Halogén. ;)

Szerintem akkor érdemes „a magasságos akadémia”-t frocilizni, ha megérdemli. Adott esetben viszont nem szabályozta a <halloween> írásmódját, így nem érzem jogosnak a cikk utolsó mondatának felütését. Egyébként is mintegy emberöltőként jön ki az akadémiai helyesírás új kiadása (1954, 1984, 2016), és az ehhez csatolt szójegyzék sem frissül gyakrabban (az 1994-es kiadásközi revízió a rendszerváltás miatti kivétel volt).

Hacsak nem a Magyar helyesírási szótárra (MHSz.) gondolt a cikk megfogalmazója. Ennek azonban „a magasságos akadémia” szerint is valid konkurrensei lehetnek, adott esetben az Osiris Helyesírás, de ezzel akár egyéni úzusok is szembemehetnek, amennyiben az MHSz. választás nem következik az AkH. szabályaiból, ill. szójegyzékéből. Így ezen a vonalon sem áll „a magasságos akadémia”-zás.

Végezetül azt tenném hozzá, hogy én a <halloween>-t /halovin/-nak ejtem és mély hangrendben toldalékolom. Szerintem tehát a kérdező problémáját nem lehet olyan könnyen megoldani a kiejtés szerinti írásmód felvetésével, mert pl. a nyelvközösségben nincs konszenzus a kiejtésről. Ha a kérdező most összekeveri, hogy az angol alakban „melyik betűket kell kétszer leírni”, akkor a jövőben pedig azt fogja összekeverni, hogy vajon <helovín>, <helovin>, <halovín>, <halovin>, <halovén> stb. lett-e helyette.

@LvT: Konkrétan arra gondoltam, hogy meglehetősen nevetséges, hogy egy adott pillanatban az akadémia elismeri, hogy egy-egy idegen szó fontikus írásmódja „helyes”, egyik napról a másikra.

Mivel korábban is kifejtettem, hogy aki bickilt mond, írjon csak biciklit, aki viszont biciglit mond, nyugodtan írjon biciglit, nem tudok elkeseredni azon, hogy egyesek helovínt, mások halovint írnának. A kérdező is úgy, ahogy mondja. Ha szóban ez nem okoz zavarokat, írásban miért okozna?

@Fejes László (nyest.hu): Én továbra se értem hogy mér hejezed érzelmi konteksztusba „az akadémia”-t. Asse látom hogy „egyik napról a másik napra” döntenének amikó harminc évente döntenek asszókészlet egytöredékérő. A <halloween>-rő éppen nemdöntöttek: ennekellenére ugyanugy kapnak egy acikk tárgyábó egyépként nemkövetkező ódaavágást minha döntöttek vóna.

Kérded: „Ha szóban ez nem okoz zavarokat írásban miért okozna?” — Régen titkos tudomány vót csemben óvasni mer attöbség csak hangosan tudott. Annyelv alapvetően verbális konsrukció: ehhez alakitottaki azevolució ajjelfeedógozó atyterületeket. Asz hogy mamá csemben tudunk óvasni nagyrészt asztenderdizát hejesirások kialakulásának köszönhető mer igylehetett ojan avverbális percepciótó (nagyban) független agyi pájákon kialakitani azóvasáshoz kapcsolódó cenrumot ahó a jelfeedógozás minősége éssebessége mekfelelő. A 444.hu-nak aszt a cikkét amejben az uj hejesirást ismertette magam ugy öccör annyi idő alatt óvastam el minha assztenderd hejesirássaa lett vóna irva (esztet meg öccör annyi idejig irtam). Ésközben gyakran magamban ki kelletett ejtenem amit lejirtak és csakakkor értettem meg: óvasva nem. — Szóban ésirásban tejjesenmás okoz zavarokat mivee tejjesenmás élettani fojamatok álnak mögöttük.

Ézsvégül assuksükölés isstigmatizát. A lingvicizmus nemfog azzal mekszünni hogy mindenki ugy irhassa ahogy monygya. Ézsmivee asszó eeszál azirázsmeg megmarad sokkaa nagyob buliing lesz maj azeltérő irásképek körű mint azeetérő ejtézsmódok körű. Afformalizáció (pl. azagancs mérete, ammejkas szinezeccsége) éppenhoty segit eekerűni azagresszijó durváp fokát.

Október 31-én ruccanjunk át Bécsbe, és akkor tiszta lelkiismerettel mondhattyuk: Helló, Wien!

@LvT: ez zseniális, made my day :)

@deakt: Én vagy fél percig próbáltam a buliingot dekódolni, amikor rájöttem, hogy ez egy angol szó magyar fonetika szerint leírva. :D

@LvT: Sajnos már megint ez az ócska csúsztatás. Senki, aki rendszeresen olvas és ír, nem kezdene el így írni. Meg lehet nézni az olyan fórumhozzászólásokat, amelyeket rossz helyesírásúnak tartunk: azok sem ilyenek. Csúsztatás a csúsztatásban, hogy ötször annyi ideig tart egy ilyet írni: nyilván bárkinek jóval tovább tart bármit megírni úgy, ahogy egyébként nem írna, mint egyébként. Az nagyon övön aluli próbálkozás azzal szemben, hogy én azt mondom, mindenki írja úgy, ahogy neki jól esik.

a.te.ervelesi.hibad.hu/csuszos-lejto

Az akadémia úgy kerül kontextusba, hogy pillanatnyilag ő dönti el, hogy mi a helyes. És ahelyett, hogy azt mondaná, hogy a honosodó szavakat lehet fonetikusan is írni, ezeket helytelennek mondja, és igenis egy bizonyos szóról egyik pillanatról a másikra dönti el, hogy fonetikusan helyes. Láthattuk ezt a nyitva tartás esetében is: évtizedeken át érveltünk, hogy bizony a nyitvatartás lenne a helyes, az bizony helytelen maradt, míg jé, a 12. kiadással kizárólag az lett a helyes (adott értelmében), sőt példájává vált az egybeírásnak. Semmi okunk, hogy akár a grapefruitot, akár a grépfrútot helytelennek minősítsük, ráadásul az sem igaz, hogy bármelyikük olvasása zavart okoz, ha egyszer mindkettő elterjedt. Az akadémiának, ahelyett, hogy az egyiket megbélyegzi, az lenne a feladata, hogy segítsen megmondani, melyik éppen a gyakoribb, és azt ajánlja azoknak, akik éppen bizonytalanok abban, melyiket célszerűbb használniuk. Ezzel az eljárással az akadémia úgy segíteni az egységesülést, hogy nem próbálna állandóan széllel szemben hugyozni, és közben senkit nem stigmatizálna, ill. nem adna alkalmat a stigmatizációra.

Nem értem, miért érv a helyesírás pragmatikus felfogása ellen, hogy attól a szóbeli közlések stigmatizációja nem fog megszűnni. Olyan ez, mintha azzal jönnénk, hogy az éttermekben való dohányzás korlátozása nem csökkenti az alkoholizmust. Az pedig, hogy a központi kény-kedv által diktált helyesírás éppen az írásmódok stigmatizációja ellen szolgál, egyáltalán nem megalapozott. Hol van példa arra, hogy különböző, pl. a protestáns és katolikus helyesírások használói gúnyolták volna egymást írásmódjuk miatt? Van-e arra példa, hogy pl. a mindíg írásmódot bárki megbélyegezte volna, mielőtt az akadémia kitalálta, hogy csak a mindig a helyes? Gúnyolta-e bárki is a Nyugatot, mert a papagály alak (melyet egyébként az akadémia már akkor papagájnak íratott) szerepelt benne? Az állítás tarthatatlansága különösen világossá válik, ha átültetjük pl. az öltözködésre. Tényleg járjon mindenki Mao-öltönyben, hogy senkit ne lehessen kigúnyolni az öltözéke miatt?

Úgy látszik, a helyesírás-fetisiszták nagyon érzik, hogy lejárt az idejük, különben miért akarnák széttrollkodni a párbeszédet? Mártonfi hosszúkarmúfakúszáról azt hittem, alkalmi botlás, de úgy látszik, divatot teremtett...

halloween. nem mondják magyarul, csak angolul.

hall a hal

annak mondhatod hali heló ha halló

windishgréc!

hali hal ov ein

ejn non ain, non ajn, de van

oi vojg minte oj.

.

jalanta halanda mind-egyik

jaalul

és vannak a maszkosok

minden szentek előestéjén a minden fény előtt a sötétség

a kulto kapito

primo primitivo

.

halottak napja day of the dead dieta muerto oi elivoi

helum helatum lehelaathum

@hundaranta: "dieta muertos" alatt ugye azt érted, hogy Día de Muertos? :D

@Fejes László (nyest.hu): >> Sajnos már megint ez az ócska csúsztatás. <<

Sajnos, hogy ismét ebbe a hangnembe váltottál át, amely újfent megakadályozza, hogy továbbtárgyaljuk a kérdést. Képtelen vagy érzelmileg át nem színezetten írni a témáról, és nem ad hominem szólni a veled nem egyező álláspontot kifejtőhöz.

Igen, a hello-ról és a hell-ről meg lehet jegyezni, hogy az L-t duplázzuk, mert ha nem dupláznánk, akkor a heloween kiejtése ~hílóvín lenne. Az e-ket is duplázni kel, mert egy e-vel ~heloven lenne, vagy ha az etimológiát nem nézzük, akkor esetleg ~helóvön vagy ~helövön is.

@LvT: keményebb vagy, mint Chuck Norris, ezzel a halovínes ejtéssel. Igaz a Helloweent tényleg lehet e-s hang helyett rövid ó-s vagy az alapján hosszú broad ó-s fonémás megoldással ejteni (amiből hangzásra valóban a-hoz közeli hang lesz az amerikai változatokban), de csak a jenkiknél és ott is nagyon kisebbségi kiejtés ez. Másik oldalról viszont a w ejtése elhagyható, ami megint kisebbségi kiejtési variáció, de legalább nem csak jenki megoldás, plusz így a magyar anyanyelvűek el tudják kerülni a w ejtését, heloín lehet belőle, amiben meg a hiátus lesz zavaró, de akkor is sokkal jobb, mint w helyett v-t ejteni, főleg, ha angol beszédben használja valaki.

Kemény ez a fonetikus írásod, bár ezt a nagy likvidatörlést nem értem (vót). Tényleg így beszélsz?

"Igen, a hello-ról és a hell-ről meg lehet jegyezni, hogy az L-t duplázzuk, mert ha nem dupláznánk, akkor a heloween kiejtése ~hílóvín lenne"

De izé, ha az l-t nem dupláznánk, az akkor is csak <haloween> lenne, nem <heloween>, és az <a>-t az angolban nem igazán ejtik /iː/-vel (/i/-vel is talán csak a <karaoke>-ban). A <halo-> meg lehetne mondjuk héjló, de híló nem igazán.

"Másik oldalról viszont a w ejtése elhagyható, ami megint kisebbségi kiejtési variáció"

Ami meg a w hiányát illeti, az oxfordi és a macmillan szótár is a /haləʊˈiːn/-t, /ˌhæləʊˈiːn/-t ajánlja a brit kiejtésnek (/w/-s variánst nem is említenek):

www.oxforddictionaries.com/definition/english/Halloween

www.macmillandictionary.com/dictionary/british/halloween

Így aki a brit mintát követi az angol kiejtéséhez, biztosan bátran használhatja angolul. Magyarul meg mondja mindenki úgy, ahogy jólesik.

@Irgun Baklav: Bár jobban meggondova a dolgot, a hallo, hello /əʊ/ diftongusa eleve w-szerű félhangzó-záróelemet tartalmaz, amit konvencióként nem írnak w-nek, de úgy ejtenek. :-)

@Irgun Baklav: Na még mielőtt Vakero visszajön és belémköt: úgy értem a Halloween <Hallow>-jának diftongusa tartalmaz [ʊ̯]-t, ami után már konvencióból nem teszik ki a [w]-t, pedig a macmillanosban én hallani vélek azt is.

Még egy zavaró tényező:

hu.wikipedia.org/wiki/Helloween

@Irgun Baklav: A [w]-telen átírás a szó etimológiájából fakad: www.etymonline.com/index.php?term=halloween

A [w]-s ejtés pedig mutatja, hogy amit Gimson nyomán precízkedve [ʊ]-val írnak a szótárok a mai napig, az bizony [w]. Ugyanez a helyzet a "beyond"-dal: etimologice [ɪj] volna, az LPD viszont [iːɒ]-ot is ad (valójában [iɒ]-t ír, de az ugyanaz, pedig hiátus biztos nincs itt, hanem az [iː] az valójában egy kettőshangzó (márha nem mgh+msh).

@nadivereb: Érdekesség, hogy a "Día de Muertos" ebben a formában csak a mexikói ünnep neve; nemzetközileg hivatalosan "Conmemoración de los Fieles Difuntos", köznyelven "Día de los Difuntos/Muertos".

es.wikipedia.org/wiki/Día_de_Muertos

es.wikipedia.org/wiki/Conmemoraci%C3%B3n_de_los_Fieles_Difuntos

@LvT: Hehehe, nagyon vicces, hiszen én kezdtem el torz írásmóddal írni, ugye? Ad hominem? Hol tettem én egyetlen, bárki személyre vonatkozó megjegyzést? Csúsztatás, csúsztatás, csúsztatás, csúsztatás – mert csúsztatás. Pontosan leírtam, miért. És íme, az újabb csúsztatás.

Hogy mit is jelenthetett a kelta "halló-vén!"..:)

A vének (tanácsának) bölcsességét senki sem vonhatta kétségbe, ezért az őszi és tavaszi napforduló idején is (mint mindig), kikérték a tanácsukat, pontosan hogy hogyan kerülhetik el a rossz dolgokat a közösség tagjai..

Mivel a rossz elkerülése egyben a "gyógyítás" része is volt, az emberáldozat elég gyakori lehetett..

Minden évben egyszer, hiedelmük szerint, mielőtt a meghaltak átkeltek a más(ik)világra, visszatértek az élők közé, és estleg ott is maradtak kísérteni..

Hogy elkerüljék az élők között rekedésüket, töklámpással riogatták őket..

A dolog másik vonulata a maskarázó csontvázak megjelenítése, akik talán fordítva, a véneket viszont riogatták, amiért feláldozták őket a "közösség egészsége oltárán"..

-A magyar nyelvben a "vé-" mint szótő, érdekesen szól:

vé-n/ vé-l/

vé-g/ vé-s (>jön, közeledik)/

vé-r/ vé-t(-el)/ vé-d/ vé-sz(-től)..

Szerintem elég horrorisztikus, nem?:)

@mederi:

Ja, a "lényeg" lemaradt.. :)

-Halló vén(-ek)!

(-Egy napra visszajöttünk, reméljük sikerült rátok ijesztenünk!)

@mederi: Amikor a megfáradt kelták nyugatra bandukoltak, amikor bécshez értek köszöntek úgy, hogy Hello Wien !

@Galván Tivadar:

Neb******mánmög? :OO :(

dailymagyar.wordpress.com/2015/10/30/hello-wien/