-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Miért van egy amerikai növénynek a magyarban szláv neve? Van-e köze a növénynek a 'nagyon' jelentésű tökhöz? Lehet-e egy szónak két eredete?
B. Péter kérdése a tök szó eredetéhez kapcsolódik:
Azt szeretném megtudni, honnan ered a tök szavunk, illetve van-e köze a tökély szóhoz. Azt olvastam, hogy a tök szó a szlávból származik, ugyanakkor a tököt Amerikából hozták be, így időben ez nehezen elképzelhető. Vagy esetleg itt a már korábban ismert lopótök szónak az egyszerűsödése lenne?

(Forrás: Wikimedia commons / Californiacondor / CC BY-SA 3.0 )
Jól tudja, hogy a tök szláv eredetű szó, feltehetően a déli szláv tikva alakból került a magyarba. Nagyon érdekes, hogy ehhez hasonló alakú szó minden szláv nyelvben van (vagy volt), és mindenütt valamilyen tökfélét, illetve 'fej'-et jelent. Ez arra utalhat, hogy a szláv nyelvek közös ősében vagy őseiben is használták már. Ugyanakkor további eredete ismeretlen. Sokak szerint valamilyen nem indoeurópai nyelvből vehették át az ősszláv nyelvek beszélői.
De vissza a tökhöz! Igaz, hogy az ehető tökfélék amerikai eredetűek, de az is igaz, hogy némelyik tökféle, köztük a lopótöknek használatos Eurázsiában is őshonos, tehát nem amerikai import. Ezért nem olyan furcsa, hogy a magyarban a tök szó már akkor is létezett (a 12. századtól vannak adatok), amikor a mai ehető tökfélék még ismeretlenek voltak Európában. (A lopótök szó a tök származéka, a tök összetételi tagot tartalmazza; ez a tökfajta is ismert volt Amerika felfedezése előtt.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Végül nézzük a tökély, tökéletes, eltökél szócsaládot. Ezek a TESz (a történeti etimológiai szótár) szerint a tesz ige rokonai, amelynek volt egy te-/tö- alakú töve, és ehhez járult az a -kál/-kél képző, amelynek a járkál ige is őrzi az emlékét. Tehát egy tökél 'megtesz, elvégez' értelmű ige lehetett az alapja a szócsaládnak. (Lehetséges, hogy a tökély és a tökéletes latin hatásra alakult ki, hiszen a latin perfectus 'tökéletes' szintén egy 'elvégez, elkészít' jelentésű igének, a perficio-nak a származéka.) Így ezeknek a szláv eredetű, növényt jelentő tök szóhoz semmi közük sincs.
Péter nem kérdezi, de erről mindenkinek eszébe juthat, hogy vajon melyik tök alakú szóval függhet össze a tök jó, tök ciki stb. kifejezésekben szereplő tök. Erre a kérdésre azonban nem tudok megnyugtató választ adni. Két elképzelést ismerek. Az egyik szerint a tökéletes(en) rövidítése a tök abban, hogy tök jó. A másik szerint (a TESz is ezt mondja) az történt, hogy a dokumentálható buta, mint a tök és a tökfej kifejezések hatására jött létre a tökhülye, és ebből pedig általánosítható volt a tök előtagnak a fokozó, 'abszolút, tökéletesen' értelme.
Még az is lehet, hogy a két alternatív forrás egyszerre hatott, ott volt a buta, mint a tök, tökfej az egyik oldalról, a tökéletesen hülye a másik oldalról, és a tökhülye, majd a tök jó létrejöttében mindezeknek volt szerepük. Az ilyen többszörös etimológiák ritkák ugyan, de léteznek. Az egyik példa, amit ismerek, a holland aardig 'kedves' szó (egyes németalföldi nyelvváltozatokban 'furcsa' a jelentése). A szakirodalom szerint ennek a szónak többszörös az etimológiája, vagyis egyszerre két eredete van. Egyrészt a létrejöttében volt része az aard 'föld' tőből képzett aardig szónak (ez felfogható az aard melléknévképzős alakjaként, kb. 'földes, földszerű' értelemben). A 'kedves' jelentésben ennek állítólag úgy volt szerepe, hogy a 'valamilyen földről, valahonnan származó' jelentés a 'jó származású' jelentésen keresztül kapcsolódott össze a kedvességgel. A másik forrás az -aardig 'vmilyen érzületű, lelkű' utótag. Ez az újfelnémet artig 'jó' szó rokona, ami az Art szó képzett alakja (amely viszont a latin ars 'művészet' tőből származik).
A többszörös etimológia kialakulására a jelenben is látunk példát. A szolid szónak ugyanis kialakult egy 'visszafogott, mérsékelt' használata, aminek kettős eredete van. Ha jól ítélem meg, egyrészt hatott rá a latin eredetű szolid 'szilárd, megbízható (elsősorban haszon, fizetség)', másrészt pedig az ismeretlen eredetű a szelíd.