratok, kérvények stb. kitöltése egy dolog, de az ügyintézés eddig terjed, tehát abba ne ugasson bele se az állam, se senki, hogy én magam milyen nyelven beszélek.

Csak brit példával tudok élni, mivel itt nincs meg a trianoni feszültség (magyarán nem csinálnak presztízskérdést abból, hogy milyen nyelvet „kell" használni az adott utódállamban). A tájékoztatókat, prospektusokat stb. x-féle nyelven lehet kérni, vagy ügyintézéshez kérhetsz tolmácsot is (de volt itt a Nyesten is erről cikk, ha jól emlékszem).

@Fejes László: nem tudtam, hogy könyveket is adtak ki ilyen írásmóddal. Az biztos, hogy felénk a tót nevek átírása elég zavaros: pl. van Lestyan és Lestyán, ilyesmi.

LvT: szerintem az „English spoken" más kérdés. Nem vagyok valami világlátott, de szerintem ezt manapság csak német nyelvterületen „várhatja el" az ember (meg talán Skandináviában, de ott még nem jártam). Ez van... Eddigi tapasztalatom alapján Kelet-Közép-Európában ma még azzal is többre megyünk, ha bemagolunk alapszavakat a helyi nyelven és úgy kérdezünk, mert még ha értenek is valamicskét angolul, esetleg németül, válaszolni úgyis az anyanyelvükön fognak. :)

19 LvT 2011. október 25. 17:30

@Pesta: >> a magyarországi nemzetiségek nem feltétlenül tudnak írni is a nemzetiségi nyelvükön<<

Az országban szerte különféle szinten álltak a szlovák parasztok az írással, ahogy a magyar parasztok is. Anyám részéről alföldi mezővárosi evangélikus család vagyunk: ők tudtak írni, és írtak is szlovákul, mert ez a helyi protestáns paraszti etika része volt. Pl. kepfeltoltes.hu/111025/436386336pismo_tusjaka_1916_lr_www.kepfeltolt

1844-ig az írástudatlan magyarnak sem is az volt mondható, hogy tanuljon meg latinul (németül) írni, ha a faluján túli hivatalos ügyben akar eljárni. De ahogy a XIX. sz. közepén ez a magyaroknak sem volt perspektíva, úgy a Magyarországon élő nemzetiségeknek sem volt perspektíva az, hogy a latint cseréljék magyarra. És ez ma sem az.

>> A hivatalos iratokat nyilván egy nyelven a legésszerűbb vezetni<<

A hivatali ügyintézés nyelvén rendszerint azt értjük, hogy a polgár milyen nyelven fordulhat a hivatalhoz, és e tekintetben mit várhat el. És a hivatal milyen nyelven fordul hozzá. Szerintem a hivatal szolgáltatnia kell, s mindenféle politikától eltekintve, visszatetsző, ha a szolgáltató diktálja a szolgáltatás feltételeit. Persze tudjuk, hogy errefelé a hivatal nem szolgáltat: és itt keveredik az állampolgári és a nemzetiségi kiszolgáltatottság, amelyre politikai rétegek rakódhatnak — Amúgy a hivatal belső ügykezelésének a nyelve lehet egységes.

És valóban ésszerűbb is lenne a belső ügyeket egy nyelven vezetni, csak mint kisebbségi önkormányzati elnök, ezt nem tudom megtenni. Köt a törvény abban, hogy a jegyzőkönyvet magyarul vezessem. Ergo mindent kétszer kell elkészítenünk, ha mégis arra gondolunk, hogy a szlovák önkormányzatisághoz a nyelv megtartása is hozzá tartozik. Mindez csak azért, hogy ne kelljen alkalmazni a megyei kormányhivatalokban olyan valakit, aki értene szlovákul.

Visszatérve az egyén hivatali nyelvhasználatához. Én nemcsak a 13 törvénybeli náció nyelvére gondolok. De hol látni az okmányirodákban angol eligazító táblákat, hol látni az önkormányzati ügyfélszolgálati ablakokon „English spoken” feliratot?

18 Fejes László (nyest.hu) 2011. október 25. 13:31

@Pesta: „Azt az aprócska problémát elfelejtettétek, hogy a magyarországi nemzetiségek nem feltétlenül tudnak írni is a nemzetiségi nyelvükön.” Naná, ha nincs nemzetiségi oktatás.

„A temetőben is vannak olyan régi sírkövek, hogy magyar helyesírással van rajtuk a tót szöveg.” Az is írás, legfeljebb nem a ma használt irodalmi. De adtak ki ilyesféle helyesírással könyveket is.

„A hivatalos iratokat nyilván egy nyelven a legésszerűbb vezetni -- de ettől még orvos és betege, vagy a hivatalnok és az ügyfele nyugodtan beszélhet másik nyelven egymás között.” OK, de miért kellene egy X nyelvű község közgyűlési jegyzőkönyvét Y nyelven vezetni? Az orvos egyébként célszerűen latint használ...

17 Pesta 2011. október 25. 12:24

Azt az aprócska problémát elfelejtettétek, hogy a magyarországi nemzetiségek nem feltétlenül tudnak írni is a nemzetiségi nyelvükön. A nagyszüleim még kétnyelvűek voltak, de írásban ők sem használták soha a tótot. A temetőben is vannak olyan régi sírkövek, hogy magyar helyesírással van rajtuk a tót szöveg.

A „nemzetiségi nyelvű ügyintézésnek" meg szerintem túl nagy feneket kerítenek, politikai kérdést csinálnak belőle a Kárpát-medencében. A hivatalos iratokat nyilván egy nyelven a legésszerűbb vezetni -- de ettől még orvos és betege, vagy a hivatalnok és az ügyfele nyugodtan beszélhet másik nyelven egymás között.

16 Szajci 2011. október 25. 07:00

szerintem más helyeken sincs sajnos jobb helyzet a jogszabályok tekintetében :(

Igazság szerint most arra leszek kíváncsi, hogy mennyivel fogyatkoztak meg a nemzetiségek, mert állítólag 2013-tól az adott nagyság szerint kap egy települési kisebbségi önkormányzat pénzt.

15 LvT 2011. október 24. 19:37

@Szajci: „Hivatalos”ruszin helységnév – tudtommal – csak egy van: Komlóskáé. Ukrán pedig egy sincs. Ez persze nem jeleneti azt, hogy nincsenek neveik a nagyobb és a környékbeli településekre. De ezt csak ők tudják…

A „hivatalos” nevek legteljesebb listáját egy térképen találtam: Magyaroszág térképe 1 : 530 000. 1. kiadás. 1994. HISZI Humán Ismereteket Szervező Iroda Bt. A HISZI az újabb megyei térképein is törekszik ezek feltüntetésére. Ilyen a Nyír-Karta & Topográf megyei sorozata is. A Szarvas-Faragó külön kiemelendő, mert a Győr-Moson-Sopron megye térképükön a burgenlandi horvát településnevek is szerepelnek.

Valóban nincs Magyarországon még ajánlás sem a nemzetiségi nyelvű ügyintézéssel kapcsolatban. Az elmúlt időben talán a pilisi falvakban lehetett ezzel számolni, de mióta a szívcsakrát követve éppen a magyar nacionalizmus java költözik ide be és veszi át a hatalmat, azóta már ebben sem mernék bízni. Pilisszentkereszt-Mlynky honlapján egy azaz egy 2009-es kisebbségi önkormányzati hír van nem magyarul, miközben ez a falu még többségi szlovák.

Ebben a hónapban kellett a kisebbségi önkormányzatoknak válaszolnia egy, a regionális nyelvi karta adminisztráció általi betartását monitorozó kérdőívre: ennek az első kérdése volt az, hogy a teleülési önkormányzat honlapján van-e nemzetiségi nyelvű anyag. Az országosan összesített jelentés ennek a parlamenti ülésszaknak a napirendjén van. Kíváncsi vagyok, vajon be merik-e vallani az eredményt..?

14 Szajci 2011. október 24. 15:48

@LvT: értem. ha rámírsz (ez a név + freemail) akkor szívesen beszélgetek veled erről. Meg érdekel, hogy nálatok szlovákoknál mi a helyzet

A wikin sincs mindenhol persze. Én írom le néha a horvát neveket, mivel van egy listám, de pl. ruszinul, vagy ukránul nem tudok ilyen listát. A német meg túl nagy falat nekem ill. annak se kerestem még listát.

Én pl. nem tudok olyan rendelkezést, hogy az adott településen, ha 20%-nál több a nemzetiségi ember, akkor a hivatalokban el tudom intézni a dolgaimat.

13 LvT 2011. október 24. 13:33

@Szajci: Nem vagyok fent a Facebookon (és másutt se).

A szlovák Wikipedián is megtalálhatók a magyar településnevek, de a szlovákiai magyarok jogosan várják azt, hogy állami szinten elismerjék ezeket. Ezért találom problematikusnak, hogy a nemzetiségi településnevek nemcsak, hogy nem kerülnek bele a KSH helységnévtárába, hanem ami csekély hivatkozás volt, az is letűnik. A nem benignus települési képviselőtestületekkel, közútkezelői adminisztrációval, térképszerkesztőkkel való tárgyaláskor a Wikipedia nem hathatós érv.

Egyébként találomra körülnéztem: nincs nemzetiségi név a Wikipediában sem Örménykútnál, Csabacsűdnél, Ambrózfalvánál, Mátraszentimrénél stb. Nyilvánvalóan ebben, mint a Wikipedia egészében van valamiféle estlegesség.

12 LvT 2011. október 24. 13:05

@Roland2: Nem tartom más témának a cigányságot. Itt Magyarországon ők láthatók: Szlovákiában a magyarok is. Az az ignoráns csönd, amely a hazai médiában a cigányságon (és a zsidóságon) kívül körülveszi az itteni nemzetiségeket, egyben meg is véd, mert a befolyásolható alsó decilis így nem tud rólunk. De ha sikerülne csak részben is megtörni ezt a csendet, jutna nekünk is „figyelem”.

A „csendesebb” légkör másik összetevője, hogy túszok vagyunk a magyar etablishment kezében. Igen jellemző, hogy az új alkotmányba Durayék tetettek vissza némi nemzetiségi garanciális szabályokat: ezek Szlovákiának szólnak, és nem nekünk. Ha úgy alakul a széljárás, a túsz szerepre már nem lesz szükség, fújhatnak itt is hidegebb és hangosabb szelek.

Te azt látod, hogy Szlovákiában politikai kártya a magyarság, melyben jelzem, – velünk ellenétben – kártyajátékos lehet maga az érintett fél is, tehát nem eleve betlire kell játszania. Az Ipolyon innen azonban ugyanúgy kártyajátékot csináltak ebből, csak nem a zöld alsót, hanem a makk ászt osztanák a magyarságnak. A zöld alsó itt nekünk jut: ha etnikai alapon osztják az állampolgárságot, akkor etnikai alapon is vehetik el…

11 Szajci 2011. október 24. 08:19

@LvT: én nem is tudtam, hogy van ilyen. Jó lenne veled eldumálgatni facebookon ha fent vagy, vegyél fel :D A wikipédián egyébként meg lehet találni az adott település kisebbségi nevét.

10 Roland2 2011. október 23. 20:38

@LvT: Szerintem viszont azt is meg kell említeni,hogy egy határontúli magyarra időnként feszültebb légkör borul(hat),amit egyes politikusok,pártok generálnak mesterségesen (pl. Smer,SNS,NagyRománia Párt),ebből próbálva hasznot húzni.A magyarországi nemzetiségek szerencsére nem kerülnek választási vagy politikai játékok szereplőivé (a cigányság más téma).Most ezzel nem legitimálni akarom a magyar kisebbségi politika esetleges hiányosságait ,de azért az igazsághoz hozzátartozik szerintem,h. egy magyarországi szlovák,szerb,román,stb "csendesebb" (aktuál)politikai légkörben élhet.

9 LvT 2011. október 23. 13:09

@Roland2: Mint magyarországi szlovák (ha nem is cserháti) azt tudom mondani, hogy a magyarországi szlovákok helyzete nem jobb, mint a szlovákiak magyaroké. Csak a percepció más.

A magyar jogi szabályozás és gyakorlat ugyanúgy lehetetlenné teszi az egyének számára a nem magyar anyanyelvük hivatalos használatát, mint a szlovákiai nyelvtörvény. A magyar bürokrácia ignoranciája van olyan „hatékony”, mint a szlovák aktivizmus.

A hibás térkép egy rossz gyakorlat, amelyről ugyanúgy lehet az intézményrendszer hozzáállására következtetni mint másból. Az, hogy aq térképi hibával kevesebben találkoznak, az én számomra csak azt mutatja, hogy a magyar hozzáállás rosszabb mint a szlovén. Mert én ugyan javítgatnám pl. a Mlynky felé mutató útjelzőtáblát, csak olyan itt nincs. A települések előtti nemzetiségi helységnévtáblák itt sem azonos formátumúak a magyarral, a szlovákiak gyakorlattal ellentétben a települések végéről hiányzik, és csak azt mutatja, hogy Kádár-korban a kirakatpolitika jegyében ezt hol sikerült kijárni. Azóta csak azt sikerült elérni, hogy ahol nem koptak az idővel el, ott mellettük megjelent a rovásírásos tábla is, mint pl. Szarvason. Magyarországon így működik a többségi etnikum szimbolikus helyfoglalása:engem ez ugyanolyan borzalommal tölt el, mintha a Sarvaš feliratot mázolták volna le, semmivel sem kevésbé agresszív dolog.

S hogy a térkép mennyire fontos: a nyáron Kőszeg környékén nyaraltam, beszereztük a térképeket. Nos a magyarokon a legkisebb burgenlandi helynek is ki volt szedve a magyar neve, még ha az utóbbi néhány száz évben nem is volt számottevő magyar lakossága. A mai határon innen viszont feltűnően hiányoztak a nem többségi nyelvű nevek. Bozsokon laktunk: nem hogy a település határában nem volt német nyelvű falunévtábla, de még a térképen sem (pedig van német neve). A térképekre nézve az egyszeri magyar megállapíthatja, hogy „ez is a miénk volt”. De azt már nem tudja, hogy „ez is az övék volt”. Ezt a magyar vakfoltot erősíti az is, hogy pl. a burgenlandi helynevek esetén csak a magyar nevek jelennek meg (egy-két kivételtől eltekintve), a horvátok már nem.

Ui. A KSH oldalán sem találom egy idő óta a „hivatalos” nemzetiségi helységneveket. (Persze, lehet, hogy csak rosszul keresek…)

8 Roland2 2011. október 21. 21:48

@LvT: Az említett turistatérképen kívül éri-e valamilyen jogszabály,törvény,határozat hátrányosan a cserháti szlovákokat ?

Egy hibás térképből (melyet lehet,h. nem is használnak sokan) nem lehet asszociálni települések,állami vagy közigazgatási intézmények,úthálózatok,stb. kétnyelvű feliratainak feltüntetésére vagy olyan jogszabályokra,mint a nyelvtörvény.Szajci lehet,hogy nem erre gondolt a "nevek elvárásának" említésénél,de akkor szerintem felreérthetően fogalmazott.

7 LvT 2011. október 21. 19:49

@Roland2: Én igenis viszonyítom. A saját falvaikban a cserháti szlovákok vannak annyian, mint a csallóközi falvakban a magyarok.

A hír meg éppen a szlovéniai magyarokról szólt, akik nincsenek százezrével. Akkor a gondolatmeneted szerint már ők sem komparábilisek.

6 Roland2 2011. október 21. 18:45

@Szajci: Azért ne viszonyítsuk már egy több százezres nemzetiség helyzetét valami turistatérképhez.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X