nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @mondoga: folyt. "A cáfolatot sokan máig nem emésztették meg, a történészek egy része azót...
    2019. 08. 23, 22:18  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "A magyar nyelv finnugor eredetének bizonyítása és az egyre sokasodó kora közé...
    2019. 08. 23, 21:52  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "A kinyilatkoztatás tehát megtörtént, már csak a tényeket kell hozzáigazítani....
    2019. 08. 23, 21:41  Hun‒ugor géntangó
  • seta92: @Cypriánus: Németh, Klima és társaik nem hajlandók szóba állni Neparáczkiékkal, aztán meg ...
    2019. 08. 23, 20:29  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: @zegernyei: Jó, felejtsük el a címet, mert bár az bosszantott fel elsőre, vélh...
    2019. 08. 23, 20:16  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szigorúan ellenőrzött mondatok
Kezelhető-e a lektorbetegség?

Ki gondolná, hogy egy fordítás ellenőrzése annyira megviselheti valakit, hogy elveszti realitásérzékét?

nyest.hu | 2010. szeptember 27.
|  

Persze bizonyára vannak könyvkiadók, ahol a fordító által leadott kéziratot egyenesen a nyomdába küldik. Aki azonban egy kicsit is ad magára, a szöveget beható elemzésnek veti alá. A fordítás ellenőrzése semmivel sem könnyebb munka, mint maga a fordítás.

Szakmai konzultáció

A Fordítók és Tolmácsok Őszi Konferenciája egyik szekciójának témája a lektorálás, fordítás-ellenőrzés. Mint Kis Ádám, a kerekasztal-beszélgetés szervezője (a Szak kiadó vezetője, nyelvész, címzetes egyetemi docens)  elmondta, a könyvkiadóknál a lektor feladata a szó eredeti értelmében műveket ajánlani (vagy éppen nem ajánlani) kiadásra, a fordítóműhelyekben azonban inkább a kiadás minőségét ellenőrző kontrollszerkesztőt (más néven: ellenőrző szerkesztőt) szokták így nevezni. Ha szakfordításról van szó, jó, ha a kötet szakmai szerkesztője (avagy szakmai lektora) azonos a kontrollszerkesztővel, hiszen elsősorban a
fordítás szakmaiságát kell ellenőriznie. Az ő munkájáról, és ezzel kapcsolatban az úgy nevezett „lektorbetegség”-ről szól majd a beszélgetés.

  • A fordító is ember – már amikor...
    A fordító is ember – már amikor...
    (Forrás: Wikimedia commons (Mostafa Azizi))

Mi az a lektorbetegség?

A nyolcadik...

A fordítók és a tolmácsok ősszel ünnepelnek. Legalábbis így tartják, hiszen Szent Jeromos napja a legszínesebb évszakra esik. Szent Jeromost, az ókeresztény írót pedig a régészek és a levéltárosok mellett a tolmácsok és a fordítók is védőszentjükként tartják nyilván.

A Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete a fentiek miatt ősszel rendezi meg nívós szakmai seregszemléjét, a Fordítók és Tolmácsok Őszi Konferenciáját.

Az idén nyolcadik alkalommal megrendezett konferencia ismét izgalmas témákkal várja az érdeklődőket.

Korlátozott számban még lehetséges a regisztráció, melynek részleteiről a konferencia honlapján olvashatnak.

Kis Ádám elmondta, hogy egy sajátos jelenségre, a „lektorbetegségre” szeretné felhívni a figyelmet. Megfigyelése szerint a fordítás ellenőrzése során a lektorok időnként sajátos lelki állapotba, negatív érzelmi viszonyba kerülnek a szöveggel, erős kényszert éreznek a szöveg átírására. Ez általában nem akkor fordul elő, amikor a fordítás minősége nagyon alacsony (ekkor ugyanis egyszerűen visszadobják), hanem akkor, ha alapjában véve elfogadható, de több helyen is javítandó. Ebben a „szürkületi zónában” a fordító elveszti realitásérzékét, és ott is javítani akar, ahol erre nincs szükség.

Kis Ádám véleménye szerint a „lektorbetegség” kezelhető. Ha a lektorral kapcsolatot tartó kiadó munkatársnak sikerül rámutatnia, hogy a lektor által javasolt módosítások jók, talán jobbak is, mint a fordításban eredetileg szereplő, ám az eredeti sem rossz, akkor a lektor idővel túl tud lépni azon, hogy nem mindig az általa legjobbnak tartott megoldások kerülnek a szeme elé, és képes lesz felismerni, mely pontok azok, melyeken mindenképp be kell avatkoznia.

Résztvevők

A beszélgetés résztvevői a fordításelmélet, fordításkutatás, fordításkritika
legkülönbözőbb területeiről érkeznek:

  • Horváth Iván Péter, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda munkatársa, PhD-értekezését a fordítási tevékenység pszicholingvisztikai vonatkozásairól írta;
  • Albert Sándor, a Szegedi Tudományegyetem Francia Tanszékének docense, irodalmár, fordításszerkesztő és fordításkritikus;
  • Goretity József, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet docense, ruszista, irodalmár, fordító, szerkesztő;
  • Kis Balázs informatikus, a gépi fordítástámogatás szakértője, fordítómemóriát, a terminológiai adatbázisokhoz kapcsolódó szoftvereket fejleszt.
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X