nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Interjú Vančo Ildikóval, a 18. Élőnyelvi Konferencia szervezőjével
„A sztenderd vizsgálata a sztenderd magas presztízse miatt maximálisan időszerű”

Szeptember 18-20. között Nyitrán kerül megrendezésre a 18. Élőnyelvi Konferencia. A konferencia témája a sztenderd mai helyzete, melynek kapcsán olyan neves nyelvészek tartanak előadást, mint Susan Gal, Lanstyák István vagy Tolcsvai Nagy Gábor, és a három nap alatt nem kevesebb, mint 76 előadás hangzik el. A konferencia egyik szervezőjével, Vančo Ildikóval beszélgettünk.

Jánk István | 2014. szeptember 18.
|  

Jánk István: Idén szeptember 18-a és 20-a között rendezik meg a 18. Élőnyelvi Konferenciát. Mit kell tudni az Élőnyelvi Konferenciáról?

Vančo Ildikó: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének egykori Élőnyelvi Osztálya 1988-ban rendezte az első olyan konferenciát Budapesten, amin magyarországi és szomszédos államokbeli magyar nyelvészek együtt vizsgálták a magyar nyelv különféle változatait. A következő konferenciát az Újvidéki Egyetem magyar nyelvészei rendezték 1989-ben, a 3. újból Budapesten volt 1990-ben, a 4. a romániai Kolozsváron 1991-ben és így tovább, általában az egyik évben a konferencia Magyarországon volt, a következő évben pedig egy környező államban. A 10. konferencia óta (Bécs, 1998) az Élőnyelvi Konferenciákat kétévente rendezik, 2012-ben Szegeden volt a 17. konferencia, s 2014-ben a szlovákiai Nyitrán lesz a 18. Ezek a konferenciák a magyar szociolingvisztika s egyben a Kárpát-medencei magyar nyelvészek együttműködésének legfontosabb fórumai. A konferenciák válogatott anyaga két kivétellel meg is jelent.

JI: Az első konferencia óta eltelt 26 év, ami elég hosszú idő. Megfigyelhető-e bármiféle változási tendencia a konferenciák témáját, szemléletét vagy akár hatását illetően, és ha igen, akkor mi?

VI: Erre Kontra Miklós tudna válaszolni, mert ő volt az, aki a konferenciák szervezésénél végig ott volt. Nekem úgy tűnik, hogy a konferencia témája mindig a szociolingvisztikában, vagy tágabban a nyelvészetben és a társadalomban is az adott korban aktuális problémakört járja körül.

JI: Milyen előzmények, előkészületi munkák előzték meg a 18. Élőnyelvi Konferenciát?

 VI: A 18. Élőnyelvi Konferencia szervezése tulajdonképp már a szegedi konferencián elkezdődött, akkor javasoltuk a nyitrai magyar intézet és a kar vezetésével való egyeztetés után, hogy Nyitrán legyen a következő konferencia. Mi javasoltuk a témát is, és már akkor felvetődött, hogy kit kérjünk fel plenáris előadónak. Elkezdtük írni a pályázatokat, hogy a konferenciát szakmai jelentőségének megfelelően tudjuk megszervezni.

Nyitra – felülnézetből
Nyitra – felülnézetből
(Forrás: Wikimedia Commons / CC BY-SA 3.0)

JI: A 18. Élőnyelvi Konferencia „az eddigi kutatási eredményekből a sztenderd mai helyzetéről való ismereteket kívánja tervezetten előtérbe helyezni, kiegészíteni, bemutatni, az összefüggéseket és a változási tendenciákat kimutatni”. Miért pont a sztenderd lesz az idei év központi témája?

VI: Az utóbbi években változások figyelhetők meg a sztenderd felfogásában a nemzetközi és a magyar nyelvészetben is. Úgy tűnt, hogy szükség lenne egy olyan szakmai fórumra, ahol az elmúlt évek e téren végzett kutatásait be lehet mutatni, és a megjelenő konferenciakötetben összegezni lehet azokat. A sztenderd mai helyzetének vizsgálata a sztenderd magas presztízse miatt maximálisan időszerű.

JI: A sztenderd egy nagyon sok szempontból megközelíthető és körüljárható fogalom. A téma kapcsán milyen fő kérdések vagy témakörök köré szerveződik a konferencia?

 VI: A sztenderd a magyar nyelvi kultúra (és általában véve a magyar kultúra) egyik sarokkövének, garanciájának számított, de ez a szerep az elmúlt három-négy évtizedben megváltozott. Ez a kategória, amely a magyar nyelvtudomány egyik legfőbb elméleti, hipotetikus és egyúttal tudományosan kodifikálandónak, sőt kodifikáltnak tekintett központi változata volt mintegy százötven (akár kétszáz) évig, az elmúlt húsz-harminc évben kikerült a nyelvtudományi leírás fókuszából.
A 18. Élőnyelvi Konferencia az eddigi kutatási eredményekből a sztenderd mai helyzetéről való ismereteket kívánja tervezetten előtérbe helyezni, kiegészíteni, bemutatni, az összefüggéseket és a változási tendenciákat kimutatni.
A konferencia a következő fő kérdések köré szerveződik:

  • Mennyiben változott meg maga a sztenderd?

  • Hogyan módosult a státusa, belső rendszere?

  • Milyen kép rajzolódik ki a sztenderd és a többi nyelvváltozat közötti viszonyról?

  • Egyközpontú és hierarchikus ez a viszony vagy hálózatszerű?

 

Vančo Ildikó
Vančo Ildikó
(Forrás: Jánk István)

JI: Ön is foglalkozik a témával, ha jól tudom, jelenleg kerettanterveket elemez a standardizmus szempontjából. Mesélne nekünk erről?

VI: A szlovákiai és a magyarországi kerettanterveket elemezve, mind a szlovákiai szlovák, szlovákiai magyar és a magyarországi kerettanterveket figyelembe véve, az mutatható ki, hogy a sztenderd használatának követelménye mind a két területen elsődleges. Annak ellenére, hogy a kerettantervek a kommunikáció folytonosságát hangsúlyozzák, nyelvi célként a sztenderd elsajátítása jelenik meg. A szlovákiai szlovák nyelvtantanítás kerettantervében megjelenik ugyan a helyzethez alkalmazkodó nyelvváltozat használata, de nem célként, hanem megengedett nyelvváltozatként, esetlegesen a sztenderdet hiányosan elsajátító diákok beszédében. Ami talán a legszembetűnőbb, hogy csak a felcserélő nyelvpedagógia van jelen a kerettantervekben, s az oktatási dokumentumok szerzői az általános iskola befejezéséig adottnak veszik a sztenderd elsajátítását.

JI: Visszakanyarodva a konferenciához: mondana pár szót az előadókról és az előadásokról, valamint a programról?

VI: A konferenciának plenáris előadói: Susan Gal (University of Chicago), Lanstyák István (Pozsonyi Comenius Egyetem, BTK) Tolcsvai Nagy Gábor (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK). A konferencia 107 résztvevője 15 országból érkezik, a három nap alatt négy szekcióban 76 előadás hangzik el. Mindezek mellett sor kerül „A bevonódás, együttműködés a társadalmi felelősség avagy a sztenderd kritikai újraértelmezésének empirikus lehetőségei” elnevezésű két napos módszertani műhely megtartására. A konferencia keretében mutatják be Borbély Anna Kétnyelvűség című kötetét, és a A kisebbségi magyar nyelvtantanítás kihívásai a 21. század elején című kötetet, melyet Kozmács Istvánnal közösen szerkesztettünk.

A programról a konferencia honlapján olvashatnak bővebben az érdeklődök. A konferencia előadói között ott lesz állandó szerzőnk, Jánk István is. Az eseményről természetesen itt a nyesten is beszámolunk majd.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X