nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi történt a ly-vel?

Vannak olyan változások, melyek csak bizonyos körülmények között mennek végbe, és vannak olyanok, amelyek mindig. Általában nem bonyolult megállapítani, hogy melyik esetről van szó. Azt azonban, hogy a változás miért ment végbe, már nem könnyű megválaszolni – inkább csak azt tudjuk megmondani, miért történhetett meg.

nyest.hu | 2012. október 24.
|  

Hedvig nevű olvasónk a következő kérdéssel keresett meg minket:

Ez most egy furcsa kérdés lesz, mert angolul tanulok nyelvészetet, és ezért nem tudom jól elmagyarázni a technikai kifejezéseket. Ennek ellenére szeretném megpróbálni. Szóval történelmi nyelvészetet veszek éppen amiben arról beszélünk, hogy milyen változásokon mennek/mentek keresztül különféle nyelvek az idő során. Épp most olvastam róla, hogy a phonologycal change-en belül lehet vagy conditioned vagy pedig unconditioned, amikor  a változás vagy kihat minden egyes alkalommal a szegment, attól függetlenül, hogy milyen pozícióban van – ez az előbbi – vagy amikor csak különleges pozíciókban történik meg a változás. Én az szeretném tudni, hogy magyarban a j és ly az unconditional merge-en ment-e keresztül? Ha nem, akkor mi történt? Ha igen akkor mikor, mi lehetett ami kiváltotta, és ez mennyiben befolyásolta a mássalhangzóink elosztását.

Mindenekelőtt tegyük rendbe magyarul, hogy mit is kérdez Hedvig. Leírja, hogy történeti nyelvészeti tanulmányai során most hallott a hangváltozásokról (phonological change), és hogy ezeknek két fajtájuk lehet: kondicionált (conditioned) vagy nem kondicionált (unconditioned). Kérdése pedig az, hogy a j és az ly összeolvadása (egybeesése, neutralizációja, merge-e) melyik típusba tartozik.

Mint Hedvig is leírja, a kondicionált hangváltozás azt jelenti, hogy egy-egy hang csak bizonyos helyzetben változik meg. Ilyen helyzet lehet például a szó eleje: az ugor kori szó eleji p-ből az ősmagyar korra f lett (szó belsejében viszont másképp alakult a története). Ugyanebben az időben a szó végi magánhangzók a-ból, ä-ből és e-ből i-vé és u-vá váltak. De a környezet nem csupán a szóban elfoglalt helyzetet jelenti, hanem a szomszédos hangokat is. Az ugor kori szó eleji k csak akkor vált h-vá, ha hátul képzett (veláris, „mély hangrendű”) magánhangzó (a, o, u) követte. Hasonló példa az -mp- hangkapcsolat története: a p b-vé vált, ha előtte m volt: -mb-, majd az m kiesett, ha utána b állt: -b-.

Eltérő fejlődés eltérő környezetben – nyírfa Grönlandon
Eltérő fejlődés eltérő környezetben – nyírfa Grönlandon
(Forrás: Wikimedia Commons / Hannes Grobe, AWI / CC BY-SA 2.5)

Innen már viszonylag könnyű válaszolni arra, hogy az ly j-vé válása ilyen eset-e. A fenti példák jól mutatják, hogy a kondicionált változás eredményeképpen egy eredeti hang később több hangban folytatódhat, attól függően, hogy milyen környezetben állt. Egy ugor kori p folytatója az ómagyarban lehet f is (ha a szó elején állt), b is (ha m után állt). Egy ugor kori e ómagyar folytatója maradhat e (szó elején vagy belsejében), de lehet i is. Egy ugor kori k folytatója lehet h (ha utána hátul képzett ), vagy megmaradhat k-nak stb.

Ezzel szemben a ly-ből mindig j lett, függetlenül attól, hogy a szó elején, közepén vagy végén állt, illetve attól, hogy milyen más hangok álltak a környezetében. A köznyelvben ez alól csak néhány kivétel van: például a lyuk [juk] mellett van luk is. Nyilvánvaló azonban, hogy itt nem a hangkörnyezet hatott, hanem nyelvjárási keveredésről van szó.

A ly folytatói a magyar nyelvterületen
A ly folytatói a magyar nyelvterületen
(Forrás: Kálmán Béla: Nyelvjárásaink)

Hedvig arra is kíváncsi, hogy mi váltotta ki ezt a változást. Nos, erre a kérdésre nehéz válaszolni. Az ilyen hangváltozások mindig apró eltérésekből indulnak: A [ly] hang közel áll a [j]-hez (illetve az [l]-hez), könnyen elképzelhető, hogy a változás egyszerű nyelvbotlásokból, téves artikulációból indult. Az sem zárható ki, hogy kezdetben elsősorban nem magyar anyanyelvűek beszédében fordult elő, olyanokéban, akiknek anyanyelvükben nem volt meg ez a hang. Mindenesetre azt, hogy a változás végbement, az tette lehetővé, hogy a ly megkülönböztető szerepe viszonylag alacsony volt. Eleve kevés volt a ly-t tartalmazó szavak száma (illetve ritkán fordultak elő), még ritkább volt az olyan eset, amikor két szót az különböztetett meg, hogy az egyikben ly, a másikban j volt (pl. folyt – fojt). Sőt, a nyugati nyelvjárások azt mutatják, hogy a ly és az l különbsége is ritkán különböztetett meg szóalakokat (folyt – folt). Amikor pedig ez a megkülönböztető szerep megvolt, az esetek többségében a mondatból világos volt a jelentéskülönbség, a fennmaradó néhány lehetőség miatt pedig felesleges volt megtartani a hangot. A ly helyett tehát először fakultatív módon jelent meg a j (l), később viszont az ly, miután nem volt rá szükség, kiveszett.

Lyuk
Lyuk
(Forrás: Wikimedia Commons / Neitram / GNU-FDL 1.2)

Ezzel nagyjából válaszoltunk az utolsó kérdésre is: az ly ritka volt, és j-vé válása alig változtatott a hangok gyakoriságában. Erre vonatkozó statisztikát hirtelen nem találtunk, de elég megnézni egy rövid szövegrészletet. (A számolgatást természetesen az teszi lehetővé, hogy a helyesírás ma is jelöli, hol volt valaha [ly].) Olvasónk levelében mindössze két szó van, melyben ly-t találunk (melyik, befolyásol), és összesen háromszor fordul elő (ha nem számoljuk azt az esetet, amikor magár a [ly] hangra utal). Ha kiszámoljuk, hogy egy-egy sorban legalább negyven hang van, és tíz sorral számolunk (azért nem 12-vel, mert a szövegben sok angol szó is van), akkor a szövegben kb. 400 hangot találunk, és ebből csak 3 volt valaha [ly]. Természetesen ez csak egy kis minta, de ez az aprócska számolás is azt mutatja, hogy a ly aránya nem lehetett jelentős.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
88 Irgun Baklav 2015. november 22. 23:46

@menasagh: A „laterális approximáns” az valóban „idegen kifejezés”, ugyanakkor a rövidebb és magyar „oldalréshang” picit pontatlanabb.

Legyen akkor nyelvoldali közelítőhang, oké?

Ezek után még annyi nehézség van, hogy az l meg az eredeti, ma már nem használt ly is ilyen hangok, a különbség köztük a képzési helyben van, ami az ly esetén a szájüregben hátrébb volt.

87 arafuraferi 2015. november 22. 23:12

@menasagh: "laterális aproximáns oldalréshang". Ezt így egybe senki nem használta. Amúgy is az egy másik vita. Maradjunk a palóc ly-nál. (Vagy ha tudsz olaszul, akkor gli)

@Irgun Baklav: Na látod, most kellett belemennünk? szerintem az oldalsó közelítőhang is nehezen emészthető.:-)

86 menasagh 2015. november 22. 22:58

@arafuraferi:

A hajlandóságom legtöbbször azon múlik hogy egy magyar kifejezés megmagyarázására olyan idegen kifejezéseket kell használni amihez idegennyelvű szótár kell

...szóval az ilyen laterális aproximáns oldalréshang nekem nagyon szellős....

85 menasagh 2015. november 22. 22:49

@Krizsa:

A vályú az állatok itatására vagy etetésére szolgáló hosszúkás edény ami lehet deszkából összeállítva de lehet egy darabból is kifaragva vájó faragó véső eszközökkel akár fából akár kőből.

A vályog egy agyag iszap, homok és növényi származékok keveréke ami lerakódás útján keletkezik volt mocsaras területen, felhasználják építkezésre, tüzelésre és termőtalaj gazdagításra. A kitermelése lehet gépi de lehet kakával is vájni ahol ilyen gödröt alakítanak ki

A vájás meg kaparás vagyis lehet körömmel szerszámmal de mélyedés kialakítását célzó kifejezés.

A vályú ami szétválik az használhatatlan, a vajat is lehet vájni de oda mélyebb edénybe kell tárolni ahol megavasodhat és nem is tart addig...

...ezek meg a te állításoddal nem azonosak...

84 arafuraferi 2015. november 22. 22:45

@Krizsa: Hú de morcos a (a hivatásos nyelvészetet ócsároló) professzorasszony, csak nem abban a megtiszteltetésben lesz részem, hogy nem szól hozzám sohatöbbé (de legalább egy hónapig)?:-)

83 arafuraferi 2015. november 22. 22:40

@arafuraferi: "szegény" Ez arra utal, hogy nyelvészként nem könnyű neki a helyzete, tehát nem átlagemberek szgénysége.:-)

82 Krizsa 2015. november 22. 22:36

@arafuraferi: Szórakozz a saját családneveddel.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X