nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
18. Élőnyelvi Konferencia – Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem
Tanulságok a 18. Élőnyelvi Konferenciáról: Hajrá 19. ÉK-szervezők!

Összefoglalhattuk volna egy cikkben, de ehelyett a konferencia résztvevőit kérdeztük meg: hogyan fogalmazná meg egyetlen mondatban a 18. Élőnyelvi Konferencia tanulságát? Vajon ki volt az, akinek a legjobban a csoportkép aláírása tetszett az egyik cikkben? És ki az, aki úgy hiszi, rájött, miért kéri e sorok szerzője az egymondatos véleményét a résztvevőknek?

Jánk István | 2014. október 17.
|  

A sztenderdizáció kérdéseit, problémáit körüljáró 18. Élőnyelvi Konferencia számos kiváló előadásban és rendkívül fontos tanulságokban is bővelkedett. Ezeket érdemes összefoglalni, hiszen egy-egy ilyen konferencia legfontosabb feladatai között kétségtelenül szerepel a szakma számára hasznos, hasznosítható tudás átadása és terjesztése.

Mi az összegzés egy sajátos formáját választottuk: a résztvevőket kértük meg, hogy válaszoljanak nekünk egyetlen kérdésre. A kérdés a következő volt:

Hogyan fogalmazná meg egyetlen mondatban a 18. Élőnyelvi Konferencia tanulságát?

Sokféle válasz érkezett: a különböző nyelvészek különféle módon közelítették meg a kérdést. Akadtak rövidebb, félmondatos feleletek, de többen egészen hosszan válaszoltak a feltett kérdésre, így a végkövetkeztetés egészen összetett lett. Lássuk hát, hogy nyelvészeink – határon innen és túl – hogyan fogalmazták meg a konferencia tanulságát!

Az V. Élőnyelvi konferencia résztvevőinek aláírása 1992-ből
Az V. Élőnyelvi konferencia résztvevőinek aláírása 1992-ből
(Forrás: Jánk István)

Bergendi Mónika (Kodály Zoltán Gimnázium, Galánta)

A magyar nyelvtan tanításával kapcsolatban végre nyelvi babonák, mítoszok rombolódnak le, fogalmak tisztázására, rugalmasabb oktatási programok létrejöttére s ezzel együtt hosszabb távon is használható tankönyvek megszületésére látok esélyt határoktól függetlenül együttműködő nyelvészek közreműködésével.

Borbély Anna (MTA Nyelvtudományi Intézet):

Van a konferenciáról egy tartalmi és egy formai konklúzióm:

A sztenderd nem maga a nyelv, hanem egy nyelvváltozat, amely folyamatosan változik, ezért rangját és használatát ne felülről döntsük el, figyeljünk a beszélőire is.

A 18. ÉK a következő szempontokat figyelembe véve volt kiválóan megrendezve: helyszín, tematika, plenáris előadók, szervezés, információk, koncert, kirándulás és időjárás – hajrá 19. ÉK-szervezők!

Bodó Csanád (Eötvös Loránd Tudományegyetem, BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet):

Megpróbálom: annak ellenére, hogy standard nyelv nem létezik (mert csak nyelvi standardok vannak), meglepő volt, hogy milyen sokféle értelmezése forog a nyelvészek között.

Gréczi-Zsoldos Enikő (Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar):

Az előadások után az a nyelvészeti alaptétel erősödött meg bennem, hogy a nyelv heterogén rendszer, nem egy normája van, hanem normák sora létezik, ennek tudatosítása miatt volt fontos a konferencia.

Jánk István (Nyelv és Tudomány)

A nem standardot beszélők nyelvhasználat alapján történő meg- és elítélése, diszkriminálása súlyos probléma: már csak azt kell kitalálni, hogy hogyan lehet ez ellen minél hatékonyabban fellépni.

Kolláth Anna (Maribori Egyetem):

A lényeg: nagyon jó, hogy felnőttkorba lépett az ÉK, hogy van és marad és megy tovább, mert kell, szüksége van rá nyelvnek, nyelvhasználónak egyaránt. A 18. ÉK talán legfontosabb tanulsága(i) szerintem (és az én szemszögemből):

Ember- és életközelibb lett a nyelvészet a nyelvi változatok és a nyelvi változatosság preferálásával, ezáltal érdekesebb, izgalmasabb, változatosabb, sokrétűbb; nincsenek tabutémák, vannak viszont lelkes és jól felkészült, elhivatott fiatalok a tapasztalt kutatók mellett. A standard rangja megmarad ugyan, de egyeduralma nem.

Kontra Miklós (Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar):

Nekem a legjobban a csoportkép aláírása tetszett az egyik cikkben: „Ennyien nem értenek egyet…”

 

Az említett csoportkép
Az említett csoportkép
(Forrás: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara)

Kozmács István (Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar; Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet):

Felkeltette a Nyelvstratégia Intézet figyelmét, pozitív értelemben.

Molnár Csikós László (Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar):

Azt hiszem rájöttem, miért kéri az egymondatos véleményünket. Mivel én az élőnyelvi konferenciák bölcsőjénél is ott voltam, tudom, hogy annak idején (amikor még csupán a budapesti Nyelvtudományi Intézet és az újvidéki Hungarológiai Intézet közös rendezvénye volt az Élőnyelvi Konferencia) azért indítottuk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egységes magyar nyelvet mennyire sokféleképpen beszélik azok, akiknek anyanyelvük, és azok is, akiknek nem anyanyelvük, valamint hogy a standardizált nyelvváltozat mögött (és néha helyette) élnek a beszélt nyelvváltozatok a maguk esetlegességeivel és normán kívüliségeivel. A magyar nyelvnek nemcsak Magyarországon kívül vannak életképes regionális változatai, hanem határain belül is. Szerintem a mostani Élőnyelvi Konferenciának is ez a tanulsága. Fogadjuk el nyelvünket olyannak, amilyen, és ne kössük gúzsba a használatát!

Németh Miklós (Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar):

Úgy tűnik – és remélem, nem optikai csalódás –, hogy a nyelvjárások és a nyelvjárási beszéd általános megítélése kedvező irányba mozdul a magyar nyelvhasználó közösségben.

A 18. Élőnyelvi konferencia résztvevőinek aláírása 2014-ből
A 18. Élőnyelvi konferencia résztvevőinek aláírása 2014-ből
(Forrás: Jánk István)

Pusztay János (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem):

Én csak rövid ideig tudtam részt venni a konferencián, csak a saját szekciónk munkája alapján tudok véleményt formálni (Uráli/finnugor műhely).

Élő nyelvi konferenciát addig lehet rendezni, amíg vannak élő nyelvek. Fontos döntés volt, hogy a konferencia tematikájába felvették a veszélyeztetett állapotban lévő finnugor nyelveknek szentelt szekciót is.

Salánki Zsuzsa (Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet):

Ha tanulság, akkor hirtelenjében annyi, hogy szerintem inspiráló ilyen kis, speciális konferenciákat tartani, ahol nyugodtan meg lehet vitatni azokat a témákat, amikkel foglalkozunk. És bár senkinek nincs a zsebében a bölcsek köve, mégis, hasznos új nézőpontokhoz juthatunk, illetve nyugtázhatjuk azt is, hogy amire jutottunk, mások, más anyagon, de kb. ugyanarra jutottak.

Rövidebben: a virtuális világ nem pótolja a személyes interakciót.

Sárosi-Márdirosz Krisztina (Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem):

Számomra sokszínű, szakmai szempontból komplex, emberi szempontból tanulságos volt.

Sinkovis Balázs (Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar):

A standard mibenléte és szerepe ugyan továbbra sem egyértelmű, de a résztvevők igyekezete, hogy az erős standardista ideológiát átértékelve egy jobb, toleránsabb nyelvi közeget hozzanak létre a magyarul beszélők körében, biztató és lelkesítő.

Sólyom Réka (Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelvtudományi Tanszék):

A konferencia hasznos lehetőséget nyújtott tapasztalatcserére, más intézményekben folyó kutatások friss eredményeinek megismerésére, kollégákkal történő megbeszélésére.

Szabó Tamás Péter (Jyväskyläi Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Központja)

A sztenderdek/standardok eszménye akkor lép a képbe, amikor a nyelvi jelenségeket valami központi mércével akarják összevetni, és úgy látszik, ez a törekvés továbbra is viszonylag népszerű. Számomra biztató, mert a párbeszéd pluralizmusát jelzi, hogy a konferencia fő témáját jelölő fogalomnak sem a definícióját, sem a kiejtését, sem az írásmódját nem standardizálták/sztenderdizálták még egységesre.

Szentgyörgyi Rudolf (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar)

A nyelvi egység és sokféleség nem csupán megfér egymás mellett, de egymást erősíti, amennyiben a kölcsönös elfogadás mindkét irányban megnyilatkozó kellő tisztelettel párosul.

 

Nyitra
Nyitra
(Forrás: Wikimedia Commons / CC BY-SA 3.0)

Tóth Katalin (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet):

A konferencián elhangzott témák és megfogalmazott kérdések a tudományos kutatások újragondolására és kiszélesítésére ösztönöznek. Úgy gondolom, ez egyben a konferencia legfőbb hozadéka: a kérdésekre keresett válaszok a jövőbe mutatnak, előjelzik a további fejlődést.

Vančo Ildikó (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet):

A kérdésére a válasz, bocsánat, hogy nem egy mondatban, és szervezőként talán furcsa is, hogy válaszolok.

A konferenciát kiemelkedően magas szakmai színvonal jellemezte. Az előadásokból egyértelműen kiderült, hogy a sztenderd ugyan viszonyítási alapként létezik a nyelvészetben és az oktatásban is, de amikor ikonikusságától eltekintünk és nyelvváltozatként szeretnénk vizsgálni, egyértelmű, hogy a jelenlegi magyar sztenderdet kutató nagy hatókörű felmérések hiányoznak. (Optimistaként és szervezőként) bízom abban, hogy a konferencia előadásai és tanulmánykötete a sztenderdet érintő kutatások kiindulópontja lesz a jövőben.

Uhrin Erzsébet (Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete):

A 18. Élőnyelvi Konferencián elhangzott előadások és a kollégákkal folytatott beszélgetések ismételten abban erősítettek meg, hogy többségi környezetben kedvező hazai, valamint anya-, illetve nyelvországi politikai döntésekkel, kisebbségbarát jogi és többségi társadalmi környezettel és az érintettek aktív szerepvállalásával lehet csak megőrizni a nyelvet, s elősegíteni a nemzetiségek nyelvhasználatának a fejlődését.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X