nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
18. Élőnyelvi Konferencia – Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem
Kétnyelvűség és kisebbségi magyar nyelvtanítás
Könyvbemutató a 18. Élőnyelvi Konferencia 1. napján

A 18. Élőnyelvi Konferencia egyik programja Borbély Anna „Kétnyelvűség”, illetve a Vančo Ildikó és Kozmács István közös szerkesztésében megjelent „A kisebbségi magyar nyelvtanítás kihívásai a 21. század elején” című kötetének bemutatója. A könyvek az elhangzottak alapján nagyon érdekesnek és izgalmasnak tűnnek, ezért beszámolunk erről az igen jó hangulatú könyvbemutatóról is.

Jánk István | 2014. szeptember 30.
|  

A 18. Élőnyelvi Konferencia nemcsak magas színvonalú előadásokban, hanem kiváló programokban is bővelkedett. A résztvevők élőben hallhatták például a Kicsi Hang verséneklő együttest, ellátogathattak Bajmócra, ahol megcsodálhatták Szlovákia egyik leghíresebb várát, és nem utolsósorban két könyv bemutatóján lehettek ott. A továbbiakban Borbély Anna Kétnyelvűség, és Vančo Ildikó Kozmács Istvánnal közösen szerkesztett A kisebbségi magyar nyelvtanítás kihívásai a 21. század elején című kötetéről lesz szó.

Kétnyelvűség

Borbély Anna Kétnyelvűség című könyvéről Lanstyák István beszélgetett a szerzővel. Lanstyák már az elején leszögezte, hogy nem tud teljesen elfogulatlan lenni, hiszen Borbély Annát és munkáját is már régóta ismeri. Mindenesetre az elméleti ismereteket tartalmazó fejezeteket ettől függetlenül kifejezetten ajánlja egyetemistáknak és oktatóknak egyaránt, mert remekül felhasználhatóak mindkét, a felsőoktatásban résztvevő fél számára.

Borbély Anna Kétnyelvűség című könyve
Borbély Anna Kétnyelvűség című könyve
(Forrás: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara)

A könyv a magyarországi kétnyelvűségről szól és két évtizednyi kutatómunkát összegez – mind elméleti, mind módszertani szempontból. Tehát a szerző két, egymással együtt élő nyelv közösségi használatát, és az ezeket működtető szabályokat térképezi fel. Mindezt longitudinális vizsgálatot (is) alkalmazva teszi: a felvett interjúk között közel húsz év telt el (a három vizsgálat időpontja: 1990, 2000-2001 és 2010-2011).

Külön fejezetet kapott a „Méhkeréki jelenség”, amely a Méhkeréken elkezdődött nyelvcsere folyamatát tárgyalja, középpontba helyezve a román nyelv többségi nyelv (jelen esetben a magyar) általi fenyegetettségét.

Ennek kapcsán még egy lényeges dologról esett szó: nevezetesen a fenntartható kétnyelvűség-modellről. Az adatokból azt igyekezett megtudni a könyv szerzője, hogy hol marad meg, hol tartható meg a kétnyelvűség, és hogy ezt mi befolyásolja.

Zárásképp Borbély Anna a 21. századi rohanó világra való tekintettel némi útravalóval látta el könyve leendő olvasóit: „Aki nagyon rohan, olvassa el a mottókat. Aki kevésbé rohan, az olvassa el a fejezet elején található vastagon szedett részeket. Aki ráér jobban, az az én reflexióimait is olvassa el. És aki nagyon ráér, az az egész fejezetet”. Remélhetőleg minél többen fogadják majd meg a tanácsát a lehetőségeikhez mérten.

Kétnyelvűség és kisebbségi magyar nyelvtanítás
Forrás: harmattan.hu

A kisebbségi magyar nyelvtanítás kihívásai a 21. század elején

A Vančo Ildikó és Kozmács István közös szerkesztésében megjelent kötetről Kontra Miklós beszélgetett a két szerkesztővel. Kontra a könyv bemutatását igencsak szórakoztató módon oldotta meg, ami kárpótolta a résztvevőket abban, hogy a bemutatóhoz készített diasort nem igazán tudta használni. Már az elején közölte a jelenlévőkkel, hogy „ez egy hasznos és riasztó könyv”. Hogy miért riasztó, az csak a későbbiekből derült ki...

A 2013-as évben a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete nemzetközi konferenciát rendezett A kisebbségi magyar nyelvtankönyvek kihívásai a 21. század elején címmel, melynek aktualitását az eredményes és sikeres iskolai oktatással szembeni elvárások 21. század eleji jelentős változása adta. Ezek követése pedig kiemelten fontos a kisebbségi helyzetben lévő magyarok esetében, ahol az anyanyelvoktatás korántsem problémamentes. Minderről a kötet előszavában a következőt olvashatjuk:

A konferencia aktualitását az eredményes és sikeres iskolai oktatással szembeni elvárások 21. század eleji jelentős változása adta. Különösen fontos e változások követése kisebbségi helyzetben, ahol az anyanyelvoktatás egyik lehetséges célja kellene, hogy legyen a kétnyelvű és a magyar egynyelvű környezetben történő sikeres kommunikációra való iskolai felkészítés. Ez az elvárás – elvi szinten – a kerettantervekben részben megfogalmazódik ugyan, de kérdéses, hogy abból mi jelenik meg a tankönyvekben. A konferencia arra nem vállalkozott, hogy a kerettanterv megfogalmazásait áttekintse – ez egy másik, a jövőben elvégzendő feladat –, csak azt vizsgálta meg, hogy mennyiben alkalmazkodtak a kisebbségi magyar nyelvtankönyvek a kerettantervekben megfogalmazott vagy meg sem fogalmazott új társadalmi elvárásokhoz. A konferencia során elemzésre került az is, hogy az oktatás, s a tankönyvek milyen mértékben veszik figyelembe a kisebbségi helyzetet, a kisebbségi anyanyelvhasználatot.

A Kisebbségi magyar nyelvtankönyvek kihívásai a 21. század elején kötet szerkesztői: Vančo Ildikó és Kozmács István
A Kisebbségi magyar nyelvtankönyvek kihívásai a 21. század elején kötet szerkesztői: Vančo Ildikó és Kozmács István
(Forrás: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara)

A kötet a problémakörhöz kapcsolódó tanulmányokat, illetve a konferencián tartott előadások kibővített írásait tartalmazza képet adva a magyar kisebbség anyanyelvi oktatásának és nevelés helyzetéről, valamint a tankönyvek szerepéről Szlovákiában, Kárpátalján, Erdélyben és a Muravidéken. Erre Kontra Mikós egy rövid kis történettel is reflektált, megmagyarázandó a bemutató elején tett kijelentését. Az eset egy konferencián történt, ahol az akkor újonnan kidolgozott tankönyvekről volt szó. Az egyik főszereplő Szilágyi N. Sándor, a másik pedig az akkori oktatásért felelős államtitkár:

Szilágyi N. Sándor: Ezek a tankönyvek a mi gyerekeink elleni merényletek.

Oktatásért felelős miniszter: Sanyi! Tudod mennyit dolgoztunk mi ezekkel?
Szilágyi N. Sándor: Hát, látszik az eredmény…

Az anekdota után a kötet egyik szerkesztője, Kozmács István mindenki nagy örömére közölte, hogy a konferencia résztvevői meg is kapták a kötetet CD-n, ami a konferenciacsomagban lapul.

Megnéztük a könyvet, és megállapítottuk, hogy nagyon hasznos tanulmányokat tartalmaz, a kisebbségi magyar nyelvtanításról és nyelvtankönyvekről sok szempontú, változatos képet nyújt a kötet. Éppen ezért bátran ajánljuk Borbély Anna könyvével együtt olvasóink figyelmébe.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X