-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azóta jobban értem a magyar múlt időt. Itt van pl. egy absztrakt erről...2024. 11. 11, 16:48 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 3 Ezt írtad: "....pl mond-t-a, erre séróból nem tudom a szabályt.." Úgy látszik...2024. 11. 11, 16:37 Szótekerészeti agybukfenc
-
ganajtúrós bukta: Kémiából és történelemből is nagyot alkottak ezek a srácok! :D Érdemes rá keresni!2024. 11. 11, 11:40 Bëlgát a magyarórára!
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 30 Talán a "hülye bulldog" is megfelelne a "bántalmazás, kegyetlenkedé...2024. 11. 08, 11:35 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás. Igaz a szlovákiában élő magyarok ...2024. 11. 07, 23:54 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hogyan hatott Trianon a magyarországi franciaoktatásra? Miért épp nálunk lehetett franciául tanulni a vasfüggöny mögé zárt országok közül? A kezdetektől a hatvanas évekig tekintjük át a franciatanítás magyarországi történetét.
A francia nyelv Magyarországon a közoktatásban igen sokáig hátrányos helyzetben volt a némettel, majd az orosszal szemben. Ennek elsősorban geopolitikai okai voltak. Tudunk a középkor dinasztikus kapcsolatairól, de ezek nyelve még a latin volt. Feldolgozták történészeink a kora újkor diplomáciai útkereséseit, elsősorban azokat, amelyekben Habsburg-ellenes küzdelmeink vezetői keresték a franciákban a lehetséges szövetségest. Korokon átívelően hatottak a francia nyelv jelenlétére a szerzetesrendek közötti kapcsolatok (premontreiek, ciszterek). A kora újkortól kezdve pedig a kálvini protestantizmus növelte a francia nyelv iránti érdeklődést.
A szerző a Franciatanárok Egyesületének elnöke.
A föltárt adatok szerint először a pozsonyi evangélikus gimnáziumban oktattak rendszeresen francia nyelvet, 1724-től kezdve. Az első magyarországi kiadású francia nyelvkönyvet pedig a soproni jezsuiták számára adták ki, Pronunciatio linguae gallicae címen.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az irodalmárok, az eszmetörténészek feldolgozták a felvilágosodás nyomán támadt frankofil érdeklődést értelmiségünk legjobbjaiban. Az egyetemi franciaoktatás a mai ELTE jogelődjében a 18. század végén kezdődött, ténylegesen csak II. József halála után. A francia nyelv első professzorainak azonban hamar távozniuk kellett a francia forradalom eszméi melletti kiállásukért. Történelemből vett példáink mind azt mutatják, hogy a francia nyelv Magyarországon többnyire a polgárosodás eszméi iránt fogékony humán értelmiség körében hódított. A francia nyelv és a kultúra iránti vonzódás a domináns osztrák-német befolyással szembeni ellenállásból is táplálkozott. A gazdasági-politikai elit tagjai, a magyar és a német után, harmadik nyelvként tudtak franciául. A szülők gyermekeik mellé francia nevelőnőket, magántanárokat fogadtak. Lányaikat beírathatták a francia nyelvű nevelőintézetekbe (pl. Notre Dame de Sion)
(Forrás: 12.kerulet.ittlakunk.hu)
A 20. században országainkat az európai konfliktusok sorozata, egészen a rendszerváltásig, ellenséges katonai-politikai blokkokban találta. Gondoljunk a két világháborúban szembenálló szövetségi rendszerekre, majd a kétpólusú világ idején a vasfüggöny elválasztó voltára, amely természetesen minden nyugati nyelv tanítását visszavetette.
A két világháború között, a franciák művének tartott trianoni békétől sújtott Magyarországon az Eötvös Kollégium a nyelvtanárok későbbi nemzedékeire hatóan éltette tovább a francia nyelvre és a kultúrára nyitott szellemiséget. Érdemes megjegyezni, hogy a békeszerződés nem érinti hátrányosan a francia nyelvnek a közoktatásban elfoglalt helyét. Ebben szerepe volt Klebelsberg Kunónak, aki oktatáspolitikájában ellensúlyozni kívánta a német kulturális dominanciát. Mind a humán, mind a reálgimnáziumokban megerősödtek a francia nyelv pozíciói. Egyetlen hátrányos intézkedésről tudunk: a gimnáziumokon kívüli iskolák közül a vasutasok képzéséből száműzték a francia nyelvet.
A történelmi körülmények magyarázzák a mai napig megfigyelhető területi egyenlőtlenséget a francia nyelv oktatásában: az ország keleti felén sokkal gyakoribbak a franciát tanító iskolák, mint a Dunántúlon. Ennek fő oka a német nyelvnek mindig is meglévő dominanciája a Dunántúlon. De az is, hogy a franciatanár-képzés két, hagyományosan erős vára is ebben az országrészben található: a debreceni és a szegedi egyetem. Debrecenben a világháború előtt is volt franciatanár-képzés, de az önálló tanszék a húszas években alakult meg. Szegeden a Kolozsvárról áthelyezett francia tanszék éltette tovább az egyetemi képzés hagyományát.
1945 után, másfél évtizedre szinte teljesen kiszorult a franciatanítás a középiskolákból. 1947-ben létrejött Budapesten a Francia Intézet, és a szocialista országok közül egyedül nálunk, megmaradhatott a vasfüggöny lehullta után is. A korabeli szóbeszéd szerint ezt állítólag Rákosi Mátyás feleségének a párizsi divat iránti vonzódása tette lehetővé. Az egyetemi képzés, bár csökkentett hallgatói létszámmal, szerencsére nem szünetelt, és így biztosította a franciatanárok utánpótlását arra az időre, amikor ismét megnőtt irántuk a kereslet. A hatvanas évek elején javult a helyzet. Ekkor a gimnáziumok már tagozatos osztályokat is indíthattak, ahol az óraszám kivételesen elérhette akár a heti 12 órát (budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium).
Létrejöttek a testvériskolai kapcsolatok, amelyeknek révén az egyébként utazásínséges időkben a tanulók Franciaországba látogathattak. Tudomásunk szerint az első ilyen kapcsolat a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumot fűzte a strasbourgi Fustel de Coulanges Gimnáziumhoz. A gimnáziumok mellett bizonyos szakközépiskolákban (vendéglátó, postaforgalmi stb.) is nyíltak csoportok. A hetvenes évek elejétől pedig az általános iskolák egy részében is elkezdték tanítani a nyelvet. Ez többletóraszámmal járt a tanulók számára, hiszen bármely más nyelv csak az orosz mellett jöhetett szóba.
A francia iránt fogékony diákok ekkor már a Francia Intézet és az Alliance Française-ek nyelvtanfolyamaira járhattak. Míg a 60-as években kurzusaik még a „megtűrt” kategóriába tartoztak, a következő évtizedtől kezdve ezek az intézmények már tágra nyitották kapuikat az érdeklődők előtt. A Francia Intézet könyvtárában a korabeli francia nyelvű sajtó termékeit lapozgathattuk a tiltott gyümölcsnek kijáró érdeklődéssel, nemcsak a közforgalomban lévő, kommunista Humanitét. A franciaoktatás iskolai megújulása sem váratott sokáig magára.
Források, ajánlott olvasmányok
Medgyes Péter: Aranykor, Nemzeti Tankönyvkiadó 2011.
Vargyas Brigitta: L’enseignement du français en Hongrie in : Cathedra Magistorum 2011/12 Typotex kiadó pp.141-157
Az ELTE francia tanszék története
Bernard Lachaise: L’enseignement du français en Hongrie au XXe siècle. Revue d’histoire diplomatique 2011/1.
Bernard Le Calloc’h : Aurélien Sauvageot et Kuno Klebelsberg In: Notre sentinelle avancée, ELTE Eötvös József Kollégium Budapest, 2012