-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónktól kapott nagyszerű helyesírási furcsaságok végére értünk: most kerülnek sorra a legabszurdabb elírások.
Mindennapi helyesírás című sorozatunkban most nem mindennapi elírásokat mutatunk olvasóinknak – még mindig olvasónk, Hajnalka gyűjteményéből. Az első részben a mássalhangzók hosszúságával, a második részben a magánhangzók hosszúságával, a harmadik részben pedig a szóösszetételekkel foglalkoztunk. Most pedig átcsapunk abszurdba...
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az viszonylag gyakori helyesírási hiba, hogy a kiejtés szerint írunk le valamit ahelyett, hogy a szóelemzést alkalmaznánk. Előfordul ez például olyankor, ha két különböző zöngésségű mássalhangzó kerül egymás mellé, így a kiejtésben az előbbi hasonul az utóbbihoz: például a pad + ka elemekből fölépülő szóalak ejtése [patka]; és sokan így is írják ezt a szót: patka, pedig a helyes alakja padka. Nem ilyesmiről van azonban szó a következő példában:
A frottír szó leírása tényleg nehéz, de általában nem a szó eleji mássalhangzó-kapcsolat jelenti a gondot, hanem az, hogy egy t vagy kettő, illetve hogy hosszú í vagy rövid i...
A partvis elírása szintén nem mondható tipikusnak. Ezt a szót ugyanis nem ejtjük [partfis]-nak, mivel a magyarban a zöngésségi hasonulás regresszív, azaz visszafelé hat (a második mássalhangzó zöngéssége határozza meg a hangkapcsolat zöngésségét). Ráadásul a v a legtöbb magyar dialektusban nem hasonít, így a [pardvis] ejtés sem elterjedt. (Most attól tekintsünk el, hogy az összetételt persze egybe kéne írni: partvisfej.) Végül pedig következzék egy olyan példa, amit nem is igazán értünk:
Ha olvasóink tudják, kérjük, írják meg nekünk a cikk alatt kommentben!Nem tudjuk, mi a bevett neve a képen látható tárgynak. Az biztos, hogy a fújópisztoly hosszú ú; és a levegőtömlő egybeírandó. A szerkezet pedig határozottan jobban hangzana fordított szórenddel: fújópisztoly levegőtömlőhöz.
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!