nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mostohagyerek a magyartanításban
Mostohagyerek-nevelés – Beszámoló a Magyartanárok Egyesülete nyelvtantanítási konferenciájáról

A magyartanítás és a magyartanárok mostohagyereke: az utált és mellőzött nyelvtanóra. Ez állt a Magyartanárok Egyesülete legutóbbi konferenciájának középpontjában. Az előadók és a közönség soraiban is ott volt a nyest. Elmondjuk, mi mindent tanultunk.

Molnár Cecília Sarolta | 2014. december 3.
|  

A beszámoló elkészítésében segítségemre volt J. Tóth Judit, Fenyő D. György, Poros Júlia, Schiller Mariann és Tamás Ferenc. Nekik ezúton köszönöm meg közreműködésüket. A fényképekért külön köszönet Tamás Ferencnek! Mostohagyerek a magyartanításban – ez lenne a nyelvtan? A tantárgy, amit a legtöbb diák (és a legtöbb tanár) utál és mellőz. Válságáról évek óta nyíltan beszélünk, és bár a tantárgy reformjára sokféle ötlet született az utóbbi évtizedben, az általános pedagógiai gyakorlat szintjén, és a taneszközökben nagyon kevés előrelépés történt. A nyelvtan mostohagyerek maradt: minimális óraszámban tanítják, jórészt a jól számon kérhető grammatikai és helyesírási ismereteket hangsúlyozva. Miközben az érettségin a pontok felét nyelvtanból kapja a vizsgázó. Miközben a szövegértési és a szövegalkotási képességek fejlesztését mindenki a nyelvtanórától várja (egyébként indokolatlanul). A tantárgy válsága kézzelfoghatóbb nem lehetne; a Magyartanárok Egyesülete sem először szentelt neki konferenciát. Az alábbiakban ízelítőt adunk abból, mi minden hangzott el a nyelvtantanítással kapcsolatosan 2014. november 29-én, az MTA nyelvtudományi Intézetében a Magyartanárok Egyesülete konferenciáján.

Az összejövetel elején Schiller Mariann, a konferencia szervezője a nemrégiben elhunyt Stribik Ferencre, az egyesület választmányának tagjára, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium magyartanárára emlékezett. A konferenciát a szervezők az ő emlékének ajánlották.

Schiller Mariann megnyitója
Schiller Mariann megnyitója
(Forrás: Tamás Ferenc)

Csak akkor van baj a nyelvvel, ha használjuk

A konferencia első előadását Pléh Csaba pszichológus és nyelvész, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára tartotta A másik ember a nyelvtanban címmel. Előadásában arról beszélt, hogy az iskolában mindmáig kizárólagosan tanított hagyományos nyelvtan, akárcsak a modern chomskyánus nyelvészet, a nyelv belső szabályszerűségeire fókuszál, így nem tartja fontosnak, illetve feladatának a nyelvhasználat bizonyos jellegzetességeinek a leírását. Pléh Csaba izgalmas példákkal szemléltette azt, hogy a nyelvhasználatnak milyen társas összetevői vannak, hogyan működtetjük beszéd közben az úgynevezett tudatelméletet (theory of mind), amelynek segítségével a beszélgetőpartnerünknek mentális állapotokat, érzéseket, szándékokat, vágyakat stb. tulajdonítunk. Ezek teszik ugyanis lehetővé azt, hogy a hiányos vagy rosszul formált nyelvi információk alapján is „gondolatolvasást” tudunk végezni. Pléh Csaba szerint az anyanyelvi nevelésnek új keretet adhatna a nyelv társas szemlélete: ha észrevennénk a másik embert a nyelvtanban, a nyelvtantanítás problémái közül jó néhány megoldódhatna.

Pléh Csaba
Pléh Csaba
(Forrás: Tamás Ferenc)

Másodikként a nyest nyelvész szakértője, Kálmán László tartott elgondolkodtató előadást Nyelvtan és nyelvi nevelés címmel; a következő mottókat választotta mondanivalójához:

A „Tükör” módszer helyesírási kérdéseket is felvet
A „Tükör” módszer helyesírási kérdéseket is felvet
(Forrás: Kálmán László)

Előadásában arról beszélt, hogy kutya nehéz dolog úgy nyelvtant tanítani, hogy állandóan a helyesírás-tanítást kell szem előtt tartani. Szerinte ugyanis az általános iskolai nyelvtani tananyag szervezését az határozza meg, hogy mit kell tudni ahhoz, hogy értsük a helyesírási szabályokat. Ebből adódik a nyelvtannak és a helyesírásnak az iskolai nyelvtanra jellemző, teljesen félrevezető összemosása. Kálmán az egymásnak mellérendelt, egynemű jelzők problémáján keresztül mutatta be, milyen összetett fogalmi tudás kell ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a helyesírási szabályokat. És ha még ennek a tudásnak a birtokában is vagyunk, akkor sem biztos, hogy konkrét példákat elemezni tudunk, hiszen a fogalmak és a kategóriák, amelyekkel a hagyományos nyelvtan dolgozik, homályosak és pontatlanok. Az előadásban arról is volt szó, hogy nyelvészetileg milyen érdekességek adódnak az egymás után álló jelzők sorrendjét illetően, és hogy ezeket milyen formában lehetne nyelvtanórán feldolgozni.

Kálmán László
Kálmán László
(Forrás: Tamás Ferenc)

A délelőtt utolsó előadását állandó szerzőnk, Jánk István tartotta Miért diszkriminálhatunk nyelvi alapon? Miért, diszkriminálhatunk nyelvi alapon? címmel. Szerzőnk a témáról számos cikkében szót ejtett már. Mostani előadásában elsősorban azt emelte ki, hogy a tanári előfeltevések (előítéletek), a nyelvi ideológiák, a gettóérvhez, illetve a sztenderdhez mint előírt normához való ragaszkodás hogyan vezet nyelvi alapú diszkriminációhoz az iskolában. Az előadó azt is hangsúlyozta, hogy a diszkrimináció sokszor öntudatlan, tehát egyáltalán nem szándékos a pedagógusok részéről, éppen ezért nagyon alattomosan hatja át az egész magyartanítást. Hogy mennyire így van ez, arra szerzőnk az új kísérleti nyelvtankönyvekből hozott példákat.

Jánk István
Jánk István
(Forrás: Tamás Ferenc)

Mit és hogyan lehetne tanítani?

Az ebédszünet után a résztvevők kétszer három műhelyszeminárium közül választhattak. Ezek kisebb csoportokban zajló, főként gyakorlati ötletekkel szolgáló megbeszélések voltak. Első körben Aczél Petra a retorika tanításáról, Prievara Tibor az IKT-eszközök magyarórai használatáról, Weltner Mariann pedig a szövegértésről tartott bemutatót. Utána pedig Blaskó Ágnes a szövegalkotást megelőző lépésekről, J. Tóth Judit a a nyelvtan- és az angolóra kapcsolatáról, e cikk szerzője pedig az érveléstechnika tanításáról tartott foglalkozást. Mivel mindenütt nem tudtunk egyszerre jelen lenni, a szemináriumokról többek segítségével számolunk be.

Aczél Petra Szóval győzni: a retorika tanításáról címmel tartott gondolatgazdag, szemléletformáló, inspiráló szemináriumot. A diákok a retorika szóról holmi ősrégi és számukra érdektelen dolgokra – például az antik görögökre, Ciceróra vagy a 19. század nagy magyar szónokaira – asszociálnak, hangsúlyozta az előadó. Tudatosítani kell tehát a tanítványokban, hogy a nyilvános beszéd helyzeteiben ők maguk is igen gyakran használják a retorika eszközeit. Sok egyéb mellett ilyen nyelvi tér az internetes blogok és kommentek világa. Az első tudatosítandó tapasztalat tehát az, hogy a retorika eleven és lényeges dologgal foglalkozik. A helyzetnek megfelelő nyelvi magatartás megtalálása, kialakítása pedig komoly és fontos feladat. Ennek tanítása és gyakoroltatása a retorikaoktatás értelme és célja. A retorika tanítása nem történhet szerepjáték keretében, mivel a megszólalónak mindig én-azonosnak kell lennie. A „homo retorikus” ugyanakkor játékos, dramatizál, elképzel és elképzeltet, és érzékeny a szituációra. Aczél Petra szemináriumát a hallgatósággal való élénk eszmecsere jellemezte, és számos konkrét példát, feladatot, hasznosítható ötletet is hazavihettek magukkal a hallgatók.

A terem megtelt hallgatókkal
A terem megtelt hallgatókkal
(Forrás: Tamás Ferenc)

Prievara Tibor szemináriumán a 21. századi pedagógia alapvetéseiről volt szó. Ha az iskola olyan készségeket akar fejleszteni, amelyeknek a diákok később a munkaerőpiacon a legnagyobb hasznát fogják venni, akkor az IKT-eszközök kreatív használatára, valódi, az iskolán kívüli élettel is kapcsolatban lévő problémákra, tudásépítésre (tehát nem kész tudásanyag átadására), együttműködésre és önszabályozásra kell törekedni. Az előadó az IKT-eszközök magyarórai használatához adott ötleteket és támpontokat.

Weltner Mariann szemináriumán a szövegértés egyes lépéseibe nyerhettünk bepillantást a szövegek olvasása közben működő úgynevezett inferenciák vizsgálatának a segítségével. Megtapasztalhattuk, hogy egy szöveg megértéséhez hogyan kell működtetnünk a háttértudásunkat. És arra is láthattunk példát, hogy milyen téves következtetésekre vezet néha az, hogy sztereotípiákban gondolkodunk. Arra is láttunk példát, hogy milyen jelzések, információk függvényében értelmezünk egy-egy többértelmű kifejezést egy adott kontextusban. Végül pedig arról a problémáról is szó esett, hogy miért nem elégséges eszköze a szövegértés fejlesztésének a gyakoroltatás, miért van szükség különböző típusú, célzott gyakorlatokra.

A közönség
A közönség
(Forrás: Tamás Ferenc)

Blaskó Ágnes szemináriumán a résztvevők olyan konkrét technikákkal ismerkedhettek meg, amelyek arra szolgálnak, hogy az esszé- és tanulmányírásban segítsék a diákokat. Ilyen volt az ötletekből a lényeg kiemelése, az kulcsszavak rendezése, bevezető írása a fogalmazás kulcsszavainak felhasználásával, egy-egy témához tartozó gondolatok rendezése, strukturálása. Érdekes volt a drámajátékok felhasználása a fogalmazásban: kiderült, hogy mind a téma kiválasztásában, mind pedig a mondanivaló továbbgondolásában segíthetnek a dramatikus feladatok is.

J. Tóth Judit angoltanárként idegen vizekre evezett, amikor elvállalta, hogy egy magyartanári konferencián tartson szemináriumot a magyar nyelvtan tanításával kapcsolatban. Bő húszéves tanári tapasztalata alatt sok probléma kristályosodott ki számára az angolórákon a diákok magyar nyelvtani tudásával és ennek a tudásnak a hasznosíthatóságával kapcsolatban. Ezeket az idegennyelv-tanári szempontokat osztotta meg a szeminárium vezetője, és ezek mentén alakult ki élénk beszélgetés a legégetőbb problémákról. A tanulságokból mind az előadó, mind a résztvevők sokat profitálhatnak a jövőben.

E cikk szerzője „Ez úgy higgyétek el, ahogy mondom!” – Hogyan fejleszthető az érvelési képesség címmel tartott szemináriumot. Egy rövid bevezetőben arról beszéltem, hogy tapasztalataim szerint mi mindenre jó az érveléstechnika tanítása – azon túl is, hogy nem rossz dolog, ha az ember jó érvelővé válik. Kiemeltem, hogy a viták alkalmával egymást és önmagunkat is jobban megismerhetjük, ami által az együttműködési képességünk és az empátiánk is fejlődik. A szeminárium idejének nagy részében a résztvevők az úgynevezett disputa technika alkalmazásával vitatkoztak arról a kérdésről, hogy szükség van-e a grammatika tanítására a nyelvtanórán.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X