nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi a „helyes”?

A magyar helyesírás szabályait „A magyar helyesírás szabályai” című kiadvány adja meg. Szólunk, hátha nem mindenkinek világos.

Fejes László | 2015. május 5.
|  

Nemrégiben egy helyesírási kérdést boncolgattunk. Egy olvasónk nem értett egyet azzal, hogy a helyesírási szabályzat alapján az Suzukigépkocsi-használat írásmódot véltük helyesnek. Ő úgy vélte, a Suzuki-gépkocsi-használat lenne a helyes. Kommentben megpróbáltunk rámutatni, miért elfogadhatatlan érvelési módszere, de ezt személyeskedésnek nevezte, és részéről lezárta a vitát. Nemsokára azonban levélben jelentkezett:

[...] ajánlom a T. Szerkesztőség figyelmébe az OH. 134–135. oldalának tanulmányozását, miszerint a kérdéses összetétel helyesen írva bizony„Suzuki gépkocsi használat” (!!!). [....] Ezek után igencsak méltatlannak tartom a személyeskedő megjegyzést arról, hogy ki nem ismeri a szabályzatot...

Az utóbbi mondat bizonyára arra utal, hogy kommentünkben azt írtuk:

Tanulság: nem ismered a szabályzatot, ezért van túl jó véleményed róla.

Nos,véleményünk szerint ez a mondat inkább a szabályzatról, mint komentelőnkről mond valamit, de hát akinek inge, öltse csak fel. Azt nem tudjuk, mennyiben változtatna olvasónk helyesírási ismereteinek megítélésén az, hogy ha valóban a Suzuki gépkocsi használat lenne a helyes, ha egyszer ő a Suzuki-gépkocsi-használat formát véli helyesnek. Maradjunk inkább a helyesírási problémánknál!

Először is vessünk egy pillantást arra, mit is ír az OH., azaz az Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila az Osiris Kiadónál megjelent Helyesírás című műve! A 134–135. oldalon valóban ezt olvashatjuk:

Ha egy tulajdonnév egy köznévnek a minőségjelzője, a két szót külön kell írni: Mariska néni, Dezső bácsi, Varga úr, Bálint doktor, Szabó család, a Hollós fiú; Bánk bán, Szulejmán szultán, Renault gépkocsi, Odol fogkrém, Vénusz bolygó, Korona cipőbolt, Safi cica, a Nők Lapja hetilap. Ha egy ilyen összetételhez utótag járul, a megfelelő tagolás érdekében azt szintén külön kell írni: Szulejmán szultán ellenes, Vénusz bolygó távolság, Renault gépkocsi vásárlás.

Azt most ne feszegessük, hogy az OH. nem érvel amellett, hogy ezek minőségjelzős szókapcsolatok, szemben például a később szereplő Afrika-kutató, Mars-szonda, Ady-szobor, Kazinczy-verseny, Mátyás-templom stb. szerkezetekkel, melyeket összetett szavaknak tart. E mellett érvelni aligha tudna, aligha lehet – viszont az kétségtelen, hogy ebben pontosan követi a helyesírási szabályzatot.

Sajnos azonban nem derül ki, milyen szabálypontokra támaszkodva véli úgy, hogy a Renault gépkocsi vásárlás a helyes írásmód, és nem mondjuk az általunk helyesnek vélt Renaultgépkocsi-vásárlás. Az OH. egyébként sem jelzi, hogy egyes megállapításait a szabályzat mely pontjára alapozza – ez érthető is, hiszen a kötet tipikus használóit ez nem érdekli, sőt zavarhatja is, a terjedelmet pedig jelentősen növelné. Hiányát érezzük azonban akkor, amikor nem világos, miből vonja el következtetéseit.

Érzett már kedvet Renaultgépkocsi-vásárláshoz?
Érzett már kedvet Renaultgépkocsi-vásárláshoz?
(Forrás: Wikimedia Commons / Norbert Aepli / CC BY 3.0)

Amikor mi a Suzukigépkocsi-használat forma helyessége mellett érveltünk, egyértelműen megadtuk, melyik két szabályra alapozunk. Az AkH. 149. pontja egyértelműen kimondja – és ezt követi az OH. is a fenti idézetünk első felében –, hogy ha a márkanevet a termék jellegét megnevező közszó követi, azt külön írjuk tőle:

Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust, a dolgot jelölő szót is, a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé, Panangin tabletta, Odol fogkrém, Tomi Kristály mosópor stb.

A Suzukigépkocsi-használat forma helyességét pedig az úgynevezett második mozgószabályra, azaz az AkH. 139. b) pontjára alapoztuk:

Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Hasonló esetek: hideg víz, de: hidegvíz-csap; házi feladat, de: házifeladat-készítés; légi fénykép, de: légifénykép-montázs; szabad vezeték, de: szabadvezeték-hálózat; stb.

A Suzuki gépkocsi ugyanúgy különírt szókapcsolat, mint a fenti példákban szereplőek, azzal az egy különbséggel, hogy abban a „jelző” tulajdonnév. A szabályzatban azonban nem találtunk olyan pontot, amely  arra utalna, hogy a tulajdonnévi jelzős kapcsolatokra más szabály vonatkozna. Amíg pedig valaki nem mutat ilyet nekünk, kénytelenek vagyunk kitartani amellett, hogy a helyesírási szabályzat alapján bizony a Suzukigépkocsi-használat, s ennek megfelelően a Szulejmánszultán-ellenes, Vénuszbolygó-távolság, Renaultgépkocsi-vásárlás a helyes írásmód.

Mit szólna egy Suzukigépkocsi-használathoz?
Mit szólna egy Suzukigépkocsi-használathoz?
(Forrás: Wikimedia Commons / Tokumeigakarinoaoshima)

Persze jól érthető, hogy miért nem tetszik sokaknak ez a szerkezet. Feltesszük, hogy az OH. szerzői is inkább a bevett gyakorlatra, mint a szabályzatra támaszkodva javasolják a különírást. Ez azonban – hacsak nem kerül elő egy vagy több olyan szabály, mely elkerülte figyelmünket – nem változtat azon, hogy az egy kötőjeles, de egyébként egybeírt változatok a helyesek, mivel ezek felelnek meg a szabályzatnak.

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az OH. nem szabályozó jellegű, azaz az ott leírtak nem perdöntőek. A kötet előszava is kiemeli:

[Az OH. olyan] átfogó, rendszeres helyesírási kézikönyv, amely a teljes rendszert szem előtt tartva az alapoktól ismerteti és magyarázza a szabályokat, valamint számba veszi azokat az újabb vagy eddig szabályozatlan helyesírási jelenségeket is, amelyekre az érvényben levő szabályzat nem ad eligazítást.

Azaz míg ha a helyesírási szabályzatban szerepel valami, azt érvényesnek kell tekinteni, addig az, hogy az OH. valamilyen kérdésben hogyan foglal állást, csak akkor lehet mérvadó, ha meg tudjuk mutatni, hogy a szabályzat mely pontján alapul az állásfoglalása. Ha a szabályzatban szabályozást nem találunk, akkor úgy kell tekintenünk, hogy az OH. nem szabályozott kérdésben tesz javaslatot: ezt követhetjük, de akkor sem írunk helytelenül, ha nem tesszük. Ha a szabályzat állásfoglalása nem egyezik meg az OH.-éval, akkor azt kell mondanunk, hogy az OH. javaslata helytelen.

TomiKristály-vásár?
TomiKristály-vásár?

Ameddig tehát valaki nem mutat rá, hogy az OH. állásfoglalása mely szabályon alapul, azt kell mondanunk, hogy téves. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy olyan kérdésről van szó melyre a szabályzat valószínűleg tévedésből nem tér ki: a szabályzat alapján ugyanis a TomiKristálymosópor-vásár, SuzukiSwift-bérlés lenne a helyes forma, ami aligha lehetett a szabályozók szándéka. Ebben az esetben tehát az OH. feltehetően a szabályok hibáját kívánja korrigálni. Ez azonban nem változtat azon, hogy a szabályoknak az általa javasolt formák nem felelnek meg, azaz nem helyesek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
43 Janika 2015. május 10. 23:22

@Fejes László (nyest.hu): köszönöm.

a két beidézett BG állásfoglalásból az mindenestre kiderül, hogy az AkH alapján több változatot is helyesnek tart, pont ezen kitétel alapján. Az ugyanis meglehetősen szubjektív, hogy mi értelmetlen és mi nem. Lehet itt nem kell annyira ragaszkodni ahhoz a szemlélethez, hogy kizárólag csak egy helyes megoldás van. Az AkH vajon kijelent ilyesmit? Hogy kizárólag egyetlen egy helyesírási forma fogadható el, ha a szabályokból több forma is levezethető?

És én úgy látom higy a "hideg víz csap" ugyanolyan értelmes lehet. Meg a többi példa is, amit felsorolt. Ahogy nekem felróttad hogy kiragadtam egy mondatot a szövegkörnyezetből, ugyanúgy lehet olyan eset hogy a szövegkörnyezettől függ hogy valami értelmes-e vagy a mozgószabályal lesz csak értelmes.

Gyorsan ez jutott most eszemne:

A szivárgó hideg víz csap. A csap itt lehet ige is. Mit csinál a hideg víz? Csap! De a mozgószabállyal egyértelműsítjük: A szivárgó hidegvíz-csap. Eléggé erőltetett, de látható hogy az értelmesség függhet a szövegkörnyezettől. Mozgószabályt alkalmazva viszont ez mindig egyértelmű. A Suzuki esetében viszont nem lehet másként értelmezni különírva sem.

Az utolsó megjegyzéseden én is elgondolkodtam korábban.

Ha megfigyeljük ez a kritériumot, láthatjuk, hogy nem a 139b. pontba írták bele, hanem az UTÁN! A 139b. tartalma nagyobb behúzással rendelkezik, így formailag is elkülönül tőle. Ez a kritérium tehát nem a 139b. része, hanem csak arra vonatkozik, ezért logikai akadálya sincs annak, hogy annak az értelmezési köréről szóljon.

42 Fejes László (nyest.hu) 2015. május 10. 21:36

@Janika: Az egy dolog, hogy szövegkörnyezetéből kiragadva akarsz értelmezni egy mondatot. De az külön vicc, hogy beidézel magad mellett egy olyan véleményt, ami engem igazol:

„A szabálypont (139b.) azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ezt csak akkor alkalmazzuk, ha értelmetlenséget kerülünk el. A szabálypont a szerkezetes feloldást javasolja, ez esetben: tőzsdei árfolyamelemzések órája, mi a teljes különírást is elfogadhatónak tartjuk.” www.e-nyelv.hu/2014-09-10/tanorak-neve-2/ Az ugyan számomra nem világos, mi itt az értelmetlenség, hiszen BG egyfelől kimondja, hogy a „tőzsdeiárfolyamelemzés-óra” helyes (akkor meg hogy lenne értelmetlenség), másfelől viszont helyette a „tőzsdei árfolyamelemzések órája” szerkezetet javasolja. Igaz, utána hozzáteszi, hogy „mi a teljes különírást is elfogadhatónak tartjuk” de erről nem írja le, hogy milyen szabály alapján, de az biztos, hogy az érthetetlen értelmetlenséges kitételt ő is a jelölt birtokos szerkezettel való feloldás használatára értelmezi, nem arra, hogy a jelöletlen összetételt írjuk külön.

A www.e-nyelv.hu/2014-10-03/mozgoszabaly-16/-ban található állásfoglalással nem értünk egyet: www.nyest.hu/hirek/helyesirasi-baki-az-o...nyzati-valasztasokon. Megjegyzem, ahogy annak idején mi is, úgy itt BG is bebukja: a képviselő-választás bizony eleve kötőjellel írandó. Itt valóban az értelmetlenségi szabályra hivatkozik BG, de a kapcsolat, ha elfogadható, nem azért fogadható el, hanem azért, mert értelmezhetjük úgy is, hogy többféle képviselő-választás van: önkormányzati, országgyűlési stb. Mondjuk kíváncsi lennék BG véleményére, hogy ha a mozgószabályt tényleg csak akkor alkalmazzuk, ha értelmetlenséget kerülünk el vele, akkor a „hidegvíz-csap” írásmód minek létezik egyáltalán, ha egyszer a „hideg víz csap” ugyanolyan értelmes lenne (és megkülönböztethető a „hideg vízcsap”-tól). Így a „hajlítottbútor-gyár” helyett is írhatnánk „hajlított bútor gyár”-at. Ha az értelmetlenségre való kitételt úgy értelmezzük, ahogy te vagy BG ebben a bejegyzésében, akkor ez a kitétel rögtön meg is szünteti a második mozgószabályt. Azt pedig nem gondolhatjuk, hogy egy szabály egy része tényelg arra vonatkozik, hogy az egész szabály nem érvényes.

41 Janika 2015. május 10. 07:39

@Fejes László (nyest.hu): " Már csak azért sincs igazad, mert

a. a szabályzat nem említi a tulajdonneveket;

b. az OH. nem emleget értelmetlenséget, sem más hasonló dolgot, amire te hivatkozol."

Először is én nem állítottam, hogy igazam van, pusztán rámutattam hogy a cikk bizonyítása nem teljes, mert a szabályzatból figyelmen kívül hagy egy mondatot (szerintem hatókörre vonatkozik, szerinted nem). Erre akár így, akár úgy nézzük mindenképpen ki kellett volna térni. Legalább annyiban, hogy nem vesszük figyelembe, mert....

Továbbá a cikkben azt kérted, hogy pusztán az AkH-ra hivatkozva igazoljuk, hogy a teljes különírt változat - azaz az OH javaslata - mely szabályokon alapul Ez az érvelésem az OH-tól független, bár ugyanaz a végeredmény jött ki.

"Ebből pedig következik, hogy a két dolognak semmi köze nincs egymáshoz"

Annyi köze azért mégis van, hogy a kiindulási forma a "Suzuki gépkocsi" az AkH 194. miatt nem egybeírt és nem kötőjeles. Ennek ott van jelentősége, hogy emiatt kell a mozgószabálynál a 139.b-t nézni, a 139.a helyett.

Megfigyelhetjük, hogy a szerkezetes megoldást a 139.a ponthoz is javasolja, ám ott nem fogalmazott előtte úgy, hogy "csak akkor alkalmazzuk, ha...". míg a 139.b.-hez igen. Ezen el lehet gondolkodni:

Ez a plusz kritérium felmentést ad bizonyos esetekben a 139.b. alól, azonban a 139.a alól nem. Pont ezzel a felmentéssel élve lehet a "Suzuki gépkocsi használat" forma (is) helyes.

Még ha nem is fogadjuk el, hogy csak ez az egyetlen helyes verzió, kétségtelen, hogy a szabályokból ez IS levezethető, azaz hibának semmiképpen nem nevezhető. Itt a szabályzat hagyott egy kiskaput a józan ész felé.

40 Janika 2015. május 8. 15:38

@Fejes László (nyest.hu): sajnálom, hogy nem közeledett az álláspontunk. Nekem ha az van leírva valahol "hogy csak akkor alkalmazzuk..." akkor ez egy hatókörre vonatkozó mondat. Nem tudom másként értelmezni.

Pl: "Csak akkor engedlek moziba, ha kész a házi feladat." ebből következik hogy ha nincs kész, nem mehetsz.

amúgy nemcsak az én véleményem ez, igaz itt több forma használatát is megengedi.

www.e-nyelv.hu/2014-09-10/tanorak-neve-2/

www.e-nyelv.hu/2014-10-03/mozgoszabaly-16/

39 Fejes László (nyest.hu) 2015. május 8. 15:09

@Untermensch4: Ez nem hagyomány, ez szabály.

@Janika: „Az érvelésdben ott van a hiba, hogy figyelmen kívül hagyod a 139.b. hatásköréről szóló mondatot.” Arról a mondatról beszélsz, amit te tévesen úgy értelmezel, hogy a szabály hatóköréről szól?

„Én rámutattam” Szerintem már sokszor elmagyaráztam, mire mutattál rá.

„most neked kell igazolni, hogy a "Suzukigépkocsi-használat" milyen értelmetlenséget kerül el a "Suzuki gépkocsi használat" formával szemben” Ezt nem kell igazolnom, hiszen NINCS olyan szabály, ami valóban erre vonatkozna. Már csak azért sincs igazad, mert

a. a szabályzat nem említi a tulajdonneveket;

b. az OH. nem emleget értelmetlenséget, sem más hasonló dolgot, amire te hivatkozol.

Ebből pedig következik, hogy a két dolognak semmi köze nincs egymáshoz, akárhogy próbálod erőltetni. :)

38 Janika 2015. május 8. 14:12

@Fejes László (nyest.hu): Az érvelésdben ott van a hiba, hogy figyelmen kívül hagyod a 139.b. hatásköréről szóló mondatot.

Minden olyan esetben amikor egy érvelésben hivatkozunk a 139.b pontra egyúttal azt is le kell írnunk, hogy mi az az értelmetlemség, amit a mozgószabállyal elkerülünk. Ha ez nincs meg, akkor nem tekinthető az érvelés megalapozottnak. A cikk érvelése ez alapján nem meggyőző.

A cikkben ezt írtad: "Ameddig tehát valaki nem mutat rá, hogy az OH. állásfoglalása mely szabályon alapul, azt kell mondanunk, hogy téves."

Én rámutattam: 194, majd 139.b NEM alkalmazása a korlátozó mondat szerint.

Ha úgy gondolod, még mindig igazad van, akkor most neked kell igazolni, hogy a "Suzukigépkocsi-használat" milyen értelmetlenséget kerül el a "Suzuki gépkocsi használat" formával szemben, mégpedig azért, hogy alátámaszd a 139.b alkamazását.

Magad azzal érveltél, hogy "Suzuki-gépkocsi" forma lehetne ugyan családnév alapján, de ilyen mégsincs. Ebben az esetben viszont a "Suzuki gépkocsi használat" csakis azt jelenti hogy Suzuki márkájú gépkocsit használunk. Ebből következik, hogy eleve nem értelmetlen, vagyis nincs mit elkerülni a mozgószabállyal.

Összefoglalva: mindkét úton arra jutottunk, hogy a 139.b. mozgószabállyal nem tudjuk elkerülni az értelmetlenséget, az egyik esetben azért, mert összemos két dolgot és kétértelmű lesz, a másik esetben azért mert eleve értelmes.

Ameddig valaki nem mutat rá, hogy a 139.b. alkalmazása mit kerül el, a 139.b. nem alkalmazásával szemben, addig azt kell mondanunk, hogy az OH példája megfelel az AkH előírásainak, vagyis helyes.

37 Untermensch4 2015. május 8. 12:47

@Fejes László (nyest.hu): "(eltekintve attól, hogy akkor SZuzukit kéne írni)"

És ha a hagyomány elve alapján felzárkózik SzéCHEnyihez?

36 Fejes László (nyest.hu) 2015. május 8. 12:20

@Szaladó: „A műszaki gyakorlatban ezt úgy írjuk mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök-képzés” Lehet éppen, csak ez azt sugallja, hogy a mezőgazdáságban és az élemiszeriparban folyik gépészmérnök-képzés.

„a helyesírás az, ahogy az emberek írnak” Éppenséggel lehetne, de az emberek nem ezt értik „helyesírás” alatt. :)

@Sultanus Constantinus: „azt, hogy mi a helyes, csak valamilyen szabály alapján lehet minősíteni” Ez egészen biztosan nem így van. Az is helyesnek mondható, ha valami megfelel a szokásoknak, még akkor is, ha a szokások nincsenek kodifikálva, és nem is igazán kodifikálhatók.

35 Sultanus Constantinus 2015. május 8. 11:16

@Szaladó: Pedig pontosan arról van szó, hogy azt, hogy mi a helyes, csak valamilyen szabály alapján lehet minősíteni. Ha nincs szabály, akkor nincs helyes és helytelen sem, ha viszont van szabály, akkor ez adott. Ettől még bárki írhat úgy, ahogy akar, a kirekesztés ez alapján már más kérdés. Viszont az egyértelmű, hogy ha valami nem felel meg egy rá vonatkozó szabálynak, akkor az helytelen, ezzel nincs mit tenni.

A beszélt nyelvben van úgy, ahogy gondolod: ott valóban az a szabály, ahogy éppen valaki beszél.

34 szigetva 2015. május 8. 10:55

@Krizsa: Az az érzésem, hogy te a címbeli idézőjelek szerepével nem vagy tisztában.

33 Krizsa 2015. május 8. 09:49

Az álproblémából azonban nem a gépészmérnökök, hanem a nyelvészek csinálnak problémát. És pedig azért, hogy elfeledtessék azt, ami a dolguk lenne (s amihez egyáltalán nem értenek): a magyar nyelv kutatása. Hányadik ilyen cikk ez az idén? Kac-kac.

***

Mindenki tujdja, hogy mit jelent az A, B, C betű, igaz?

Azt viszont, a helyesírási szabályokat éjjel-nappal böngészőkön kívűl senki nem tudja (ÉS MÉG AZOK SEM), hogy mit jelent a kis kötőjel. Jelent, jelent, mit jelent? Érted, mit kérdezek?

Továbbá, azt sem, hogy mi a különbség az egybeírás és különírás között. Ezt ugyan a rutinosan, folyékonyan olvasók mind tudják, csak az akadémiai olvasás tudatlanok nem: az a különbség, hogy a túl hosszú szavakat elemi iskolai szinten kell kibetűzgetni. A normális olvasókat tehát, aki SZÓKÉPET látnak és nem betűket, a túl hosszú szavak ELAKASZTJÁK.

És én hogyan írnám? Így: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök képzés.

Tanulság: rutinos írni-olvasni tudókat az MTI-ba!

32 Szaladó 2015. május 8. 09:28

Az én kedvencem szabályosan: "mezőgazdaságiés élelmiszeriparigépészmérnök-képzés". A műszaki gyakorlatban ezt úgy írjuk mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök-képzés.

Különben is: a helyesírás az, ahogy az emberek írnak. Mindenféle szabályok alapján minősíteni, hogy mi "helyes" vagy mi "helytelen": írás-rasszisták kirekesztő ortographizmusa!

31 Fejes László (nyest.hu) 2015. május 8. 08:16

@Janika: „Mindegyik olyan hogy a mozgószabály feloldja a kétértelműséget hidegvíz-csap vs. hideg vízcsap.” A „hideg víz csap” vs. „hideg vízcsap” éppúgy feloldaná az ellentmondást.

„ A Suzuki család tulajdonában levő akármilyen márkájú autót Suzuki-gépkocsinak (AkH 168.) írjhatjuk.” Írhatni éppen írhatjuk (eltekintve attól, hogy akkor SZuzukit kéne írni), de nem írjuk, mert nem is mondjuk. Nincs Kovács-autó ’a Kovács(ék) autója’ értelemben. Hogy miért nincs, ha egyszer van Kovács-birtok, nem tudom. Mindenesetre a Kovács-ház is inkább jelentős épület, amely kovácsról kapta a nevét, mint egyszerűen ’a Kovács(ék) háza’.

Szóval csűrheted, csavarhatod, nem lesz igazad.

30 Janika 2015. május 7. 23:42

@Fejes László (nyest.hu): Megpróbálom máshogy megközelíteni. Így szól ez a két mondat: "A szabályt csak akkor alkalmazzuk, ha értelmetlenséget kerülünk el vele. Ha szószaporítás nélkül lehetséges, éljünk inkább szerkezetes megoldással"

Az első mondat a szabály hatáskörét határozza meg, hogy milyen esetekben használjuk (értelmetlenség elkerülése). Mivel benne van a "csak akkor" kifejezés, ezért ez kizáró jellegű hatáskör, mivel azt is meghatározza, hogy mikor nem szabad alkalmazni.

Most jön a lényeg: a második mondat ezt a hatáskört nem befolyásolja, az továbbra is érvényes. (mert CSAK!). A felsorolt példák mind illeszkednek ebbe az értelmezésbe. Mindegyik olyan hogy a mozgószabály feloldja a kétértelműséget hidegvíz-csap vs. hideg vízcsap. A második mondat után írt példák - ahogy magad is megírtad - pedig nem értelmetlenek, ezért a második mondat nem az első mondathoz kapcsolódik, hanem az egész 139.b pontoz, ezekhez ad átírási tanácsot. Ezért fogalmaz úgy, hogy "ha...lehetséges", szemben az első mondat szigorú "csak akkor" formájával.

Nézzük a Suzuki esetét.

A Suzuki márkájú autót Suzuki gépkocsinak (AkH 194.) A Suzuki család tulajdonában levő akármilyen márkájú autót Suzuki-gépkocsinak (AkH 168.) írjhatjuk. Egy ilyen autó vásárlását, a mozgószabály értelmében mindkét esetben Suzukigépkocsi-vásárlásnak kellene írnunk. (139.a és 139.b alapján.)

Kétértelmű kifejezést kaptunk, ezért életbelép a 139.b-ben a "csak akkor" kritérium.

Ezért márka esetében "Suzuki gépjármű vásárlás" forma marad, míg a család autója esetében a 139.a alapján a "Suzukigépjármű-vásárlás".

29 Untermensch4 2015. május 7. 12:41

@lcsaszar: Nem teljesen eszement, sok rajongója lenne a lehetőségnek hogy törvényt is lehet állítani mások zaklatásának szolgálatába. Különféle szabványok megállapítása és ezek önkéntes követése vagy nem követése viszont jó ötlet lehet hogy egyes sajtótermékek bebizonyítsák hogy tudnak precízen igazodni egy szabályrendszerhez. Az "egyetlen igaz út"-ra kényszerrel rávezetni próbálkozás viszont lázadást szül. Ne feledd, nyelvében él a nemzet és nyelvében mostanság trollként él... :)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X