-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sejti, milyen az „intelligényes” úriember? Hallott már arról, milyen kellemetlen, ha a szőlőt megtámadja a „fene rossz pora”? Netán andalgott már meleg nyári napon a „pizzai ferdetorony” környékén? Ha érdekli, milyen leleményes módon varázsoljuk ismerőssé az idegen csengésű szavakat, olvassa cikkünket.
Valószínűleg mindenki mondott – de ha nem is, akkor hallott – már emilt az e-mail [ímél] helyett. A hintapolitikának nem éppen pozitív megközelítése, ha hantapolitikának nevezzük. A lócérnával pedig nem varrni szoktunk; ez a a lovak nagyon szeretett lucerna növény népies neve. Ezek a példák mind-mind azt mutatják, hogy mennyire fontosnak érzi a nyelvhasználó, hogy értse a nyelvét. Az újonnan nyelvünkbe kerülő szavakat esetenként lefordítjuk, máskor megtartjuk eredeti alakjukban. És az is megesik, hogy valami egészen más keletkezik belőlük. (Mostani cikkünk a múlt héten megjelent írás folytatása.)
(Forrás: MTI / Riccardo Dalle Luche/FEVA)
A több száz évvel ezelőtt keletkezett népetimológiás szavakból ma is használunk olyanokat, amelyek a közszókészlet elemei maradtak, és még elavultnak sem igen mondhatók. A későbbi szóértelmesítések között viszont már ritkán találunk köznyelvivé vált szavakat. Legtöbbjük használatától óva intenek a nyelvművelő kézikönyvek, értelmező szótárak.
A soproni német szőlőtermelők például a szőlőben köztes növényként babot is termesztettek, ebből jön a soproni bortermelők elnevezése: poncichter < ném. Bohnenzüchter (’babtermesztő/babnevelő’).
Az előbbiét nem, de a következő népetimológiás alakok használatát gyakran helytelenítik: pl. komondor < ang. Commodore (játék), drasztutyi < or. zdrasztvujtye (köszönési forma), durrdefekt < ném. Durchdefekt, , szélütés < szélhűdés. Szintén helytelenített, de eléggé elterjedt alakok a következők: díszpécser < ang. diszpécser (’munkairányító’), tejhatalom < teljhatalom, rádioaktív < radioaktív, pizzai ferde torony < pisai ferde torony, deusz ex masina < lat. deus ex machina (’isteni beavatkozás’), metálhigiénés < lat+gör. mentálhigiénés.
A népnyelvi változatok szórakoztató szavait még hallhatjuk az idősebb emberektől: ugrómókus < lat+gör. agronómus, fene rossz pora < peronoszpora, intelligényes (úriember) < lat. intelligens. A sporhelt < ném. Sparherd (’takaréktűzhely’) vagy pl. a nokedli < ném. Nockerl (’galuska’) szintén tájnyelvi szavak (Győr-Moson-Sopron és Vas megye) – a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint használatuk kerülendő...
A modern kor alkotásai
A legújabbak között hallhatjuk köznapi beszélgetéseink során, de a médiában is előfordul a következő népetimológia: offsort (cég) < us ang. offshore (cég). Itt az offshore szó értelmesítése a magyarba már korábban beolvadt, szintén angol eredetű szó felidézésével történt: sort (’rövidnadrág’) < ang. short ’rövid’. De említhetjük a Halovén, halogén < ang. Halloween kialakulását is. Ez ugyebár mindenszentek előestéje, október 31-e: az aggkorra és a világítóeszközre (halogénizzó) emlékeztette a beszélőket.
Karácsony közeledtével sok helyen olvashattuk a hirdetéseket: norman v. normann v. normand v. norma fenyő eladó. De vajon tisztában vagyunk a nevével? Sokakban megfogalmazódott már a kérdés, mert feltűnik, hogy 4-5 névváltozattal is találkozhatunk. A növény latin neve abies nordmanniana, és Alexander von Nordmann botanikusról kapta a nevét. Másik köznyelvi elnevezése kaukázusi jegenyefenyő, amely származási helyére utal, tehát semmi köze Normandiához.
Gyakran találkozunk üzletláncok idegen elnevezéseivel, amelyekből szintén születtek népetimológiás alakok. Hogy melyek a valódi népetimológiák, és melyek a szándékos szóferdítés eredményei, azt csak találgathatjuk, ugyanis hétköznapi beszélőktől és humoristáktól is gyakran hallhatjuk őket. A népetimológiás alak általában abból származik, hogy a beszélők találgatják az idegen elnevezések kiejtését: Auchan [osan] > oson (mint oson ige), ósön (ang. ocean kiejtése alapján); Tesco > tecsó (valószínűleg az íráskép alapján a cs kettősbetűre gondoltak); Bricostore > birkózó (hangalaki hasonlóság); Deichmann > dajcsman (német nyelvi örökségünkből: Deutsch + Mann ’német’ és ’ember’), dikman.
Az emil, a filé, a hini vírus is népetimológia?
A szóferdítés és a népetimológia határán található a gyakran használt emil < e-mail. Az Emil keresztnevet vettük kölcsön köznevesült formában. További szóképzés alapja is lett: (ige) emilezek, (összetett főnév) emilcím stb. Ugyanilyen a filé < file [fájl] vagy a penna < Penny (Market).
Nemcsak a hangzás, hanem az íráskép is motiválhatja a népetimológia születését. Ezeknek egy része a kialakulás folyamatát tekintve azonos a szóbeli népetimológia eseteivel: Nád/nyilas > Nádnyílás (helynév). Máskor egyszerű tévesztés révén jönnek létre: Lapos/hegy > Lápos/hegy, Térjmeg/utca > Térmeg/utca. Ezt a jelenséget írnoki etimológiának nevezi a szakirodalom.
Idesorolhatjuk azt az egészen új népetimológiát is, aminek születésénél szinte asszisztálhattunk: hini vírus < H1N1 (influenza) vírus. A HINI vagy hini alak létrejöttét az okozhatta, hogy a H1N1 rövidítésben a számjegyeket nagy I-nek olvasták. Így a magyar hangrendszer alapján rögtön adódik a [hini]: hiszen úgy ejtjük, ahogy írjuk. A Google több millió találatot jelenít meg az egész webről a hini virus keresőszóra (ha a keresést szűkítő idézőjelek nélkül keresünk a kifejezésre, a szerk.). Bár a kiejtés nyelvenként eltérő lehet, a sok „írott” találat bizonyítja, hogy világszerte elterjedt népetimológiáról van szó.
Mi lesz a népetimológiával?
Ma, a 21. században többször találkozunk idegen nyelvű szövegekkel, mint valaha. Egyre többen és egyre többet tudunk idegen nyelven, ami előrevetíti, hogy egyre kevésbé toleráljuk az idegen szavakból keletkezett népetimológiás alakokat. Ismerjük a kiindulási alakot: vagy lefordítjuk az idegen szót, vagy átvesszük eredeti alakjában, megtartva eredeti kiejtését. Pl. pendrive [pendrájv], vagy (ritkábban) magyarra fordítva: tollmeghajtó.
Másrészt viszont régen sem tanult mindenki idegen nyelvet, s bár ma egyre többen vannak az idegen nyelveket beszélők, lesznek mindig olyanok, akik nem jutnak tovább az alapszintű tudásnál – esetleg egyáltalán nem is fognak idegen nyelvet tanulni: ez fenntarthatja a népetimológiát.
Míg a szóferdítést a nyelvi kreativitás magas fokának tartják, addig a népetimológiát társadalmilag megbélyegzik, elítélik. A mai tudálékos közönség a tudatlanság bizonyítékainak tartja, és nehezen vagy egyáltalán nem fogadja el a népetimológiás eredetű szavakat. A nyelv minden eleme értékes – attól függetlenül, hogy melyik nyelvváltozat vagy stílus sajátja, vagy hogy az egyes beszélők milyen ítéletet alkotnak róla. Hiszen maga a tény, hogy a beszélők létrehozták és használják ezeket a szavakat, igazolja létjogosultságukat.
Felhasznált szakirodalom
Benkő Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, 163-164.
Forgács Erzsébet: Nyelvi játékok. Kreativitás a viccekben, a reklámnyelvben, a sajtónyelvben és irodalmi szövegekben, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2005.
Hoffmann István: Helynevek nyelvi elemzése (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 67.), TINTA Könyvkiadó, Budapest, 2007, 137-160.
Kemény Gábor – Szántó Jenő: Mondd és írd! Válogatott nyelvművelő cikkek, Auktor Könyvkiadó, Budapest, 2002, 387-389 és 406-407.
Magyar értelmező kéziszótár I-II., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989.
Pelczéder Katalin: Onomatopoetikus eredetű növénynevek. Nyelvészeti tanulmányok: Simonyi-emlékülés, Iskolakultúra, Pécs, 2005, 85-109.
Rácz János: Népi növényneveink. Magyar Nyelvőr, 2001/3, 287-298.
Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára (A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 85. szám), Debrecen, 2008, 34.
[i] Az ã a francia nyelvben előforduló orrhangzós (nazális) a hangot jelöli.