nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hagyomány és modernitás
Második találkozás az anyanyelvi nevelésben 1.

Másodszor rendezték meg a „Találkozások az anyanyelvi nevelésben” című konferenciát, idén a „hagyomány és modernitás” jegyében. Az előadások igen változatos szempontokból járták körbe a témát. Szó esett a neologizmusokról, a szövegértés problémáiról, a nyelvi diszkriminációról, de megtudhattuk azt is, hogy a „kapucsínó” szó helyesírása nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk.

Jánk István | 2014. május 21.
|  

Mivel a konferencián nagyon sok előadás volt, ezért ezeket itt most egyenként nem soroljuk fel. Az érdeklődők a konferencia programjában tájékozódhatnak az előadásokról, azok anyagáról pedig bővebben a konferencia absztraktfüzetében olvashatnak.

2014. május 16. és 17. között zajlott le a Találkozások az anyanyelvi nevelésben 2. Hagyomány és modernitás című konferencia, melynek helyszíne ezúttal is a Pécsi Tudományegyetem volt. A két nap során 10 remekül megszervezett szekció, két teremben 17-17 párhuzamos előadás, és igencsak baráti légkör fogadta a téma iránt érdeklődőket. A konferencián nemcsak az anyanyelvi nevelés szakemberei és a téma iránt érdeklődők találkozhattak, hanem a nyelvészet és a nevelés tudománya, valamint a hagyomány és a modernitás szemlélete is. „Mivel bizonyos természeti törvényszerűségek értelmében egy nyest egyszerre csak egy helyen tud lenni”, így csupán néhány előadásról tudunk részletes beszámolót adni.

Alkalmasint idejekorán kezdődött a konferencia

Az első nap a résztvevők köszöntését követően Szűcs Tibor egyetemi docens Hagyomány és modernitás című előadásával kezdődött, amit a Szépe-emlékérem és a Szépe-emlékszoba átadása követett. A konferencia a Szépe György emlékére elnevezett terem felavatása után a szekciók előadásaival folytatódott.

A megnyitó
A megnyitó
(Forrás: PTE-BTK)

A főszervezők, Medve Anna és Szabó Veronika a Találkozások az anyanyelvi nevelésben konferenciasorozat révén szeretnék biztosítani a 2012-ben elhunyt Szépe György szellemiségének, interdiszciplináris szemléletének továbbélését. Az anyanyelvi nevelést mint tudományágat megalapító Szépe György kiemelkedő nyelvészeti munkássága mellett több nyelvészgeneráció életében meghatározó szerepet töltött be, tanítványai mesterként tekintettek rá és mélyen tisztelték nem csupán a munkái, hanem magával ragadó személyisége miatt is.

Tábla a Szépe György-emlékfánál
Tábla a Szépe György-emlékfánál
(Forrás: PTE-BTK)

Az Új szavak, új jelentések szekcióban elsőként Sólyom Réka, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója adott elő a neologizmusok felsőoktatásban betöltött szerepéről, tanulmányozási lehetőségeiről. Az előadásban elsősorban arra kaphattunk választ, hogy hogyan jelenik meg a neologizmusok kérdésköre a magyar és nem magyar szakos bölcsészek és tanár szakos hallgatók által hallgatott különböző kurzusokon. A vizsgált kurzusok (pl. stilisztika, szociolingvisztika) mindegyikére jellemző volt, hogy alkalmasak olyan témakörök tárgyalására és feladatok végzésére, melyek során a hallgatók az új szavak, kifejezések jelentésével, stílusával és használatával kapcsolatos kérdésekkel ismerkedhettek meg. A témakörök között szerepelt a nyelvi változási folyamatok, az internetes nyelv, internetes szövegműfajok retorikai, stilisztikai jellemzőinek tanulmányozása, illetve az idegen eredetű új szavak, kifejezések helyesírása. A vizsgálat célja a kurzusokon tapasztaltak, valamint az évről évre megismételt kérdőíves vizsgálatok eredményeinek alapján az, hogy átfogó képet kaphassunk az egyetemi hallgatók viszonyulásáról, attitűdjéről a neologizmusokkal kapcsolatban.

Ugyanebben a szekcióban Basch Éva Megfigyelések a szó jelentésváltozásáról címmel tartott előadást. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola adjunktusa 139 egyetemi hallgató részvételével készített vizsgálatának eredményeit mutatta be, amelyben két magyar szó, az alkalmasint és az idejekorán jelentését vette górcső alá. A vizsgálattal kapcsolatos két előfeltevése a következő volt. A hallgatók a szavak hangzásának hasonlóságából kiindulva tulajdonítanak jelentést bizonyos szavaknak, illetve a hallgatók által vélt jelentés rövid időn belül fel fogja váltani az eredeti jelentést. Az első előfeltevés az idejekorán szónál részben igazolódott be. A hallgatók egy része ismerte az eredeti ’idejében’ jelentést, ám ennél sokkal többen az ’idő előtt’ jelentést társították a szóhoz. Az alkalmasint esetében már jóval egyértelműbb volt a helyzet: a válaszadók közül senki sem írta az eredeti ’valószínűleg’, ’alkalmasan’ jelentést, legtöbben a köznyelvben elterjedt ’alkalomadtán’, ’alkalmilag’ választ adták a mit jelent kérdésre.

A szekciót Juhász Kitti Hogyan ír(hat)juk az idegen szavakat és jövevényszavakat? című előadása zárta. A Sarkadi Általános Iskola pedagógusa iskolájában olyan szavak írásmódját vizsgálta, melyeket az angol írásmóddal vettünk át, de írásmódjuk a változás állapotában van, az angolos írásmód felől halad a magyaros felé. A vizsgált szavak két csoportba sorolhatók. Egyrészt az internet világához kapcsolódó szavak (pl. e-mail/ímél, a chat/cset, a fájl/file), másrészt néhány olyan jövevényszó (pl. diszkó, kapucsínó, kemping, kóla), aminek az írásmódja a 2006-ban megjelent Osiris-féle Helyesírás kézikönyv szerint már magyaros, de sokak írják még az angolos változatot. A vizsgálatban a szerző arra volt kíváncsi, hogy azokat a szavakat, melyeket már korábban vett át a magyar nyelv, és régebben átvették a magyar helyesírási rendszerbe, a diákok is magyarosan írják-e. A kérdésre egyértelmű választ nem kaptunk, mivel a gyerekek a egyes szavaknál (pl. fájl/file) nagyjából fele-fele arányban választották az angol és a magyaros írásmódot, míg más szavaknál a besorolás egyáltalán nem volt lehetséges, ugyanis számtalan „megoldás” (sokszor kevert írásmód) született. Ez utóbbinál a legváltozatosabban leírt szó díját a kapucsínó szó nyerte, ugyanis annyiféleképpen sikerült leírniuk a tanulóknak, hogy az összes megoldás egy egész diát betöltött.

Leírni nem könnyű...
Leírni nem könnyű...
(Forrás: Wikimedia Commons / Serg Dorohoff / CC BY-SA 3.0)

Olvasás vs. szövegértés

Az ebédszünet után A szövegértési képesség fejlesztése szekciót Zsigriné Sejtes Györgyi nyitotta A szövegértési képesség fejlesztéséről nem csak magyar szakos tanárjelölteknek című előadásával. Elsőként az olvasás és szövegértés különbségeire, illetve a különböző hazai és nemzetközi mérések (OKM, PISA, PIRLS) szövegértési eredményeire hívta fel a figyelmet. Ennek kapcsán arról volt még szó, hogy a célzott szövegértési képességfejlesztéshez szükséges tanári kompetenciák (tudás, ismeret, attitűd) hiányoznak a mindennapi tanítási-tanulási folyamatból. Éppen ezért az előadó egy merőben új kurzusterven dolgozik, melynek célja egy nem csak magyar szakos tanárjelölteknek szóló kurzustematika (feldolgozandó témakörök, kiemelt fogalmak, alkalmazott módszerek) összeállítása. Mindez pedig egy nyelvészeti-pedagógiai alapokon nyugvó koncepciót nyújthat az anyanyelvi kompetencia, azon belül a szövegértési képesség fejlesztéséhez, a hozzá kötődő pedagógiai megközelítés pedig a tanítási folyamat tervezéséhez.

A második előadó, Demeter Gáborné a tanulásban akadályozott gyermekek anyanyelvi fejlesztésében alkalmazott módszerekkel kapcsolatos vizsgálatát mutatta be, mindezt a nyelv jelrendszerének hozzáférhetősége szempontjából. A vizsgálat fő kérdése az volt, hogy melyek azok a speciális módszertani elemek, amelyek korrekciós vagy kompenzáló jelleggel hidat képezhetnek a sérült megismerő funkciók és az írott nyelv elsajátításának folyamata között. A vizsgálat végül azzal az eredménnyel zárult, hogy a tanulási kudarcok prevencióját elősegítő módszertani tárház akár eszközként hasznosítható, adaptálható más célcsoportok fejlesztéséhez is.

Olvasnivaló szöveg mindig akad, de értjük-e a szöveget?
Olvasnivaló szöveg mindig akad, de értjük-e a szöveget?
(Forrás: PTE-BTK)

A szekciót Gonda Zsuzsa Az információkereső olvasástípus jellemzői digitális környezetben című előadása zárta, melyből kétféle empirikus vizsgálat eredményeivel ismerkedhettünk meg. Az egyik egy interjúsorozat, amelyben a diákok a hangos gondolkodás módszerével követik saját internetes szövegolvasásukat. A digitális szövegek olvasási folyamatáról videofelvétel készült, amely lehetővé tette a különböző olvasási stratégiák megfigyelését. A vizsgálat hipotézise az volt, hogy vannak olyan olvasási stratégiák, amelyeket kimondottan akkor alkalmaznak a középiskolás diákok, amikor információkereső céllal olvasnak digitális szöveget. Ilyen például a weboldalak szerkezetével kapcsolatos előzetes tudás aktiválása (menüpontok, görgetősáv) vagy az olvasói ösvényen való közlekedés (a többrétegű szövegekben való tájékozódás). A másik empirikus vizsgálatban 20 középiskolás diák vett részt, olvasási folyamatukat egy lézeres szemmozgáskövető gép (eye-tracker) rögzítette. A kutatás hipotézise szerint a digitális szövegek olvasása nem a hagyományos, lineáris olvasási mintázatot követi. Az eredményként kapott hőtérkép alapján elmondható, hogy a diákok elsősorban a weboldal baloldalán lévő tartalmakat, és a főbb, nagyobb betűmérettel megjelenő címeket olvassák el.

A konferencia további előadásairól beszámolónk második részében olvashatnak majd!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X