A földrajzi nevek helyesírása a magyar helyesírás egyik legbonyolultabb területe. Nemrégiben írtunk arról, mikor helyes a Gellérthegy, mikor a Gellért-hegy írásmód. Itt utaltunk az AkH. 176. pontjára, mely egészen pontosan a következőképpen hangzik:

Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. [...]

Ez a szabály vonatkozott a Gellért-hegy írásmódra. Mivel a címben említett víznév esetében fel sem merül, hogy település(rész)név lehetne, a Fertőtó írásmód szóba sem jöhet. (Az azonban általánosságban nem igaz, hogy víznévből ne keletkezhetne településnév, gondoljunk például Sárospatak esetére!)

Az oldal az ajánló után folytatódik...

De hát mi itt a kérdés? A Fertő-tó elnevezés egy földrajzi köznévi elemből (tó) és egy eléje járuló közszóból (fertő) áll, tehát kötőjellel kell írni. Vagy mégsem?

Mégsem. A 183. pont ugyanis ezt írja:

Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót, ez azonban nem válik a név részévé. Ezeket a nevet értelmező szavakat külön írjuk. [...]

Olyan példák szerepelnek itt, mint a Gyöngyös város, Mátra hegység, Duna folyam, Szahara sivatag. Egyértelmű, hogy ezeket a szerkezeteket csak kivételes esetben használjuk, van egyfajta hivataloskodó jellegük. A 176. pontnál azonban olyan példák szerepelnek, mint az Arany-patak, Velencei-tó, Sólyom-sziget, Sváb-hegy, Kis-kőszikla, Holdvilág-árok, Dunántúli-középhegység. Nyilvánvaló, hogy nem mondanánk olyanokat, mint fürödtem az Aranyban, a Velenceinél nyaraltunk, vagy kirándultak a Sólyomra / Svábra / Kishez / Holdvilágba stb.

Fertő vagy Fertő-tó?
(Forrás: Wikimedia Commons / Balazs Barnucz / CC BY-SA 3.0)

Csakhogy a földrajzi neveknek nem mindegyike sorolható be ilyen egyértelműen. Mondhatjuk, hogy az Onyega vagy az Ontario partján jártunk, de azt is, hogy az Onyega-tó vagy az Ontario-tó partján jártunk. Mindkét eset természetes. Láthatjuk, hogy ebben a két esetben a vizek neve kötőjellel írandó. Hasonló eset a Fertőé is: például a Fertőnél alakra keresve a Google több mint ötezer találatot jelez (ebben van néhány köznévi fertőnél is, de arányaiban ez elenyészőnek tűnik), a Fertő-tónál alakra keresve viszont mintegy négy és félszer ennyit – több, mint huszonháromezret (ebben benne vannak a Fertő tónál alakok is). Úgy tűnik, hogy bár használatos a Fertő alak is, a tó olyan sokszor jelenik meg mellette, hogy tekinthetnénk a név részének is. (Vagy legalábbis azt feltételezhetjük: hogy két neve van: Fertő és Fertő-tó.) A szintén kötőjellel írandó Niagara-vízesés esetében például kiegyenlített a Niagara-vízesésnél és a Niagaránál aránya.

A magyar helyesírásban nem példa nélküliek az ilyen furcsaságok. A fekete rigó például külön írandó, mert rendszertanilag rigó, míg a sárgarigó egybe, mert rendszertanilag nem rigó. Aki szeretne helyesen írni képezze magát biológiából – gondolhatták a helyesírás szabályozói. A biológiában azonban legalább eldönthetőek a rendszertani kérdések: még ha a tudomány álláspontja változhat is időről időre, a nyelvhasználónak nincs más dolga, mint követni. (Érdekesebb kérdés az, hogy a helyesírás szabályozói tudják-e követni.)

Fagyos hangulatot okoz a helyesírás
(Forrás: Wikimedia Commons / Lutz Fischer-Lamprecht / CC BY-SA 3.0)

Más kérdés az, hogy egy földrajzi elemnek része-e a hozzá tehető köznévi elem. Erre legfeljebb azt a választ tudjuk adni, hogy akkor egyértelműen az, ha nem hagyható el semmiképpen (és akkor Onyega tó, Ontario tó, Niagara vízesés lenne a helyes írásmód). A másik végletet már nehezebb meghatározni, hiszen aligha van olyan eset, amikor köznevet ne lehetne egy földrajzi névhez hozzátenni (a Dunaújváros város típusa tűnik a legszélsőségesebbnek). A helyzet azonban változhat: például a Velenceinél nyaraltunk a köznyelvben nem teljesen zárható ki, bár kétségtelenül a laza nyelvhasználat jellemzője. Lehet, hogy terjedni kezd, és a nyelvhasználók kezdik úgy érezni, hogy a tó nem része névnek. Hogy tudná ezt követni a helyesírás?

Pillanatnyilag tehát az a helyzet, hogy valahol valakik a nyelvhasználati szokásoktól teljesen függetlenül döntik el, hogy egy közszó mikor része egy földrajzi névnek, és mikor kapcsolódik hozzá csupán magyarázó céllal. Helyesen írni pedig azt jelenti, hogy követjük-e szeszélyeiket. Mivel pedig ezek egyértelműen követhetetlenek ismét egyetlen tanácsot tudunk adni: ne vegyük komolyan a helyesírást.