A mindennapi helyesírás minket is utolér. Nóra hívta föl a figyelmünket arra az ironikus jelenségre, hogy az összetételek helyesírását taglaló cikkeink mellett, alatt, fölött a hibákat jól szemléltető hirdetéseket helyezünk el. Valójában nem mi helyezzük el ezeket, a szövegüket sem mi szerkesztjük, a jelenség attól még vicces. Most egy újabb nagyszerű példát kaptunk hűséges helyesírásihiba-gyűjtőnktől, Nórától.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A következő megjegyzéseket fűzte az oldalunkon található egyik hirdetéshez:

Annyira jó kis hirdetések jönnek fel itt a jobb oldalon a Nyesten, hogy csak na. Jó, tudom, az anyagnevek mindig nehezek. De milyen lehet az a történelmi ezüst? És hogy írjuk azt, hogy meisseni+porcelán+ tányér?  Elég vadul néz ki a meisseniporcelán-tányér, pedig ha jól sejtem, ez a megoldás..

Forrás: nyest.hu

Az anyagneves összetételekre vonatkozó szabály nem biztosítja, hogy az ilyen összetételeket egyféleképpen írjuk. Az túl egyszerű volna... A magyar helyesírás szabályainak (AkH.) 115. pontja szerint az ezüstdénár és az ezüstpénz egybeírandó, hiszen ezeknek egyik tagja sem összetett szó. A szabály így szól ugyanis:

115. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük, amelyekben az előtag azt jelöli, hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. Az anyagnévi jelzőt, ha egyszerű szó, egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű, alumíniumedény,faburkolat, gyapjúsál, kőfal, platinatégely stb. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag, bőr pénztárca; nyersselyem ing, vasbeton gerenda; műanyag padlóburkolat; stb.

Nóra érdekes kérdése, hogy mi van akkor, ha az anyag a porcelán, méghozzá meisseni porcelán. Ilyenkor valóban a mozgószabály érvényesül, mert a meisseni + porcelántányér összetételről van szó.  A meisseni porcelántányér tehát egy olyan Meissenből származó, vagy ottani tányér, ami közönséges porcelánból készült. A meisseniporcelán-tányér pedig egy olyan tányér, ami meisseni porcelánból készült.

Meisseni porcelán
(Forrás: Wikimedia Commons / World Imaging / CC BY-SA 3.0)

Hogy miért berzenkedünk ez ellen? – Véleményünk szerint azért, mert Meissen mégiscsak egy város neve, egy tulajdonnév, így az a megszokásunk, hogy kiemelkedik a szövegből (elsősorban a nagy kezdőbetűje miatt). Már az -i melléknévképző is elrontja ezt a kiemelkedőséget, hiszen a meisseni szabályosan kis kezdőbetűs. De az összetétel végképp eltünteti a tulajdonnév különleges helyzetét.

Házi feladat: Hogy írjuk azt, hogy brüsszeli + csipke + terítő?

Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!