-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kutya nehéz kérdéseket kaptunk rendszeres olvasónktól, Mokkától. A válaszhoz budapesti helytörténetet böngésztünk, és eljutottunk a Magyar Tudományos Akadémiáig is Budapest XVII. kerületéből.
A budapesti közterületek neveinek helyesírási kérdéseiről már többször írtunk. Most Mokka becenevű rendszeres olvasónk küldött nagyszerű és helyesírásilag is tanulságos fényképeket Budapest XVII. kerületéből.
Kedves Nyest! A mellékelt fényképeket kedvenc kutyasétáltató helyemen készítettem. A táblák egy saroknyira vannak egymástól. Arra vagyok kíváncsi, hogy melyik utcanévtábla írja helyesen a „Régiakadémiatelep” szót, illetve, hogy ki volt Vargha / Varga úr?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Állati helyekről már írtunk korábban; Mokka az egyik ilyen állati hely (Rákosliget) közelében készítette fényképeit. Sétája közben arra lett figyelmes, hogy az egyik sarkon a következő tábla olvasható: Régiakadémiatelep, Vargha Gyula utca. A városrész nevének láttán azonnal végigfuttatta az úgynevezett hét szótagos szabályt, és nálunk már a mozgószabályról is olvasott, úgyhogy azt is végiggondolta. És magában arra jutott, hogy kutya nehéz dolog ez a magyar helyesírás!
Egy sarokkal odébb azonban, ugyanabban az utcában, a következő táblát pillantotta meg: Régiakadémia-Telep, Varga Gyula utca. Ezen a ponton jutott eszébe, hogy nem csak a régiakadémiát nem érti, de azt sem tudja, ki az a Varga vagy Vargha Gyula. Úgy látta, hogy a kutyaszorítóból legegyszerűbben úgy kerülhet ki, ha megkeres minket.
Kezdjük a névvel, annak a helyesírása könnyebben tisztázható! Az utca névadója (Görzsönyi) Vargha Gyula (1853–1929) statisztikus, költő, műfordító, jogász, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A XVII. kerület fent nevezett részéhez az köti, hogy az úgynevezett „akadémiatelepek” kialakításában is részt vett, ezért neveztek el róla utcát ott. A név helyesírása az interneten föllelhető források szerint tehát: Vargha Gyula.
Az úgynevezett akadémiatelepek sorsa, nevei és a nevek helyesírása már bonyolultabb kérdés. A XVII. kerületben „akadémiatelep”-ből kettő van, egy régi és egy új. A magyar Wikipédiáról az is kiderül, mi közük ezeknek a külvárosi területeknek a Magyar Tudományos Akadémiához. A területeket gróf Vigyázó Sándor birtokolta, aki Podmaniczky Zsuzsannával kötött 1873-as házassága révén jutott hozzájuk. A XVII. kerületi Rákoskeresztúron ma is áll az 1760-ban épült Podmaniczky–Vigyázó-kastély.
A későbbi „akadémiatelepek” területét Vigyázó Sándor halála (1925) után fia, Ferenc örökölte. Ő azonban pár évvel később (1928-ban) szintén meghalt, nem hagyva maga után örökösöket. A birtokokat – és a család értékes gyűjteményeit – apja akaratának megfelelően a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Innen származnak tehát a városrésznevek: Régiakadémiatelep és Újakadémiatelep vagy Akadémiaújtelep.
Kerülgettük eddig a helyesírási kérdéseket, mint macska kutya a forró kását, de most már színt kell vallanunk. Több kérdésre is választ kell találnunk, ugyanis az összetétel nem két tagból áll: [régi + akadémia + telep]. A városrészek történetéből valószínűsítjük, hogy két akadémiatelepről van szó, egy régiről (régebben kialakítottról) és egy újról. Az eredeti példánál maradva tehát: [régi + akadémiatelep] az összetételi tagok. Itt nem a már jól ismert mozgószabály érvényesül, emiatt tehát nem lehet: Régiakadémia-telep az írásforma. A földrajzi név esetében „sima” három tagból álló összetételről van szó, tehát a hét szótagos szabályt kell elvileg érvényesítenünk: e szerint a helyes írásforma a Régiakadémia-telep.
Csakhogy a földrajzi nevek esetében – még akkor is, ha ezek köznevekből jönnek létre – egészen más szempontok érvényesülnek a kötőjelezésnél. Az akadémiai helyesírási szabályzat (AkH.) elég kutyául bánik az akadémiatelepekkel: a telep szóra keresve mindössze hat találatot kaptunk. Ezekből az derült ki (174. és 176. pontok), hogy a lakótelepeket kötőjellel, a telepeket pedig egybeírjuk: József Attila-lakótelep és Alsóbélatelep. (Kérdéses azonban, hogy hat szótag fölött a három tagból állókkal mit kezdjük.)
Mindezek alapján úgy látjuk, hogy az egyik táblán szereplő Régiakadémia-Telep írásforma a helyesírási szabályzatnak semmiképp sem feleltethető meg. A Régiakadémiatelep forma sokkal konvencionálisabbnak tűnik. És hogy Újakadémiatelep vagy Akadémiaújtelep? Hamarosan – némi terepszemle után – erre a kérdésre is visszatérünk, amint a kutya visszatér ahhoz, amit kihányt. Mokka kérdése pedig azt bizonyította számunkra, hogy az összetételek helyesírása, illetve a földrajzi nevek helyesírása még mindig nem lerágott csont számunkra.
Forrás