-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sejti, milyen az „intelligényes” úriember? Hallott már arról, milyen kellemetlen, ha a szőlőt megtámadja a „fene rossz pora”? Netán andalgott már meleg nyári napon a „pizzai ferdetorony” környékén? Ha érdekli, milyen leleményes módon varázsoljuk ismerőssé az idegen csengésű szavakat, olvassa cikkünket.
Valószínűleg mindenki mondott – de ha nem is, akkor hallott – már emilt az e-mail [ímél] helyett. A hintapolitikának nem éppen pozitív megközelítése, ha hantapolitikának nevezzük. A lócérnával pedig nem varrni szoktunk; ez a a lovak nagyon szeretett lucerna növény népies neve. Ezek a példák mind-mind azt mutatják, hogy mennyire fontosnak érzi a nyelvhasználó, hogy értse a nyelvét. Az újonnan nyelvünkbe kerülő szavakat esetenként lefordítjuk, máskor megtartjuk eredeti alakjukban. És az is megesik, hogy valami egészen más keletkezik belőlük. (Mostani cikkünk a múlt héten megjelent írás folytatása.)
![A „pizzai ferdetorony](/media/a-pizzai-ferdetorony.jpg)
(Forrás: MTI / Riccardo Dalle Luche/FEVA)
A több száz évvel ezelőtt keletkezett népetimológiás szavakból ma is használunk olyanokat, amelyek a közszókészlet elemei maradtak, és még elavultnak sem igen mondhatók. A későbbi szóértelmesítések között viszont már ritkán találunk köznyelvivé vált szavakat. Legtöbbjük használatától óva intenek a nyelvművelő kézikönyvek, értelmező szótárak.
A soproni német szőlőtermelők például a szőlőben köztes növényként babot is termesztettek, ebből jön a soproni bortermelők elnevezése: poncichter < ném. Bohnenzüchter (’babtermesztő/babnevelő’).
Az előbbiét nem, de a következő népetimológiás alakok használatát gyakran helytelenítik: pl. komondor < ang. Commodore (játék), drasztutyi < or. zdrasztvujtye (köszönési forma), durrdefekt < ném. Durchdefekt, , szélütés < szélhűdés. Szintén helytelenített, de eléggé elterjedt alakok a következők: díszpécser < ang. diszpécser (’munkairányító’), tejhatalom < teljhatalom, rádioaktív < radioaktív, pizzai ferde torony < pisai ferde torony, deusz ex masina < lat. deus ex machina (’isteni beavatkozás’), metálhigiénés < lat+gör. mentálhigiénés.
A népnyelvi változatok szórakoztató szavait még hallhatjuk az idősebb emberektől: ugrómókus < lat+gör. agronómus, fene rossz pora < peronoszpora, intelligényes (úriember) < lat. intelligens. A sporhelt < ném. Sparherd (’takaréktűzhely’) vagy pl. a nokedli < ném. Nockerl (’galuska’) szintén tájnyelvi szavak (Győr-Moson-Sopron és Vas megye) – a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint használatuk kerülendő...
A modern kor alkotásai
A legújabbak között hallhatjuk köznapi beszélgetéseink során, de a médiában is előfordul a következő népetimológia: offsort (cég) < us ang. offshore (cég). Itt az offshore szó értelmesítése a magyarba már korábban beolvadt, szintén angol eredetű szó felidézésével történt: sort (’rövidnadrág’) < ang. short ’rövid’. De említhetjük a Halovén, halogén < ang. Halloween kialakulását is. Ez ugyebár mindenszentek előestéje, október 31-e: az aggkorra és a világítóeszközre (halogénizzó) emlékeztette a beszélőket.
Karácsony közeledtével sok helyen olvashattuk a hirdetéseket: norman v. normann v. normand v. norma fenyő eladó. De vajon tisztában vagyunk a nevével? Sokakban megfogalmazódott már a kérdés, mert feltűnik, hogy 4-5 névváltozattal is találkozhatunk. A növény latin neve abies nordmanniana, és Alexander von Nordmann botanikusról kapta a nevét. Másik köznyelvi elnevezése kaukázusi jegenyefenyő, amely származási helyére utal, tehát semmi köze Normandiához.
Gyakran találkozunk üzletláncok idegen elnevezéseivel, amelyekből szintén születtek népetimológiás alakok. Hogy melyek a valódi népetimológiák, és melyek a szándékos szóferdítés eredményei, azt csak találgathatjuk, ugyanis hétköznapi beszélőktől és humoristáktól is gyakran hallhatjuk őket. A népetimológiás alak általában abból származik, hogy a beszélők találgatják az idegen elnevezések kiejtését: Auchan [osan] > oson (mint oson ige), ósön (ang. ocean kiejtése alapján); Tesco > tecsó (valószínűleg az íráskép alapján a cs kettősbetűre gondoltak); Bricostore > birkózó (hangalaki hasonlóság); Deichmann > dajcsman (német nyelvi örökségünkből: Deutsch + Mann ’német’ és ’ember’), dikman.
Az emil, a filé, a hini vírus is népetimológia?
A szóferdítés és a népetimológia határán található a gyakran használt emil < e-mail. Az Emil keresztnevet vettük kölcsön köznevesült formában. További szóképzés alapja is lett: (ige) emilezek, (összetett főnév) emilcím stb. Ugyanilyen a filé < file [fájl] vagy a penna < Penny (Market).
Nemcsak a hangzás, hanem az íráskép is motiválhatja a népetimológia születését. Ezeknek egy része a kialakulás folyamatát tekintve azonos a szóbeli népetimológia eseteivel: Nád/nyilas > Nádnyílás (helynév). Máskor egyszerű tévesztés révén jönnek létre: Lapos/hegy > Lápos/hegy, Térjmeg/utca > Térmeg/utca. Ezt a jelenséget írnoki etimológiának nevezi a szakirodalom.
Idesorolhatjuk azt az egészen új népetimológiát is, aminek születésénél szinte asszisztálhattunk: hini vírus < H1N1 (influenza) vírus. A HINI vagy hini alak létrejöttét az okozhatta, hogy a H1N1 rövidítésben a számjegyeket nagy I-nek olvasták. Így a magyar hangrendszer alapján rögtön adódik a [hini]: hiszen úgy ejtjük, ahogy írjuk. A Google több millió találatot jelenít meg az egész webről a hini virus keresőszóra (ha a keresést szűkítő idézőjelek nélkül keresünk a kifejezésre, a szerk.). Bár a kiejtés nyelvenként eltérő lehet, a sok „írott” találat bizonyítja, hogy világszerte elterjedt népetimológiáról van szó.
Mi lesz a népetimológiával?
Ma, a 21. században többször találkozunk idegen nyelvű szövegekkel, mint valaha. Egyre többen és egyre többet tudunk idegen nyelven, ami előrevetíti, hogy egyre kevésbé toleráljuk az idegen szavakból keletkezett népetimológiás alakokat. Ismerjük a kiindulási alakot: vagy lefordítjuk az idegen szót, vagy átvesszük eredeti alakjában, megtartva eredeti kiejtését. Pl. pendrive [pendrájv], vagy (ritkábban) magyarra fordítva: tollmeghajtó.
Másrészt viszont régen sem tanult mindenki idegen nyelvet, s bár ma egyre többen vannak az idegen nyelveket beszélők, lesznek mindig olyanok, akik nem jutnak tovább az alapszintű tudásnál – esetleg egyáltalán nem is fognak idegen nyelvet tanulni: ez fenntarthatja a népetimológiát.
Míg a szóferdítést a nyelvi kreativitás magas fokának tartják, addig a népetimológiát társadalmilag megbélyegzik, elítélik. A mai tudálékos közönség a tudatlanság bizonyítékainak tartja, és nehezen vagy egyáltalán nem fogadja el a népetimológiás eredetű szavakat. A nyelv minden eleme értékes – attól függetlenül, hogy melyik nyelvváltozat vagy stílus sajátja, vagy hogy az egyes beszélők milyen ítéletet alkotnak róla. Hiszen maga a tény, hogy a beszélők létrehozták és használják ezeket a szavakat, igazolja létjogosultságukat.
Felhasznált szakirodalom
Benkő Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, 163-164.
Forgács Erzsébet: Nyelvi játékok. Kreativitás a viccekben, a reklámnyelvben, a sajtónyelvben és irodalmi szövegekben, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2005.
Hoffmann István: Helynevek nyelvi elemzése (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 67.), TINTA Könyvkiadó, Budapest, 2007, 137-160.
Kemény Gábor – Szántó Jenő: Mondd és írd! Válogatott nyelvművelő cikkek, Auktor Könyvkiadó, Budapest, 2002, 387-389 és 406-407.
Magyar értelmező kéziszótár I-II., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989.
Pelczéder Katalin: Onomatopoetikus eredetű növénynevek. Nyelvészeti tanulmányok: Simonyi-emlékülés, Iskolakultúra, Pécs, 2005, 85-109.
Rácz János: Népi növényneveink. Magyar Nyelvőr, 2001/3, 287-298.
Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára (A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 85. szám), Debrecen, 2008, 34.
[i] Az ã a francia nyelvben előforduló orrhangzós (nazális) a hangot jelöli.