-
Gelmkd: Kalandozásaik során türk testvéreink is a magyarokhoz hasonlóan jártak és bántak el az ide...2021. 01. 27, 20:22 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
Gelmkd: A korábbi szokásokkal szemben kimondta, hogy a gyermekeivel özvegyen maradt nő nem kénysze...2021. 01. 27, 20:12 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
Gelmkd: Ha a nő rokonai netán tagadták volna a házasságtörést, akkor bíró elé vihették az ügyet. -...2021. 01. 27, 20:01 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
Gelmkd: A férj azonban, ha leküzdötte hirtelen felindulását, és asszonyát életben hagyta, akkor bí...2021. 01. 27, 19:59 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
Gelmkd: Ibn Ruszta szerint a burtászoknál nagyon más házassági szokások voltak: Ha egy lány közülü...2021. 01. 27, 19:50 A honfoglaló férfi, a gender studies...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk kérdezi, hogy helyes-e azt írni, hogy „ímél”. Erre nincs jó válaszunk...
Emese küldte nekünk a következő kérdést:
A kollégánk az email-t ímélként írta le. Helyesen írta? Igaz az, hogy az idegen szavakat fonetikusan írhatjuk?Köszönöm válaszát!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az akadémiai helyesírás szerint nem írta helyesen a kolléga, amikor ímél-t írt. Viszont a fenti kérdésben sem az akadémiai szabályzat (AkH.) szerinti helyes alak szerepel; ez ugyanis: e-mail. De az e-mail szó és a vele alkotott összetételek írásmódjában rengeteg a bizonytalanság.
Kezdődik a bonyodalom ott, hogy idegen eredetű kifejezésről van szó. Ezeknek az írásszabályairól korábban már többször írtunk. Itt az az első kérdés, hogy latin betűs írásmódú nyelvből való-e a szó. Ha nem, akkor végül is egyszerűbb a helyzet: ilyenkor fonetikusan írjuk a szót. Ha latin betűs írású nyelvből származik a szó (ahogyan az e-mail), akkor két dologtól függ, hogy megtartjuk-e az eredeti írásmódot: egyrészt attól, hogy „mennyire honosodott meg” a szó a magyarban, illetve hogy „általános használatú-e”. Az e-mail, úgy gondoljuk, meglehetősen meghonosodott és általános használatú.
Ennek ellenére a Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle helyesírási kézikönyv is az e-mail írásmódot adja meg. Ami abból a szempontból érthető, hogy amikor ezek a szótárak, kézikönyvek készültek, a nemzetközi használatban is elterjedtebb lehetett az e-mail írásforma. Ma azonban már elterjedtebb és elfogadottabb az email. Így – elvileg – ha igaz, hogy megtartjuk az eredeti írásmódot, akkor a magyar helyesírásnak is követnie kellene a nemzetközi gyakorlatot. Ez azonban még sincs így.
A magyarban van egy másik szó, amelynek az egybeírt email-lel azonos az írásmódja (a kiejtése nem!): az email [email] ’zománc’-ot jelent. A kötőjeles változat mellett érvelők erre szoktak hivatkozni akkor, amikor azt indokolják, hogy miért is nem lehet egybeírni magyarul az e-mail-t.
A fentiekből már kiderülhetett, hogy az ímél / email / e-mail kérdésben elég nehéz igazságot tenni. Mindegyik írásmód mellett hozhatók érvek. Ha hivatalos, formális szövegről van szó, érdemes a szótárak által javasolt e-mail írásmódhoz ragaszkodni. Ha azonban nem hivatalos, vagy kevésbé formális a szöveg, nyugodtan használható a másik két változat is. Egy biztos: az írásmód miatt ebben az esetben sem lesz félreértés.