nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Pendrájv avagy tollmeghajtó
Az Ósöntől a Tecsóig – amikor nevet ád a nép (2. rész)

Sejti, milyen az „intelligényes” úriember? Hallott már arról, milyen kellemetlen, ha a szőlőt megtámadja a „fene rossz pora”? Netán andalgott már meleg nyári napon a „pizzai ferdetorony” környékén? Ha érdekli, milyen leleményes módon varázsoljuk ismerőssé az idegen csengésű szavakat, olvassa cikkünket.

Déva | 2010. február 2.
|  

Valószínűleg mindenki mondott – de ha nem is, akkor hallott – már emilt az e-mail [ímél] helyett. A hintapolitikának nem éppen pozitív megközelítése, ha hantapolitikának nevezzük. A lócérnával pedig nem varrni szoktunk; ez a a lovak nagyon szeretett lucerna növény népies neve. Ezek a példák mind-mind azt mutatják, hogy mennyire fontosnak érzi a nyelvhasználó, hogy értse a nyelvét. Az újonnan nyelvünkbe kerülő szavakat esetenként lefordítjuk, máskor megtartjuk eredeti alakjukban. És az is megesik, hogy valami egészen más keletkezik belőlük. (Mostani cikkünk a múlt héten megjelent írás folytatása.)

A „pizzai ferdetorony
A „pizzai ferdetorony
(Forrás: MTI / Riccardo Dalle Luche/FEVA)

A több száz évvel ezelőtt keletkezett népetimológiás szavakból ma is használunk olyanokat, amelyek a közszókészlet elemei maradtak, és még elavultnak sem igen mondhatók. A későbbi szóértelmesítések között viszont már ritkán találunk köznyelvivé vált szavakat. Legtöbbjük használatától óva intenek a nyelvművelő kézikönyvek, értelmező szótárak.

A soproni német szőlőtermelők például a szőlőben köztes növényként babot is termesztettek, ebből jön a soproni bortermelők elnevezése: poncichter < ném. Bohnenzüchter (’babtermesztő/babnevelő’).

Az előbbiét nem, de a következő népetimológiás alakok használatát gyakran helytelenítik: pl. komondor < ang. Commodore (játék), drasztutyi < or. zdrasztvujtye (köszönési forma), durrdefekt < ném. Durchdefekt, , szélütés < szélhűdés. Szintén helytelenített, de eléggé elterjedt alakok a következők: díszpécser < ang. diszpécser (’munkairányító’), tejhatalom < teljhatalom, rádioaktív < radioaktív, pizzai ferde torony < pisai ferde torony, deusz ex masina < lat. deus ex machina (’isteni beavatkozás’), metálhigiénés < lat+gör. mentálhigiénés.

A népnyelvi változatok szórakoztató szavait még hallhatjuk az idősebb emberektől: ugrómókus < lat+gör. agronómus, fene rossz pora < peronoszpora, intelligényes (úriember) < lat. intelligens. A sporhelt < ném. Sparherd (’takaréktűzhely’) vagy pl. a nokedli < ném. Nockerl (’galuska’) szintén tájnyelvi szavak (Győr-Moson-Sopron és Vas megye) – a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint használatuk kerülendő...

A modern kor alkotásai

A legújabbak között hallhatjuk köznapi beszélgetéseink során, de a médiában is előfordul a következő népetimológia: offsort (cég) < us ang. offshore (cég). Itt az offshore szó értelmesítése a magyarba már korábban beolvadt, szintén angol eredetű szó felidézésével történt: sort (’rövidnadrág’) < ang. short ’rövid’. De említhetjük a Halovén, halogén < ang. Halloween kialakulását is. Ez ugyebár mindenszentek előestéje, október 31-e: az aggkorra és a világítóeszközre (halogénizzó) emlékeztette a beszélőket.

Karácsony közeledtével sok helyen olvashattuk a hirdetéseket: norman v. normann v. normand v. norma fenyő eladó. De vajon tisztában vagyunk a nevével? Sokakban megfogalmazódott már a kérdés, mert feltűnik, hogy 4-5 névváltozattal is találkozhatunk. A növény latin neve abies nordmanniana, és Alexander von Nordmann botanikusról kapta a nevét. Másik köznyelvi elnevezése kaukázusi jegenyefenyő, amely származási helyére utal, tehát semmi köze Normandiához.

Gyakran találkozunk üzletláncok idegen elnevezéseivel, amelyekből szintén születtek népetimológiás alakok. Hogy melyek a valódi népetimológiák, és melyek a szándékos szóferdítés eredményei, azt csak találgathatjuk, ugyanis hétköznapi beszélőktől és humoristáktól is gyakran hallhatjuk őket. A népetimológiás alak általában abból származik, hogy a beszélők találgatják az idegen elnevezések kiejtését: Auchan [osan] > oson (mint oson ige), ósön (ang. ocean kiejtése alapján); Tesco > tecsó (valószínűleg az íráskép alapján a cs kettősbetűre gondoltak); Bricostore > birkózó (hangalaki hasonlóság); Deichmann > dajcsman (német nyelvi örökségünkből: Deutsch + Mann ’német’ és ’ember’), dikman.

Az emil, a filé, a hini vírus is népetimológia?

A szóferdítés és a népetimológia határán található a gyakran használt emil < e-mail. Az Emil keresztnevet vettük kölcsön köznevesült formában. További szóképzés alapja is lett: (ige) emilezek, (összetett főnév) emilcím stb. Ugyanilyen a filé < file [fájl] vagy a penna < Penny (Market).

Nemcsak a hangzás, hanem az íráskép is motiválhatja a népetimológia születését. Ezeknek egy része a kialakulás folyamatát tekintve azonos a szóbeli népetimológia eseteivel: Nád/nyilas > Nádnyílás (helynév). Máskor egyszerű tévesztés révén jönnek létre: Lapos/hegy > Lápos/hegy, Térjmeg/utca > Térmeg/utca. Ezt a jelenséget írnoki etimológiának nevezi a szakirodalom.

Idesorolhatjuk azt az egészen új népetimológiát is, aminek születésénél szinte asszisztálhattunk: hini vírus < H1N1 (influenza) vírus. A HINI vagy hini alak létrejöttét az okozhatta, hogy a H1N1 rövidítésben a számjegyeket nagy I-nek olvasták. Így a magyar hangrendszer alapján rögtön adódik a [hini]: hiszen úgy ejtjük, ahogy írjuk. A Google több millió találatot jelenít meg az egész webről a hini virus keresőszóra (ha a keresést szűkítő idézőjelek nélkül keresünk a kifejezésre, a szerk.). Bár a kiejtés nyelvenként eltérő lehet, a sok „írott” találat bizonyítja, hogy világszerte elterjedt népetimológiáról van szó.

Mi lesz a népetimológiával?

Ma, a 21. században többször találkozunk idegen nyelvű szövegekkel, mint valaha. Egyre többen és egyre többet tudunk idegen nyelven, ami előrevetíti, hogy egyre kevésbé toleráljuk az idegen szavakból keletkezett népetimológiás alakokat. Ismerjük a kiindulási alakot: vagy lefordítjuk az idegen szót, vagy átvesszük eredeti alakjában, megtartva eredeti kiejtését. Pl. pendrive [pendrájv], vagy (ritkábban) magyarra fordítva: tollmeghajtó.

Másrészt viszont régen sem tanult mindenki idegen nyelvet, s bár ma egyre többen vannak az idegen nyelveket beszélők, lesznek mindig olyanok, akik nem jutnak tovább az alapszintű tudásnál – esetleg egyáltalán nem is fognak idegen nyelvet tanulni: ez fenntarthatja a népetimológiát.

Míg a szóferdítést a nyelvi kreativitás magas fokának tartják, addig a népetimológiát társadalmilag megbélyegzik, elítélik. A mai tudálékos közönség a tudatlanság bizonyítékainak tartja, és nehezen vagy egyáltalán nem fogadja el a népetimológiás eredetű szavakat. A nyelv minden eleme értékes – attól függetlenül, hogy melyik nyelvváltozat vagy stílus sajátja, vagy hogy az egyes beszélők milyen ítéletet alkotnak róla. Hiszen maga a tény, hogy a beszélők létrehozták és használják ezeket a szavakat, igazolja létjogosultságukat.

Felhasznált szakirodalom

Benkő Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, 163-164.

Forgács Erzsébet: Nyelvi játékok. Kreativitás a viccekben, a reklámnyelvben, a sajtónyelvben és irodalmi szövegekben, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2005.

Hoffmann István: Helynevek nyelvi elemzése (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 67.), TINTA Könyvkiadó, Budapest, 2007, 137-160.

Kemény Gábor – Szántó Jenő: Mondd és írd! Válogatott nyelvművelő cikkek, Auktor Könyvkiadó, Budapest, 2002, 387-389 és 406-407.

Magyar értelmező kéziszótár I-II., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989.

Pelczéder Katalin: Onomatopoetikus eredetű növénynevek. Nyelvészeti tanulmányok: Simonyi-emlékülés, Iskolakultúra, Pécs, 2005, 85-109.

Rácz János: Népi növényneveink. Magyar Nyelvőr, 2001/3, 287-298.

Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára (A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 85. szám), Debrecen, 2008, 34.

[i] Az ã a francia nyelvben előforduló orrhangzós (nazális) a hangot jelöli.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
20 Galván Tivadar 2015. január 21. 15:40

"durrdefekt < ném. Durchdefekt"

A múltkor már volt szó a "defekt" szóról, mint hungarikumról, annak alkalmából megemlíttetett a "durrdefekt", mint német származék. Megpróbáltam ennek csak így házilagosan utánajárni. A "Durchdefekt" a német szótárban nincs benne, annál is kevésbé, mert a németek ezt a jelenséget általában "Reifenpanne" néven emlegetik. A "Durchdefekt" szóra elvégzett keresés német nyelvi környezetben egyáltalán nem hozott eredményt, a találatok mind olyan oldalakra mutattak, ahol a "durrfefektet" igyekeztek a "Durchdefekt"-tel magyarázni.

Lehet, hogy a "durrdefekt" is hungarikum?

19 Sultanus Constantinus 2015. január 21. 13:29

Meg az is érdekes, hogy pl. az újlatin nyelvekben nem csak az idegen átvételekkel fordult ez elő, hanem még magukkal a latin szavakkal is. Például a 'fülemüle' jelentésű "lusciniola" (melynek tövében, ha jól tévedek, a lux, lucis 'fény' főnév rejlik) majdnem minden újlatin nyelvben rus- vagy ros- szótaggal kezdődik (pl. ol. rossignolo), mert valószínűleg a russus 'vörös' szót látták bele. A spanyol fejlemény még ennél is érdeksebb, mert az meg ruiseñor, amit ha elemzünk, akkor ha úgy tetszik, Ruy (=Rodrigo becézése) señor, tehát 'Rodrigo úr'. Tehát tkp. semmi köze nincs a népetimológiának a szó eredetéhez, inkább az számít, hogy a mindennapi nyelvhez tartozik-e, ha pedig nem, akkor a beszélők "értelmesítik".

18 lcsaszar 2015. január 21. 10:49

Érdekes, hogy a magyar népetimológiai szófejtőkhöz mennyivel közelebb áll az angol, mint a francia: Auchan = ocean [ósön] megfeleltetés szerint. Vicces még a "madaras teszkó", utalva az angol üzletlánc nevének mélyebb berögzöttségére (hipermarket = Tesco, mivel sokáig egyedül volt nálunk, kvázi egyet jelentett).

17 Fejes László (nyest.hu) 2015. január 21. 08:35

@tutajos: De igen, köszönjük!

16 tutajos 2015. január 20. 22:44

A cikk a "durrdefekt" népetimológiás magyarázatában a német Durchdefekt mögött zárójelben ezt írja: 'munkairányító'". Nincs itt valami elírás?

15 bm 2014. augusztus 31. 22:44

@hajnalpír: "Azért javasoltam, hogy fel kellene venni a szótárba, mert az ökuménia szó alig ismert." Úgy érzem, hogy nálad a csík húzza a nagymamát: a szótárba nem azért kell felvenni egy-egy szót, hogy ismertebb, elterjedtebb legyen, hanem akkor kell felvenni, ha már viszonylag ismert, elterjedt. Őszintén szólva soha nem gondoltam úgy a szótárakra, hogy de kár, hogy nincs benne ez-és-ez, mert akkor többen ismernék azt a szót. Sok "közeggel" kapcsolatban lehet ilyet érezni (kortárs irodalom, ismeretterjesztő honlapok, online hírportálok, nyomtatott sajtó, közszereplők beszédmódja, rádió-/tévébemondók szóhasználata stb. stb.), de hogy pont a szótáraknak legyen ez a feladata?... Fura ötlet.

14 mina 2011. szeptember 18. 00:36

Felénk a nokedli és a galuska nem ugyanaz. A nokedli kisebb (max. 1 cm-es darabok, és nokedliszaggatóval készül), a galuska pedig elég nagy, és kanállal szaggatjuk.

13 El Mexicano 2011. február 14. 08:46

Ha már említve van a cikkben az Auchan, egy érdekes információ ezzel kapcsoltban, amit bizonyára kevesen tudnak: az áruház neve a francia Hauts Champs ('Magasföld[ek]') "fonetikus" átírása, amely – ha nem tévedek – annak a kerületnek a neve, ahonnan az alapítója származik. Szintén erre vezethető vissza a spanyol elnevezése: Alcampo (= Alto Campo).

12 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 14. 08:17

@hajnalpír: Nem tudom, milyen személyeskedést érez válaszaimban, hiszen csak az Ön felvetéseire próbálok választ adni szakmai ismereteim alapján. Sajnálom, ha válaszomat nem tartotta kielégítőnek. És a továbbiakra is minden jót kívánok Önnek!

11 hajnalpír 2011. február 13. 23:46

@Fejes László (nyest.hu):

Egyre személyeskedôbb és egyre minősíthetetlenebb válaszai után - részemről befejeztem.

10 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 13. 09:06

@hajnalpír: Az ökumenia csak annyira idézőjelesen tekinthető """magyarított"""-nak, hogy teljesen értelmetlen bármiféle beilleszkedésréről beszélni. Pl. gúnyosan lenen alkalmazható.

A görög szavak latin véggel való ellátását hibáztatni semmivel nem rosszabb annál, amit Ön csinál. Mindkét esetben arról van szó, hogy valaki saját ízlésbeli megítélését rá akarja erőltetni másokra, és ehhez még valamilyen ideológiai szószt is kitalál.

Az idegen szónak általában olyasmi meghatározást szoktak adni, hogy "még nem illeszkedett be az átvevő nyelv rendszerébe". Ez ugyan nagyon homályos, és a gyakorlatban nem igazán használható definíció, de kizárja azt, hogy "a nyelvi adottságokba belesimuló" idegen szavakról beszéljünk.

Úgy vélem, Ön félreértésben van a nyest szerepével kapcsolatban. Mi egy ismeretterjesztő portál vagyunk, nem pedig lexikográfiai tanácsadó szolgálat. Higgye el, hogy a szótárszerkesztők alaposan megfontolják, milyen szócikkeket vegyenek fel a szótárba. A különböző típusú szótárakhoz igyekeznek megtalálni az optimális szócikkmennyiséget: a túl sok szócikk nehezen használhatóvá teszi a köteteket. (A digitális szótáraknál persze ez nem probléma.) Ha a szótár szerkesztői úgy ítélik meg, hogy a későbbi felhasználók sokat fognak találkozni az ökumené szóval, de csak ritkán ütközhetnek bele az ökumeniába, akkor az előbbit fel fogják venni, az utóbbit nem. Ha ilyen kérdésekben sokszor döntenek rosszul, akkor rossz szótárat fognak kiadni, melynek rossz híre lesz, és a tájékozott vásárlók nem ezt fogják venni, hanem más kiadványokat. Remélhető, hogy a piacon így a hasznosabb kiadványok kiszorítják a kevésbé sikerülteket.

Amennyiben annyira fontosnak érzi ezt a kérdést, javaslom, hogy forduljon inkább az egyházakhoz, ők közvetlenül is érintettek a kérdésben. Feltételezem azonban, hogy ők is úgy fogják gondolni, hogy szótárszerkesztés helyett fontosabb feladat híveik lelki gondozása.

Végül felhívnám a figyelmét, hogy egyéni ízlésbeli vesszőparipái nem minősülnek közérdeknek. Ettől függetlenül küzdelmééhez sok sikert kívánok!

9 hajnalpír 2011. február 13. 03:18

@Fejes László (nyest.hu):

"-ia végződéssel való ellátása legfeljebb latinosítás, nem magyarosítás."

Így jobb?: A nyelvi adottságokba belesimulóan "magyarított" ökuménia.

Bíztam benne, hogy idézőjel nélkül is érthető lesz, sajnálom, hogy nem lett az.

"Sok nyelvvédő ezt egyszerűen barbárságnak minősítené." (az "-ia végződéssel való" ellátást)

Üdvözlet a lemaradóknak.

A magyar nyelvi környezetben meghonosodott -ia végződésű idegen szavak sokaságát ismerve, egyáltalán nem lógna ki a sorból az ökuménia sem.

Kapásból pár példa: kalória, eutanázia, higiénia, mánia, Szaúd-Arábia, Karintia, Bulgária, Románia, pizzéria, fantázia, patália, drogéria, Anasztázia, Antónia, Amália stb.

A kioktatásra kár volt energiát pocsékolni, tisztában voltam korábban is a szó eredetével és jelentésével, különben miért vetettem volna fel?

"A magyar nyelv "rendszer"-éből pedig igencsak kilóg, hogy egy tőben fordul elő az ö és az u"

Idegen szavaknál más a helyzet, s itt idegen szóról beszéltünk, amik általában nem a magyar nyelv rendszerére alapozva alakultak ki. Vagy emiatt ki kell zárni bizonyos idegen szavakat a magyar nyelvből? Furcsa lenne.

"Azzal tehát egyetértünk, hogy az ökumeniát is fel kellene venni a szótárakba, de nem mindenképpen, hiszen jóval ritkább"

Azért javasoltam, hogy fel kellene venni a szótárba, mert az ökuménia szó alig ismert. Ezt támaszotta alá a googleval. Kösz, hogy igazolt. Enélkül is tudtam, azért vetettem fel a felvételét a szótárba.

Ha a nyest.hu nem segít a szerkesztésben, nem az ő bajuk, hanem a szótár használóinak lesz hátrányos. Közérdek ez is, mint annyi más. Magánemberek ritkán írnak a szerkesztőknek javaslatokat, bár én korábban - más témában - megtettem. Tudom javasolni Önöknek is, mert a szakirányú ismertségüket növelné és a profiljukat színesíthetné.

8 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 12. 19:22

@hajnalpír: A nyest.hu nem "illetékes" magánkiadók szótáraiba szócikkek felvételét javasolni, legalábbis nem jobban, mint bármelyik magánszemély vagy intézmény.

Természetesen semmi kifogásunk az ellen, ha Önnek tetszik az ökuménia szó, és ennek használatát javasolja. Azt az állítást azonban, hogy "a nyelvi adottságokba belesimulóan magyarított" lenne, erős fenntartásokkal kell fogadnunk.

Az ökumené eredetileg görög szó (lexikon.katolikus.hu/%C3%96/%C3%B6kumen%C3%A9.html), ennek -ia végződéssel való ellátása legfeljebb latinosítás, nem magyarosítás. Sok nyelvvédő ezt egyszerűen barbárságnak minősítené. A szó magyarosításáról akkor lehetne beszélni, ha a magyarban már meggyökeresedett tőből, tövekből alkotott szóval cserélnénk fel a kifejezést. A magyar nyelv "rendszer"-éből pedig igencsak kilóg, hogy egy tőben fordul elő az ö és az u. Személy szerint nem is értem, miért lenne az ökumenia könnyebben ejthető, mint az ökumené.

A nyest.hu a nyelvtudománnyal együtt azt vallja, hogy az és úgy helyes, ahogyan a beszélők használják. Ha ma mindkét (három, négy...) forma előfordul, akkor mindegyik helyes.

Azzal tehát egyetértünk, hogy az ökumeniát is fel kellene venni a szótárakba, de nem mindenképpen, hiszen jóval ritkább:

www.google.com/search?q=%22%C3%B6kumen%C3%A9%22 kb. 51e

www.google.com/search?q=%22%C3%B6kumenia%22 kb. 1,5e

7 hajnalpír 2011. február 12. 15:31

Az idegen szavakból átvett formák egyike a nyelvi adottságokba belesimulóan magyarított ökuménia (keresztény egyházak közös vallási mozgalma) kifejezés, ami alig akar meghonosodni magyar nyelvterületen.

Inkább használják a magyar szájnak és nyelvnek idegen, gyakorlat nélkül szinte kiejthetetlen ökumené kifejezést, vagy ökuméne változatban ejtik, de sokszor keverik az ökonóm/ia (közgazdász/közgazdaságtan) szóval is, aminek eredménye az értelmetlen és értelmezhetetlenül öszvér ökoméne lesz.

Javallott az ökuménia, ill. ökuménikus szavak használata.

Dallamuk miatt is könnyebben megjegyezhetők, mint a korábbi nyelvtörő változatok.

(Megjegyzem, az ökuménia mint önálló kifejezés az Idegen szavak és kifejezések szótárának 2006-os kiadásából is hiányzik. Ideje lenne felhívni rá az Akadémiai Kiadó szótárszerkesztőinek a figyelmét. Kösz a nyest.hu-nak, ha illetékesség okán megteszik.)

6 Déva 2010. július 5. 18:20

A használati gyakoriság győzött, a képiséggel karöltve. :) Nem olyan régóta, de létezik a www.szelutes.hu. Még mindig jobb, mint a stroke, amit alig értenek az emberek.

Üdv

(Pont azért népetimológia a szélütés, mert a "hűdés" elemet nem értjük, az ütést ellenben igen. És még a hangalaki hasonlóság is megvan.)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X