-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kutya nehéz kérdéseket kaptunk rendszeres olvasónktól, Mokkától. A válaszhoz budapesti helytörténetet böngésztünk, és eljutottunk a Magyar Tudományos Akadémiáig is Budapest XVII. kerületéből.
A budapesti közterületek neveinek helyesírási kérdéseiről már többször írtunk. Most Mokka becenevű rendszeres olvasónk küldött nagyszerű és helyesírásilag is tanulságos fényképeket Budapest XVII. kerületéből.
Kedves Nyest! A mellékelt fényképeket kedvenc kutyasétáltató helyemen készítettem. A táblák egy saroknyira vannak egymástól. Arra vagyok kíváncsi, hogy melyik utcanévtábla írja helyesen a „Régiakadémiatelep” szót, illetve, hogy ki volt Vargha / Varga úr?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Állati helyekről már írtunk korábban; Mokka az egyik ilyen állati hely (Rákosliget) közelében készítette fényképeit. Sétája közben arra lett figyelmes, hogy az egyik sarkon a következő tábla olvasható: Régiakadémiatelep, Vargha Gyula utca. A városrész nevének láttán azonnal végigfuttatta az úgynevezett hét szótagos szabályt, és nálunk már a mozgószabályról is olvasott, úgyhogy azt is végiggondolta. És magában arra jutott, hogy kutya nehéz dolog ez a magyar helyesírás!
Egy sarokkal odébb azonban, ugyanabban az utcában, a következő táblát pillantotta meg: Régiakadémia-Telep, Varga Gyula utca. Ezen a ponton jutott eszébe, hogy nem csak a régiakadémiát nem érti, de azt sem tudja, ki az a Varga vagy Vargha Gyula. Úgy látta, hogy a kutyaszorítóból legegyszerűbben úgy kerülhet ki, ha megkeres minket.
Kezdjük a névvel, annak a helyesírása könnyebben tisztázható! Az utca névadója (Görzsönyi) Vargha Gyula (1853–1929) statisztikus, költő, műfordító, jogász, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A XVII. kerület fent nevezett részéhez az köti, hogy az úgynevezett „akadémiatelepek” kialakításában is részt vett, ezért neveztek el róla utcát ott. A név helyesírása az interneten föllelhető források szerint tehát: Vargha Gyula.
Az úgynevezett akadémiatelepek sorsa, nevei és a nevek helyesírása már bonyolultabb kérdés. A XVII. kerületben „akadémiatelep”-ből kettő van, egy régi és egy új. A magyar Wikipédiáról az is kiderül, mi közük ezeknek a külvárosi területeknek a Magyar Tudományos Akadémiához. A területeket gróf Vigyázó Sándor birtokolta, aki Podmaniczky Zsuzsannával kötött 1873-as házassága révén jutott hozzájuk. A XVII. kerületi Rákoskeresztúron ma is áll az 1760-ban épült Podmaniczky–Vigyázó-kastély.
A későbbi „akadémiatelepek” területét Vigyázó Sándor halála (1925) után fia, Ferenc örökölte. Ő azonban pár évvel később (1928-ban) szintén meghalt, nem hagyva maga után örökösöket. A birtokokat – és a család értékes gyűjteményeit – apja akaratának megfelelően a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Innen származnak tehát a városrésznevek: Régiakadémiatelep és Újakadémiatelep vagy Akadémiaújtelep.
Kerülgettük eddig a helyesírási kérdéseket, mint macska kutya a forró kását, de most már színt kell vallanunk. Több kérdésre is választ kell találnunk, ugyanis az összetétel nem két tagból áll: [régi + akadémia + telep]. A városrészek történetéből valószínűsítjük, hogy két akadémiatelepről van szó, egy régiről (régebben kialakítottról) és egy újról. Az eredeti példánál maradva tehát: [régi + akadémiatelep] az összetételi tagok. Itt nem a már jól ismert mozgószabály érvényesül, emiatt tehát nem lehet: Régiakadémia-telep az írásforma. A földrajzi név esetében „sima” három tagból álló összetételről van szó, tehát a hét szótagos szabályt kell elvileg érvényesítenünk: e szerint a helyes írásforma a Régiakadémia-telep.
Csakhogy a földrajzi nevek esetében – még akkor is, ha ezek köznevekből jönnek létre – egészen más szempontok érvényesülnek a kötőjelezésnél. Az akadémiai helyesírási szabályzat (AkH.) elég kutyául bánik az akadémiatelepekkel: a telep szóra keresve mindössze hat találatot kaptunk. Ezekből az derült ki (174. és 176. pontok), hogy a lakótelepeket kötőjellel, a telepeket pedig egybeírjuk: József Attila-lakótelep és Alsóbélatelep. (Kérdéses azonban, hogy hat szótag fölött a három tagból állókkal mit kezdjük.)
Mindezek alapján úgy látjuk, hogy az egyik táblán szereplő Régiakadémia-Telep írásforma a helyesírási szabályzatnak semmiképp sem feleltethető meg. A Régiakadémiatelep forma sokkal konvencionálisabbnak tűnik. És hogy Újakadémiatelep vagy Akadémiaújtelep? Hamarosan – némi terepszemle után – erre a kérdésre is visszatérünk, amint a kutya visszatér ahhoz, amit kihányt. Mokka kérdése pedig azt bizonyította számunkra, hogy az összetételek helyesírása, illetve a földrajzi nevek helyesírása még mindig nem lerágott csont számunkra.
Forrás