-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az iskolának muszáj megtanítania a standardot, ugyanis ha nem teszi, akkor hagyja, hogy a gyerekek a saját nyelvi gettójába zárva éljen tovább. Sőt, a gettó falába még egy téglát helyez, ezzel is akadályozva őt az érvényesülésben. Nagyjából így szól a gettó-érv. De vajon hol a hiba a gondolatmenetben és miért számít ez az érv a nyelvi diszkrimináció egyik alappillérének?
A nyelvi alapú diszkriminációval foglalkozó cikksorozatunkban már több olyan tényezőt bemutattunk, amely a jelenségben fontos szerepet játszik. Folytatva ezek számbavételét ezúttal egy olyan jelenséget mutatunk be, amely az eddigiekhez képest kevésbé szerteágazó, ám annál jelentékenyebb.
![A nyelvi gettó téglái nagyon szorosan összekapcsolódnak](/media/a-nyelvi-getto-teglai-nagyon-szorosan-osszekapcsolodnak.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / Tomas Castelazo / CC BY-SA 3.0)
Mi az a gettó-érv?
A gettó-érv alkalmazásával nagyon gyakran találkozni még olyan emberek esetében is, akik az átlagosnál toleránsabbak, nyitottabb a gondolkodásuk, és sokszor még azt is értik, hogy a nyelvhasználat alapján történő diszkrimináció szükségtelen és igen káros. Mindezek ellenére mégis úgy vélik, hogy az iskolának a standard nyelvváltozatot kell megtanítania, mert ha ezt nem teszi, akkor a gyerek érvényesülését akadályozza. Az kétségtelen, hogy az iskola egyik nagyon fontos feladata a standard nyelv elsajátíttatása a tanulókkal. Ez sajnos elengedhetetlen a társadalmi elvárások és szemlélet miatt, hiszen az esélyegyenlőség megteremtésének lehetőségét hordozza magában.
A gettó-érv azon alapul, hogy azért van szükség arra, hogy az iskola megtanítsa a gyereknek a standard nyelvváltozatot, mert ellenkező esetben éppen a gyerek érvényesülését akadályozná meg. Vagyis hagyná, hogy saját nyelvváltozatának gettójába zárva éljen. Éppen ezért fontos a standard nyelvváltozat terjesztése az oktatáson keresztül, hiszen így tehető demokratikussá a nyelvhasználat, valamint ezáltal biztosítható a társadalmi mobilitás lehetősége az olyanok számára is, akik elsődleges szocializációjuk során a standard nyelvváltozattól eltérő nyelvváltozatot sajátítottak el.
![Ez a fajta gettó valamivel ismertebb](/media/ez-a-fajta-getto-valamivel-ismertebb.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / Bundesarchiv, Bild 183-N1212-325 / Donath, Herbert / CC-BY-SA)
Mi ezzel a baj?
A fő probléma a gettó-érvvel az, hogy hamis alapfeltevésekből indul ki. Egyrészt nem tesz különbséget jog és kötelesség, azaz a standard nyelvváltozat megtanulásának lehetősége és kötelessége között. Ez a hozzáadó és a felcserélő szemléletmód ellentéteire vezet vissza. Ha ugyanis a pedagógiai kommunikáció és az iskola szemléletmódja ilyen szempontból hozzáadó (tehát lehetőséget biztosít a standard megtanulására), akkor lehetőséget teremt a társadalmi esélyegyenlőség megteremtésére.
Viszont ellenkező esetben a felcserélő szemlélet által – ha megköveteli a standard használatát – eleve hátránnyal indítja azokat, akik anyanyelvükként nem a standard változatot sajátították el, így nem is használhatják azt az iskolában. Tehát míg az előbbi szemlélet az esélyegyenlőséget biztosítja, addig az utóbbi – a felcserélő szemlélet – éppen az ellenkezőjét teszi: diszkriminál. Ráadásul ezt éppen a társadalmi egyenlőség megteremtésének szándékára hivatkozva teszi.
![Jogában áll hallgatni. De nem kötelessége](/media/jogaban-all-hallgatni-de-nem-kotelessege.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / Air Force Staff Sgt. Quinton Russ)
A másik probléma a gettó-érv előfeltevésével az, hogy nem veszi figyelembe azt sem, hogy a standard nyelv használta a nem standardétól eltérő társas és társadalmi szerepekhez kötődik. Vagyis más identitások felvállalásával jár együtt. Tudjuk, hogy a család az egyik legfontosabb támogatói struktúra életünk folyamán, és a legfontosabb funkciói közül az egyik éppen az identitás megteremtése. Ennek oka egész egyszerűen az, hogy az egyén énképének, önértékelésének, identitásának stabilitása a családi környezetben jön létre.
Akárcsak a beilleszkedési zavarok esetében, az iskolai problémák mögött is részben az eltérő családi szocializáció, az iskolai és otthoni kultúra között fennálló illeszkedési zavar húzódik meg. Ebben az esetben a konfliktus abból adódik, hogy a diákot döntési helyzet elé állítjuk: muszáj lesz választania. Vagy szimbolikusan megtagadja elsődleges közösségét és identitását – mentesülve így a negatív hatásoktól, kudarcoktól; vagy fordítva tesz, és felvállalja identitását, ezzel együtt azonban részben lemond az iskolai és a későbbi társadalmi sikerességről.
Mindezt alátámasztják az attitűdvizsgálatok tapasztalatai, melyek szerint általános, hogy az emberek a sajátjukhoz hasonló nyelvváltozatot beszélő személyeket barátságosabbnak, kedvesebbnek tartják, a standard nyelvváltozatot beszélőket viszont intelligensebbnek, hozzáértőbbnek gondolják. Azonban a nyelvi bizonytalanság Magyarországon annyira erőteljesen jelen van, hogy egyes vizsgálatok tapasztalatai szerint nálunk mindkét dimenzió mentén a standard beszélőket ítélik meg kedvezőbben.
Végül nem elhanyagolható az sem, hogy a gettó-érv azt sugallja, hogy a nyelvi diszkrimináció egy létező jelenség, ami ellen nem lehet mit tenni. Így nem is tenni kell ellene, hanem föl kell rá készíteni az embereket, hogy van. Azaz nem kell a nyelvi alapú diszkrimináció megszüntetésére törekedni, hanem elég egyfajta felületi kezelést javasolni, amivel a „gettósodás” nem szűnik meg. Épp ellenkezőleg: folyamatosan újratermelődik.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mi a teendő?
Több, nyelvi alapú diszkriminációval foglalkozó cikkünkben szóba került már, hogy a jelenséget teljesen megszüntetni valószínűleg nem lehet. Ehhez ugyanis elsősorban az emberek gondolkodásának a megváltoztatására lenne szükség, ami nagyon hosszú idő. Ezzel kapcsolatban Ralf Dahrendorpf a következőket fogalmazza meg. A politikai rendszer megváltoztatásához elég öt nap. A gazdasági rendszerek intézményeinek megváltoztatásához sem kell olyan sok idő, mondjuk öt év. Viszont az emberek gondolkodásának, mentalitásának a megváltoztatása a leghosszabb. Az az öt naphoz képest ötven év.
![Az emberek gondolkodásának, mentalitásának a megváltoztatásához vajon mennyi idő kell?](/media/az-emberek-gondolkodasanak-mentalitasanak-a-megvaltoztatasahoz-vajon-mennyi-ido-kell.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / CC BY-SA 3.0)
Ám annak ellenére, hogy a a jelenség megszüntetése belátható időn belül feltehetőleg reménytelen, mégis kötelességünk mérsékelni azt, és küzdeni ellene. Ebben az anyanyelvi nevelés, a nyelvi ismeretterjesztés és tanácsadás, valamint a nyelvhasználati segédeszközök kiemelkedő szereppel bírhatnak. Az idejétmúlt és káros preskriptív, illetve felcserélő módszert alkalmazó szemlélet helyett, a deskriptív szemléletű és hozzáadó módszert követő felfogást kellene előtérbe helyezni, támogatni minden színtéren.
A cél tudatos nyelvhasználók nevelése, akik számára a nyelvhelyesség nem a saját nyelvváltozatukhoz való igazodást jelenti, hanem a közléshelyzetnek megfelelő, az adott nyelvi közösségben elfogadott formák használatát. Ehhez azonban egy olyan szemlélet szükségeltetik, amelyben az alaptalan, értelmetlen helytelenítésekkel és stigmatizációval szemben a saját identitást tiszteletben tartó, a változatos nyelvhasználatot tekintve sokkal elfogadóbb attitűd érvényesül az egész társadalomra nézve.
Felhasznált irodalom
Földes Petra (2005): Változások a család és az iskola viszonyában. Szempontok az iskola szocializációs szerepének újragondolásához. Új Pedagógiai Szemle, 55. 4. sz., 39–44.
Jámbori Szilvia (2010): Család és iskola – a viselkedés környezeti meghatározói. In: Zsolnai Anikó és Kasik László (szerk.): A szociális kompetencia fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 117–133.
Sándor Klára (2001): „A nyílt társadalmi diszkrimináció utolsó bástyája”: az emberek nyelvhasználata