@Roland2: kínai kapcsán: doufukuai.blogspot.com/2011/01/laowai.html

@elhe taifin: Egyébként a távol-keletiek (japánok,kínaiak,stb) hogyan nevezik a fehér (europid típusú) embert ? Használnak rá vmilyen gúnyos elnevezést (mint pl. mi a "ferdeszeműt" rájuk ) ?

@Nước mắm ngon quá!:

Ugyanígy a japánok sem beszélhetnek a magyar-japán rokonságról, mivel már Magyarország létezése sem túl ismert tény :)

A Hír TV és O.B. meg no comment...

@Roland2: Magyar legenda, a kínaiak nagy része valószínüleg azt se tudja, hol van Magyarország, nemhogy rokonnak tartana minket. :)

A kurzus aktuális rendszeragitpropja.

@elhe taifin: Érdekes,hogy nincs kifejezésük a nagymellbimbójú mellre :)

Hamár annyira elmentük a távol-keleti dolgok felé:múltkor a Hírtv-ben valami külpolitikai szakértő a kínai politikusok magyarországi látogatása kapcsán arról beszélt,hogy a kínaiak rokonaiknak tekintenek minket,és tudják,hogy a magyarok "Ázsiából" jöttek (sőt,a Lapzárta c. műsorban az egyik újságíró akkora bull shit-et mondott,hogy Magyarország kultúrálisan közelebb áll Kínához,mint Németországhoz (!!).Obrusánszky Borbála a Hadak útján c. műsorban (Szent Korona Rádió) arról mesélt,hogy a hunok által szegről-végről a mongolok és a kínaiak is rokonaiknak tartanak minket (állítólag személyesen fejtegette neki ezt egy kínai).

Ebben mennyi igazság van ? (mármint, hogy a rokonaiknak tartanak minket) Vagy ez is csak egy terjedő urbanlegend ?

Ezt ismeritek? :D

www.youtube.com/watch?v=XY66ZJ0TFUI

@Roland2: Japán szleng vol.1. - Terminus technicusok cickóra doufukuai.blogspot.com/2011/08/japan-szleng-vol1-terminus-techicusok

@Roland2:

A -ka az egy kérdőpartikula (kb ugyanaz , mint a koreai -kka, putonghua -ma) . A -desz(u) egy udvariassági toldalék, névszói és melléknévi állítmány után áll.

A namae - name hasonlósága valószínűleg csak véletlen- a namae a régi kana-helyesírás szerint namahe.

@elhe taifin: Kérdésekben a desz ka összetétel mit jelent ? Vagy esetleg a desz a létige,és a ka pedig a kérdőnévmás (van vmi,vhol,vmikor) ?

A namae az angol name szóból jön ?

+ Ha valakinek van kedve egy kis japán szlenget böngészni:

www.languagerealm.com/japanese/japaneseslang.php

(többek között megtudhatjuk,hogy az asoko {ott,amarra} szó "pinát" is jelent)

@Nước mắm ngon quá!: Nem ismertem, de nem rossz! Gálvölgyitől az tetszett még, amikor a show-jában kifigurázta a Rigó utcai nyelvvizsgát (ő játszotta a vizsgáztató tanárt, indiánnak öltözve). Kerestem a YouTube-on, de nincs fent. :(

A Márklár bolygón meg mindent márklárnak hívnak :)

@El Mexicano: Ismeri esetleg valaki Gálvölgyi J. egyik rádiókabaré-jelenetét, amelyikben a riporter egy afrikai törzset keres fel, amelyiknek a nyelve mindössze egy szóból áll:

indavideo.hu/video/Mamunga

@Fejes László (nyest.hu): A ejtésváltozatokra viszont jó példa az arab, ahol fonémaszinten három mgh. van: /a/, /i/, /u/, de attól függően, hogy milyen mássalhangzó után következnek, az /a/ lehet a kiejtésben [a]~[e]~[ə], az /i/ lehet [e], és az /u/ pedig [u]~[o]~[w]. Sőt, ha jól tudom, az /a/ inkább [ə]-nek hangzik a beszélt arabban, és csak bizonyos környezetben tiszta [a].

@El Mexicano: Ja, igen, és ehhez még az is hozzátartozik, hogy ahol kevés a magánhangzó, ott a környezet jobban befolyásolja a kiejtésüket. Pl. egy ə vagy e palatális környezetben könnyen lehet i vagy labiálisban u vagy ü stb. Szóval ezért sem könnyű megállapítani, mi lenen az „alapérték”. Az ə meg tényleg gyakran olyan, h azt is nehéz eldönteni, hogy fonéma-e, vagy csak betoldódik. (És akkor még nem beszéltünk azokról az iskolákról, melyek szerint fonéma nincs is. Persze akik szerint van, azok sem objektív létezőnek képzelik el, csak aleírás számára hasznos eszköznek. Stb stb. stb.)

@Fejes László (nyest.hu): Azt hiszem, valamelyik északi kaukázusi nyelvben (vagy a kihalt ubihban vagy az abházban) pl. a három magánhangzó-fonéma /a/, /e/, /ə/. Valami olyasmit olvastam viszont, hogy vitatkoznak rajta, hogy az utóbbi egyáltalán fonéma-e, vagy csak töltelékhang a mássalhangzó-torlódások feloldására.