nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nem mind arany, ami fénylik
Muravidék: A csodált nyelvpolitikai modell és annak árnyoldalai

Kevesen tudják, hogy a kisebbségi modellek között létezik egy, amelyik híres toleranciájáról, amelyiknek sokáig csodájára jártak a nyelvpolitikával, kisebbségi oktatással foglalkozó nemzetközi szakértők. Nem másról, mint a Muravidékről, vagyis Szlovénia magyar lakta régiójáról van szó. Mi a valóság és mi a gyakorlat?

Németh Lilla | 2009. december 11.
|  

Nemrég megjelent cikkünkben részletesen foglalkoztunk a burgenlandi magyar kisebbség helyzetével, amelyet kérésünkre Szoták Szilvia, az Imre Samu Nyelvi Intézet vezetője ismertetett. A nyelvi jogok szakértője kérésünkre –  idén augusztusban az MTA-n elhangzott előadása alapján – most a Muravidék kisebbségpolitikájába enged bepillantást, összehasonlítván azt az egyéb magyar kisebbségek lehetőségeivel.

A 2004-ben átadott magyar kulturális központ épülete a szlovéniai Lendván.
A 2004-ben átadott magyar kulturális központ épülete a szlovéniai Lendván.
(Forrás: Czika László / MTI)

Nyest: Milyen történelmi múltra tekint vissza ez a régió?

Szoták Szilvia: A Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek közül az ausztriai volt az egyetlen, amely 1945 után polgári demokráciában, kapitalista berendezkedésű államban élhetett. A többi kisebbségnek szocialista berendezkedésű országban kellett boldogulnia. Ezek közül kétség kívül az akkori Jugoszlávia biztosította a legszélesebb körű jogokat a kisebbségeknek, így a határon túlra szakadt magyarok közül is az ottaniaknak ment legjobban a sora.

Ennek azonban a nyelvhasználat szempontjából árnyoldala is volt. Göncz László, a muravidéki magyarok jelenlegi országgyűlési képviselője fogalmazott úgy, hogy a Muravidék területe 1921 után egy gazdaságilag fejlettebb közeghez került, mint az anyaország, és ennek következtében népességmegtartó ereje a vidéknek nem volt. Ez azt eredményezte, hogy a muravidéki magyarság egyre inkább a szlovén értékrendszerrel azonosult.

És ez a közösség ráadásul igen kisszámú, ami miatt még inkább fennáll a beolvadás veszélye. De ez tulajdonképpen mindegyik szórványközösségre igaz.

Nyest: Mekkora számokról van szó pontosan?

Szoták Szilvia: Ausztriában, Burgenlandban 2001-ben 6641 lakos vallotta magát magyarnak, alig százzal kevesebb, mint tíz évvel korábban. Horvátországban viszont az 1991-es adatokhoz képest 5 ezerrel kevesebb, összesen 16 595 fő volt a magyarok száma. A Muravidéken pedig körülbelül 2 ezerrel csökkent tíz év alatt a magyarok kisebbség: 2001-ben ez 6232 főt tett ki.

Pozitív diszkrimináció

Nyest: Mit garantál a szlovén nyelvpolitika a kisebbségi nyelvhasználóknak?

Szoták Szilvia: A nyelvi jogok tekintetében az alkotmány a legfőbb jogforrás. Fontos tényező, hogy mennyire erős a demokrácia egy adott országban: amennyire erős, olyannyira védett a kisebbségek helyzete is. Szlovéniáról el lehet mondani, hogy minden nemzetközi egyezményt, nyelvi chartát beépített a jogrendszerébe, és az alkotmánya is egy pozitív diszkrimináción alapuló, példa nélküli kisebbségpolitikát mutat.

Nyest: Milyen tekintetben kivételes ez az alkotmány?

Szoták Szilvia: A szlovéniai magyaroknak saját országgyűlési képviselőjük van, aki vétójoggal rendelkezik a kisebbségi kérdésekben. Ezen kívül a szlovéniai magyarok megválaszthatják az önkormányzati képviselőiket, kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre. Egy 1994-es hivatali törvény ezen felül kimondja, hogy a többségében magyarok lakta területeken az ügyvitel nyelve a magyar, és az okmányokat is két nyelven kell kiállítani, ha erre igény van. (A jogban itt a területiség elve érvényesül, azaz a szabály magyar lakta településekre érvényes.) Az állami szervek alkalmazottairól szóló törvény pedig azt mondja ki, hogy a kétnyelvű területeken a nemzeti közösségi nyelv aktív használata követelmény a munkavállaláshoz. Tehát egy szlovén hivatalnok ideálisan magyarul is tud, és ezt nyelvpótlékkal honorálja az állam. A bíróságokról szóló törvény ugyancsak kimondja, hogy egy bírósági pernek két nyelven kell folynia, függetlenül az eljárás nyelvétől. És ezek a jogok ugyanúgy megilletik a másik szlovéniai kisebbséget, a tengermelléki olaszokat is.

Nyest: Így működik mindez a valóságban is?

Szoták Szilvia: Sajnos a valóság már összetettebb képet mutat. Göncz László szerint hiába lehetséges a magyar nyelvű ügyintézés, a fiatalok nem igénylik ezt, és eleve szlovénul fordulnak a hivatalnokokhoz. Főként azért, mert a szlovén hivatalnokok magyar tudása sokszor nem túl magas szintű, és ezért az ügyintézés szempontjából hatékonyabb szlovén nyelven tárgyalni. Másrészt mivel a magyarból jórészt hiányzik a modern szaknyelv is, a megfelelő terminusok, ezeket legtöbben automatikusan az államnyelvből veszik át.

Magyar 1 és Magyar 2

Nyest: Az oktatásról mit lehet elmondani?

Szoták Szilvia: A Muravidéken 1959-ben vezették be a kétnyelvű oktatást, vagyis idén éppen 50 éves. Azonban egy kicsit még korábbra kell visszamennünk az időben: az 1945 után gyakorlattá vált egynyelvű nemzetiségi iskolarendszer kétnyelvűvé alakításában ugyanis fontos ok volt az anyanyelvű osztályok elnéptelenedése.
Napjainkban a Muravidéken megtörtént a dominanciaváltás. Ehhez nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy 1981-ig nem volt kétnyelvű (magyar–szlovén) középfokú oktatás, és a felsőoktatásban is csak ugyanebben az évben alakult meg a magyar nyelv és irodalom tanszék a Maribori Egyetem Pedagógiai Akadémiáján, amely a mai Bölcsészettudományi Kar elődje. Ez máig az ország egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézménye, amelynek meghatározó szerepe van a kétnyelvű iskolák magyar tanárainak képzésében.

A kétnyelvű oktatás gerincét mind a mai napig az általános iskola képezi. Ennek jelenlegi gyakorlatát az 1990/91-es tanévben bevezetett kétszintű magyar- és részlegesen kétszintű szlovénoktatás határozza meg. Az osztályok anyanyelvi (magyar1–szlovén1) és környezetnyelvi (magyar2–szlovén2) csoportokra bomlottak.

Vagyis a szülőnek döntést kell hozniuk, melyik nyelvet tanulja a gyermek anyanyelvi szinten, és melyiket második nyelvként. Azok, akik az anyanyelvi magyar (magyar1) csoportba kerülnek, először magyarul tanulnak meg írni és olvasni, míg a többiek szlovénul kezdik az alapok elsajátítását a szlovén anyanyelvi csoportban. Az anyanyelv mellett a másik nyelvet tantárgyként tanulják a gyerekek az első három évben. A többi tantárgy tanulásakor mindkét nyelv jelen van az órán két tanár irányításával. Egyik magyarul, a másik szlovénul tanítja az anyagot.

Ebben a struktúrában tehát mind a többség, mind a kisebbség tanulja egymás nyelvét, és mindkét nyelv tannyelv és tantárgy is egyben.

A gyakorlatban azonban kiderült, hogy a modell sajnos a kétnyelvűségnek nem a hozzáadó, hanem a felcserélő változatát valósítja meg. (Hozzáadó változatról beszélünk, amikor a két nyelv egyenrangú és egyformán vonzó, felcserélő változatról pedig akkor, amikor az egyik nyelv magasabb presztízsű, mint a másik, és ez hosszú távon nyelvcseréhez vezet.) Sok szülő íratja magyar 2 osztályba a gyerekét, mert úgy gondolják, így később nem lesz hátrányban a gyerek.

Média és vallás

Nyest: Az anyanyelvi identitás fenntartásában kulcsfontosságú lehet az anyanyelvű műsorszolgáltatás. A szlovéniai magyar kisebbség mekkora szerepet kap a helyi médiában?

Szoták Szilvia: A másik két régióval, Horvátországgal és Ausztriával összehasonlítva ebben a tekintetben is a muravidéki magyarság helyzete a legjobb. A lendvai rádió napi 12 órában sugároz magyar nyelvű műsort, ellentétben az eszéki rádió 30 percével (pedig Horvátországban több mint kétszer annyi magyar él), és a burgenlandi rádió 5 percével. A szlovén tévé ezen felül heti négyszer fél órában magyar adást sugároz (Ausztriában ugyanez az arány évi hatszor harminc perc), és a szlovéniai magyarság hetilapot is tud működtetni Népújság címmel. (A Burgenlandban élő magyaroknak csak havonta egyszer jelenik meg egy kiadványuk). Tehát a magyarság képviselete a szlovén sajtóban valóban példásnak mondható.

Nyest: Adott a lehetőség az anyanyelvű vallásgyakorlatra is?

Szoták Szilvia: A szlovén állam nem tekinti kötelezettségének a magyar nyelvű vallásgyakorlás biztosítását. Magyarán ha a közösségnek van erre igénye, akkor szabad kezet kap a kérdés megoldására, de ha nem elég erős ez az igény, akkor az állam nem segít. A katolikusok megszervezték maguknak a magyar nyelvű miséket, az evangélikusoknak ez nem sikerült, míg a reformátusok hitéletét egy Magyarországról átjáró pap irányítja.

Nyest: Vagyis hiába a példás joggyakorlat, ha a közösségnek nincs igénye, vitalitása arra, hogy kihasználja a jogi lehetőségeket...

Szoták Szilvia: Sajnos ez a helyzet. Annál is inkább, hogy a Muravidék esetében egy kis közösségről van szó, és egy kis közösség vitalitása sokkal gyengébb, mint egy nagyobb lélekszámú csoporté.

Információ
X