nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Már megint elragadott az arvisúrás-mesemondó fantáziád. Javaslom, maradjunk...
    2019. 08. 25, 13:19  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @VamArm: Mi van? Akkor most a bolgár és az orosz nyelv nem rokon, mert a beszélői genetika...
    2019. 08. 25, 12:35  Hun‒ugor géntangó
  • VamArm: @Cypriánus: "... kérlek add meg ki is milyen összefüggésben írta a általad idézett szöveg"...
    2019. 08. 25, 12:07  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @Cypriánus: Mármint Kriistina Tambets szerint 55%, mások szerint még annál is több lehet. ...
    2019. 08. 25, 11:43  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @Cypriánus: Mármint Kriistina Tambets szerint 55%, mások szerint még annál is több lehet. ...
    2019. 08. 25, 11:43  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
18. Élőnyelvi Konferencia – Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem
Társadalmi szolidaritás, hatalommal való visszaélés, megalázás
A 18. Élőnyelvi Konferencia 1. napja

Szeptember 18-20. között került megrendezésre a 18. Élőnyelvi Konferencia. Az első napon megtudtuk, mi az nyelvi rezsim és hogyan kapcsolódik az ideológiákhoz, hogy mit jelent a nyelvi halmozottan hátrányos helyzet és hogy miért jó a tartalomalapú nyelvoktatás a migráns tanulók számára. A szegediek pedig beszámoltak a gyüttmöntek, a mekögők és a született ö-zők nyelvi attitűdjeiről.

Jánk István | 2014. szeptember 26.
|  

Szeptember 18. és 20. között rendezték meg a 18. Élőnyelvi Konferenciát, amelynek ezúttal a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem adott otthont. Mindhárom nap egy-egy plenáris előadás – nem kisebb szaktekintélyek részvételével, mint Susan Gal, Lanstyák István vagy Tolcsvai Nagy Gábor –, számos szekció-előadás, kiváló szervezés – Vančo Ildikó és Kozmács István munkájának köszönhetően –, valamint nagyszerű hangulat és program fogadta a résztvevőket. Beszámolónkban elsőként az első nap előadásaiból leszűrt tanulságokról, érdekességekről lesz szó.

18. Élőnyelvi Konferencia
18. Élőnyelvi Konferencia
(Forrás: Jánk István)

Cüpő, nyelvi rezsim, ideológia – Susan Gal plenáris előadása

A felesleges közhelyeket és sablonos megnyilvánulásokat mellőző megnyitó után a University of Chicago professzora, Susan Gal tartott igencsak informatív előadást A magyar nyelv Európában: szempontok és ideológiák, közelkép távolról címmel. Az előadás néhány fiatalkori személyes tapasztalat, élmény felidézésével kezdődött. Megtudtuk, hogy Susan Gal már egészen fiatalon találkozott a nyelvi különbségekkel. Például a cipő helyett cüpő, jöttök helyett jösztök szerepelt az ő nyelvhasználatában, ami miatt gyakran megmosolyogták. Amikor pedig 1974-ben Pestre ment bemutatkozni a Nyelvtudományi Intézet munkatársának, Imre Samunak, nagyon zavarba jött, amikor Imre Samu ezt kérdezte: „Foglaljon helyet, mikor érkezett?” Nem értette ugyanis, hogy vajon ki lehet az a harmadik személy, aki még ott tartózkodik rajtuk kívül.

Az anekdotákat követően a sztenderdizáció elméleti kérdéseire tért át az előadó. Susan Gal a sztenderdről nem mint nyelvváltozattípusról, hanem sokkal inkább mint ideológia képződményről, kreációról beszélt. Ezzel összefüggésben a nyelvi rezsim terminus került elő többször, amit az előadó ’nyelvi rendszer és nyelvi uralom, negatív töltettel’ értelemben használt. Ennek és a sztenderdizációnak is fontos elemei a beszélők, a nyelvi variánsok és az értékek. Ezek összessége nyelvi ideológia formájában hajtja a sztenderdizáció szociolingvisztikai folyamatát, amely lehet pozitív is, amennyiben a társadalmi szolidaritást segíti elő. De Európában ez a legtöbb esetben nem így történik.

Susan Gal
Susan Gal
(Forrás: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara)

A sztenderdizáció nagyon gyakran a hatalommal való visszaélés eszköze, így nem a társadalmi szolidaritást, hanem a diszkriminációt, egyes emberek megalázását legitimálja. A sztenderd ugyan egyesít egy nemzeti csoportot, de egyúttal belső rétegződést is létrehoz, és a kirekesztő politika egyik alapja is lehet. Maga a kifejezés azt sugallja hogy a nyelv egy tárgy, amit tisztítani, védni lehet vagy kell. Ezzel szemben a nyelv emberek variált gyakorlata, és akkor virul, ha minél több funkció szolgálatában változtatják, bővítik. (Az előadásról videó is készült, ami megtekinthető az egyetem honlapján.)

Tartalomalapú nyelvfejlesztési program: NYIT

A IV. szekcióban az előadások sorát a Miskolci Egyetem oktatója, Gréczi-Zsoldos Enikő nyitotta. Előadásában a 2011-ben Európa Nyelvi Díjjal kitüntetett Együtthaladó programról számolt be, melynek fő célja a magyar közoktatásban tanuló migráns gyermekek magyar nyelvi készségeinek fejlesztése, nyelvhasználati nehézségeinek oldása. (A programról korábban már mi is írtunk.)

A NYIT (Nyelv-Integráció-Tartalom) program olyan gyermekeket céloz meg, akik eltérő kulturális és nyelvi háttérrel érkeznek egy másik nyelvi közegbe (pl. kínaiak, arabok, amerikaiak). A projekt keretein belül a migráns tanulók nyelvi fejlődésének hatékony elősegítése érdekében többféle segédanyagot hoztak létre a kutatók és a szakértők. A segédanyagok között a tankönyvek mellett tanári segédkönyvek, módszertani útmutatók, szótanuló kártyák, lexikai és grammatikai mátrixok találhatóak (utóbbiak sajnos nem sok mindent tudtunk meg).

A fentiek közül elsősorban a tankönyvekről esett szó, amelyeknél az elsődleges cél – a projekt céljával összhangban – a magyar nyelv tanítása összekapcsolva egy adott tantárgyi tartalommal. Ebből kifolyólag nemcsak a magyar nyelv és irodalom tantárgyat, hanem sok más egyéb tárgyat is érint a program; a szerkesztők ezért elvetették a hagyományos tankönyvekre jellemző szerkesztési elvet, és a spirális elrendezést követték.

Hátrányuk ezeknek a tankönyveknek, hogy – akárcsak az új kísérleti tankönyvek – nehezen tudnak megbirkózni a standardtól eltérő nyelvi formákkal, a különféle regiszterekkel és a kommunikáció-központú szemlélettel. Azért is van ez így, mert eleve nagyon nehéz a magyar nyelv idegen nyelvként való tanítása, nemhogy akkor, ha a fenti célokat is szeretnénk érvényesíteni.

Sokan, sokféleképpen gondolkoztak nyelvi kérdésekről
Sokan, sokféleképpen gondolkoztak nyelvi kérdésekről
(Forrás: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara)

Halmozottan hátrányos helyzet – nyelvileg

A tartalomalapú nyelvfejlesztési program bemutatása után Szentgyörgyi Rudolf érzelmektől sem mentes előadása következett. A sztenderd és az anyanyelvoktatás kapcsolatát vizsgáló előadás leginkább a nyelvi hátrány problémakörét járta körül a határon túli magyarokat középpontban helyezve. Őket Szentgyörgyi halmozottan hátrányos helyzetűnek nevezi, ezzel jelezvén, hogy az ő helyzetük még a nyelvjárásban beszélőkénél is nehezebb és problémásabb.

Az ELTE adjunktusa elsőként arra világított rá, hogy habár a standard nem kötelező Magyarországon (például nem írja elő a Nemzeti alaptanterv), mégis rejtett viszonyítási pontként funkcionál, aminek számtalan negatív következménye van. Ezek közül a legfontosabbak:

  • a saját nyelvhasználatában a nyelvi sztenderdhez egyebekben nem igazodó tanári elvárások anomáliái  (pl. sokszor a tanár sincs tudatában a saját sztenderdtől eltérő nyelvváltozatának);
  • a nyelvi babonák továbbélése és továbbadása (pl. „Hát-tal nem kezdünk mondatot”);
  •  a nyelvjárási tanuló beilleszkedési nehézségei (mind nyelvi, mind kulturális tekintetben);
  • a sztenderdet nem birtokló (kétnyelvű környezetből érkező) diákok nyelvi megbélyegzése és megszégyenítése.
Akik nem értenek egyet a a diákok nyelvi megbélyegzésével és megszégyenítésével: a konferencia résztvevői
Akik nem értenek egyet a a diákok nyelvi megbélyegzésével és megszégyenítésével: a konferencia résztvevői
(Forrás: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara)

A megbélyegzettség – ami nem csupán nyelvi, hanem egzisztenciális is lehet – érzését, nyomasztó jelenlétét az előadó számos, gyerekektől származó idézettel érzékeltette. Az egyik tanuló például arról az állandó, fájdalmas tényről számolt be, hogy ő az ukrán szemében „büdös” magyar, míg a magyarok szemében „büdös” ukrán. Az ilyen és ehhez hasonló konfliktusok, stigmatizációs aktusok egyáltalán nem ritkák, és a legnagyobb probléma, hogy feloldásuk szinte lehetetlen. Szentgyörgyi Rudolf azonban ennek ellenére néhány javaslatot is felvázolt a lehetséges megoldás elősegítése érdekében.

Az egyik javaslat a nyelvi tudat formálása, amely a nem klasszikus értelemben vett nyelvműveléssel biztosítható. Olyan nyelvhasználók fölneveléséről van szó, akik toleránsak mások nyelvhasználatával kapcsolatban, és a standardtól való eltérést nem abszolút hibaként, hanem nyelvi sajátosságként fogják fel. Egy másik lehetőség a standard „trónfosztása”, illetve a regionális köznyelv támogatása lenne – akár kodifikált helyesírás formájában is, ami nagyon sokat segítene a társadalmi különbségek enyhítésében.

Született ö-zők, gyüttmöntek és mekögők

Az első nap utolsó előadásai közé tartozott Berente Anikó és Sinkovics Balázs beszámolója a Szegedi Tudományegyetemen tevékenykedő OTKA-kutatócsoport által végzett vizsgálat, a Szögedi Szociolingvisztikai Interjú (SZÖSZI) részeredményeiről.

A 160 fős mintavétel a Szeged és környékére jellemző ö-zést vizsgálja, az adatközlőket három típusba sorolva: született ö-ző (helyi dialektust ma is büszkén használja), gyüttmönt (így nevezik a szegedi népnyelvből átvéve azt, aki másutt született, és nem tud ö-zve beszélni), valamint mekögő (aki a szegedi nyelvbe született bele, képes ö-zve beszélni, de inkább a sztenderdet használja).

SZÖSZI
SZÖSZI
(Forrás: Jánk István)

Az interjúk elemzésével a kutatócsoport arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen összefüggéseket mutatnak az adatközlők nyelvi szocializációjának körülményei és a szegedi tájnyelvvel, mindenekelőtt az ö-zéssel kapcsolatos értékítéletei. A kiinduló hipotézis az volt, hogy az adatközlők nyelvi viselkedése a vizsgált emblematikus változó (ö-zés) vonatkozásában korántsem lesz olyan következetes, mint nyelvi értékítéleteik. Részben azért, mert a nyelv ösztönös tevékenység, részben pedig azért, mert az ö-ző terepmunkással való beszélgetés egy igen sajátos beszédhelyzetet teremt. Megtörténhet tehát, hogy a született ö-ző adatközlő sztenderdet is használ, a mekögő néha ö-zik, a gyüttmönt pedig megpróbál „szögediesen” beszélni. Ebben nagy szerepe van annak, milyen a beszélők attitűdje a beszédpartnerrel és az ö-ző nyelvjárással szemben. Az előadásban elhangzottak szerint ez részben igazolódott is, de hogy minden esetben így van-e, arra két nappal később, a konferencia harmadik napján kaptunk választ Németh Miklós előadásából. (Beszámolónkat hamarosan folytatjuk...)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 mederi 2014. szeptember 26. 14:50

A cikk véleményét nem osztom:

Pl.

"A sztenderd ugyan egyesít egy nemzeti csoportot, de egyúttal belső rétegződést is létrehoz, és a kirekesztő politika egyik alapja is lehet."

-A "sztenderd", vagyis az általánosan elfogadott nyelv célja éppen az, hogy olyan félreértések ne legyenek, mint amit említettél. (" „Foglaljon helyet, mikor érkezett?” Nem értette ugyanis, hogy vajon ki lehet az a harmadik személy, aki még ott tartózkodik rajtuk kívül.")

-Belső "nyelvi rétegződés"-t nemhogy nem hoz létre az "egységesítési" szándék (iskolában tanítják és elvárják, hogy mindenki el is sajátítsa), éppenhogy tompítani igyekszik az eleve (történelmileg) meglévő különböző nyelvjárások közötti, sok esetben "félreértéses" kapcsolódást!

-A nyelvjárásokat soha senki nem ítélte el, hiszen a kulturánk nagyon értékes része.

Az, hogy néha valaki mosolyog egy egy zamatos kifejezésen, az legtöbbször nem ítélet, hanem szeretet megnyilvánulása..

-Olyan hogy "anyanyelvi diszkrimináció" nem létezik saját országon belül, csak ha kisebbségbe szorul egy nyelv (tiltják a használatát a többségi anyanyelvű országban!).

Más kérdés, hogy bizonyos munkahelyeken pl. ügyvédeknél fontos a precíz és közérthető fogalmazás. Ilyen és hasonló munkahelyeken elvárható a "helyes (értsd: általánosan közérthető) nyelvhasználat", mint ahogy a szakirányú képesítés is.

Információ
X