-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk kérdezi, hogy helyes-e azt írni, hogy „ímél”. Erre nincs jó válaszunk...
Emese küldte nekünk a következő kérdést:
A kollégánk az email-t ímélként írta le. Helyesen írta? Igaz az, hogy az idegen szavakat fonetikusan írhatjuk?Köszönöm válaszát!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az akadémiai helyesírás szerint nem írta helyesen a kolléga, amikor ímél-t írt. Viszont a fenti kérdésben sem az akadémiai szabályzat (AkH.) szerinti helyes alak szerepel; ez ugyanis: e-mail. De az e-mail szó és a vele alkotott összetételek írásmódjában rengeteg a bizonytalanság.
Kezdődik a bonyodalom ott, hogy idegen eredetű kifejezésről van szó. Ezeknek az írásszabályairól korábban már többször írtunk. Itt az az első kérdés, hogy latin betűs írásmódú nyelvből való-e a szó. Ha nem, akkor végül is egyszerűbb a helyzet: ilyenkor fonetikusan írjuk a szót. Ha latin betűs írású nyelvből származik a szó (ahogyan az e-mail), akkor két dologtól függ, hogy megtartjuk-e az eredeti írásmódot: egyrészt attól, hogy „mennyire honosodott meg” a szó a magyarban, illetve hogy „általános használatú-e”. Az e-mail, úgy gondoljuk, meglehetősen meghonosodott és általános használatú.
Ennek ellenére a Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle helyesírási kézikönyv is az e-mail írásmódot adja meg. Ami abból a szempontból érthető, hogy amikor ezek a szótárak, kézikönyvek készültek, a nemzetközi használatban is elterjedtebb lehetett az e-mail írásforma. Ma azonban már elterjedtebb és elfogadottabb az email. Így – elvileg – ha igaz, hogy megtartjuk az eredeti írásmódot, akkor a magyar helyesírásnak is követnie kellene a nemzetközi gyakorlatot. Ez azonban még sincs így.
A magyarban van egy másik szó, amelynek az egybeírt email-lel azonos az írásmódja (a kiejtése nem!): az email [email] ’zománc’-ot jelent. A kötőjeles változat mellett érvelők erre szoktak hivatkozni akkor, amikor azt indokolják, hogy miért is nem lehet egybeírni magyarul az e-mail-t.
A fentiekből már kiderülhetett, hogy az ímél / email / e-mail kérdésben elég nehéz igazságot tenni. Mindegyik írásmód mellett hozhatók érvek. Ha hivatalos, formális szövegről van szó, érdemes a szótárak által javasolt e-mail írásmódhoz ragaszkodni. Ha azonban nem hivatalos, vagy kevésbé formális a szöveg, nyugodtan használható a másik két változat is. Egy biztos: az írásmód miatt ebben az esetben sem lesz félreértés.