nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Fitneszvilágbajnok vagy fitnesz világbajnok?

Mindenki bizonytalan bizonyos szerkezetek helyesírásában. De miért? Valós nyelvtani kategóriákra épülnek a helyesírási szabályok? Hogyan dönthetjük el, mi főnév, mi melléknév? Mekkora lehet a szerepe a „rossz helyesírás”-ban az angolnak? Végső soron ki a hibás?

Fejes László | 2011. december 23.
|  

Tímea (túl?)súlyos munkahelyi konfliktusba keveredett a karácsony előtti napokban, igyekszünk megfékezni az indulatokat.

hogyan kell helyesen írni a fitnesz világbajnok kifejezést? Egyben vagy külön. Már ölre menő viták alakultak ki a munkahelyemen :)

Nos, nem húzzuk, halasztjuk, eláruljuk, hogy a megoldás: egybe. Mielőtt azonban bárki is diadalittassá válna, valaki más pedig elkeseredne, eláruljuk, hogy nem olyan egyszerű dolog ez. Akár a különírás is elfogadható lenne, ha...

Honnan tudjuk?

Az első dolog az, amiből kiindulhatunk, hogy a főneveket általában egybeírjuk az őket követő főnévvel: színházterem, kiflicsücsök, látványpékség. Vannak persze kivételek (Kovács úr, öntöttvas lámpaoszlop stb.), ezekre vonatkoznak is bizonyos szabályok, de ezekre most nem térünk ki. Érdekességképpen viszont megemlíthetjük, hogy pl. az ajándék kosár ’kosár, amit ajándékba adnak’ és az ajándékkosár ’ajándékokkal, főként minőségi élelmiszerekkel megrakott kosár’ esetében mindkét megoldás helyes, bár a két szerkezet mást-mást jelent.

Jó, de honnan tudjuk, mi főnév, mi melléknév? Nyelvtanórán hallhattunk olyasmiről, hogy a főnév valamilyen dolgot, élőlényt, elvont fogalmat stb. jelent, a melléknév viszont valamilyen tulajdonságot, de a nyelvészek az ilyen meghatározásokon csak mosolyognak. Mert mi jelenthetne inkább tulajdonságot, mint maga a tulajdonság szó, ami főnév? A nyelvésznek csak akkor fagy le a mosoly a képéről, amikor megkérik, akkor mondjon jobb definíciót. Na jó, jobbat talán mond, de azzal sem lesz nagyon megelégedve. Mert az az igazság, hogy minden jel arra mutat, hogy nincs olyan, hogy főnév, és nincs olyan, hogy melléknév. A szavaknak vannak tipikus viselkedésmódjaik, és vannak csoportjaik, amelyek hasonlóan viselkednek: ezeket szokás egy szófajba sorolni. De az már nem igaz, hogy minden szó egyértelműen besorolható egy szófajba: e csoportok között átjárás van, vannak átmeneti esetek, kivételek – kérdés, hogy a nyelvtani elemzésben egyáltalán célszerű-e ezekkel a csoportokkal számolnunk. Vannak, akik erre a kérdésre egyértelmű nemmel válaszolnak.

Fitneszvilágbajnok vagy fitnesz világbajnok?
Fitneszvilágbajnok vagy fitnesz világbajnok?
(Forrás: Wikimedia Commons / localfitness.com.au)

A helyesírás esetében azonban nincs választásunk, a helyesírási szabályzat ilyen kifejezéseket használ. Azt persze nem mondja meg, hogy mi a főnév és mi a melléknév. Személy szerint erről azt gondolom, hogy ha a szót kimondva úgy érezzük, hogy „kell még utána valami”, akkor az melléknév – ha nem, akkor főnév (persze csak ha már biztos, hogy e kettő közül kell választani). Vannak aztán határesetek, mint pl. a magyar, aminél nincs szükség kiegészítésre, ha ’magyar ember’-re gondolunk – ellenben a Vettem egy magyart is állítást hallva úgy érezzük, vissza kell kérdeznünk, hogy mit (hacsak nem derült már ki a szövegkörnyezetből – vagy ha feltételezhetjük, hogy a beszélő a rabszolgapiacról tér vissza). Meglepő módon azt találjuk, hogy egyes esetekben a tipikus melléknevek sem szorulnak kiegészítésre: a piros a kedvenc színem – itt picit furcsa is lenne az a piros szín a kedvenc színem. Nos, a régi nyelvtanok is azt mondják, hogy van egy piros melléknév és egy piros ’piros szín’ főnév... Azon meg el lehet vitatkozni, hogy az ajándék kosár esetében az ajándék főnév-e vagy melléknév...

Na és a fitnesz?

Először is az a kérdés, hogy mi az a fitnesz. Vannak körök, akik egyszerűen elintézik a kérdést: ’erőnlét’. De igaz-e ez? Mondhatjuk, hogy valaki visszaszerzi, növeli vagy fejleszti az erőnlétét, de aligha mondhatjuk, hogy visszaszerzi, növeli vagy fejleszti az fitneszét. Valakinek lehet célja az erőnlét, de ehhez a fitnesz legfeljebb eszköz lehet. Bár az angol fitness eredetileg valóban ’fittség, erőnlét’ jelentésű (bár a magyar wikipédia is csak ebben a jelentésben tárgyalja), a magyarban elsősorban nem ebben a jelentésben használatos, hanem bizonyos edzéstípusokat jelöl.

Fitneszvilágbajnok vagy fitnesz világbajnok?
Fitneszvilágbajnok vagy fitnesz világbajnok?
(Forrás: Wikimedia Commons / localfitness.com.au)

Ha azt halljuk, hogy valaki szereti a fitneszt, akkor nem arra gondolunk, hogy az illető szeret jó erőben lenni, hanem arra, hogy szereti azokat a gyakorlatokat végezni, aminek aztán kiválló egészségi állapotát köszönheti. Ha valaki fitneszre jár, beiratkozik fitneszre, abbahagyja a fitneszt stb. Ezekben az esetekben viszont a fitnesz szinte mindig felcserélhető a fitnesztanfolyam, fitneszóra, fitneszfoglalkozás, fitneszedzés stb. szavakra. De akkor mi ezekben a fitnesz-?

A fitnesz nagyon sokszor fordul elő összetett szavak előtagjaként: fitneszklub, fitneszterem, fitneszstúdió, fitneszszalon, fitneszcentrum, fitneszszaküzlet, fitneszbolt, fitneszgép, fitneszlabda, fitneszcipő, fitneszruha, fitneszbérlet, fitneszmodell, fitneszanatómia, fitneszhét, fitnesznapok stb. Ha ehhez még hosszátesszük, hogy az önállóan előforduló fitneszről könnyen gondolhatjuk, hogy a fitnesztanfolyam stb. olyan rövidülése, amilyen az a pirosat vettem meg az a piros pulcsit vettem megnek, akkor könnyen megérthetjük, hogy miért érzi valaki úgy, hogy a fitnesz inkább melléknév, mint főnév.

Fitneszvilágbajnok vagy fitnesz világbajnok?
Fitneszvilágbajnok vagy fitnesz világbajnok?
(Forrás: Wikimedia Commons / localfitness.com.au)

Természetesen az „úgy érzi” nem úgy értendő, hogy nyelvtani kategóriákban gondolkodik, hanem úgy, hogy azokhoz a szavakhoz érzi közel állónak, amelyeket a nyelvtanok melléknévnek szoktak nevezni. Azt viszont tudja, hogy az ilyesféle szavakat külön kell írni, és úgy írja.

Még egy jelenséget meg kell említeni, amely befolyásolhatja a nyelvhasználók intuícióját (megérzéseit). Azokat a szavakat, amelyeket egybe szokás írni, összetett szavaknak nevezzük. (A kérdés kicsit bonyolultabb, de maradjunk annyiban, hogy alapszabály, hogy az összetett szavakat írjuk egybe.) Az összetett szavaknak van egy olyan tulajdonságuk, hogy nem szakíthatóak meg: nem ékelődhet elemeik közé sem szó, sem toldalék. (Nem mondhatjuk, hogy *kar piros óra, csak azt, hogy piros karóra, a nagykövet mellett nincs *nagyobbkövet stb.) Az viszont elképzelhető, hogy a megyei fitneszbajnokság helyett valaki fitnesz megyei bajnokságot mond – még akkor is, ha ez utóbbi akár félreérhető is lehet. Mindez azt bizonyítja, hogy a fitnesz valóban nem egyértelműen főnév.

Fitneszvilágbajnok vagy fitnesz világbajnok?
Fitneszvilágbajnok vagy fitnesz világbajnok?
(Forrás: Wikimedia Commons / localfitness.com.au)

Megint az az átkozott angol...

Ugyanakkor nem tagadhatjuk le, hogy számolnunk kell az idegen nyelvek, elsősorban az angol hatásával. Az angol helyesírás meglehetősen következetlen, pontosabban inkább szabad (következetesen szabad) az összetett szavak helyesírását illetően. Ugyanaz a szerkezet leírható egyben, külön, vagy akár kötőjellel is.

A különírásnak az az előnye, hogy a rövidebb szavakat egyszerűbb olvasni. Éppen ezért gyakrabban találkozunk azzal, hogy Fitness Club, mint azzal, hogy Fitnessclub. Aki pedig valami hasonlót szeretne kiírni az általa működtetett intézményre, az inkább fog a  Fitnesz Klub, mint a Fitneszklub mellett dönteni – kivéve persze, ha nagyon jól ismeri és alkalmazza a magyar helyesírás szabályait.

Fitneszvilágbajnok vagy fitnesz világbajnok?
Fitneszvilágbajnok vagy fitnesz világbajnok?
(Forrás: Wikimedia Commons / Schekinov Alexey Victorovich / GNU-FDL 1.2)

...és az az átkozott szabályozás

Abban, hogy a nyelvhasználók bizonytalanok ilyen kérdésekben, a szabályozás is ludas. Mivel maguk a szabályok követhetetlenek, érdemes ránézni a példatárra! A Magyar helyesírási szótárat követjük – az Osiris-féle Helyesírás példatára ugyan nagyobb és jobb, de nem „hivatalos”, így nem tudunk rá hivatkozni. Itt van a futóbajnok, futópálya, futóverseny.

De mi van a távfutással? Megtaláljuk, hogy távfutó, rövidtávfutó, hosszútávfutó, de szeretnénk biztosak lenni a dolgunkban, hogy akkor tényleg távfutóbajnok, távfutópálya, távfutóverseny. Hasonlóképpen van a szótárban síbajnok, sífutó, síléc, sípálya, sítúra, síugrás – de nincs sífutóbajnok, sífutóléc, sífutópálya, sem síugróbajnok, síugróléc, síugrópálya stb. De miért is baj ez? Hiszen semmi kétségünk nem lehet, hogy ezeket így kell írni! És igazán nem várhatjuk, hogy minden összetett szó bekerüljön a szótárba. Hát, nem várjuk. De azt sem várjuk, hogy bekerüljön a síugró sánc. Így, külön. Miért, Mi a különbség? Nem tudjuk. Honnan tudhatnák az egyszerű nyelvhasználók?

Fitneszvilágbajnok vagy fitnesz világbajnok?
Fitneszvilágbajnok vagy fitnesz világbajnok?
(Forrás: Wikimedia Commons / Kohls, Ulrich; Bundesarchiv / CC BY-SA 3.0)

A leghelyesebb az lenne, ha ilyen kérdésekben nem lenne helyes válasz. Az lenne a megoldás, ha az ilyen szerkezeteket mindenki írhatná saját belátása szerint, anélkül, hogy ezért bárki leszólhatná. El fog jönni ez az idő, csak ki kell várnunk. Addig csak egyet tehetünk. Mi magunk nem tulajdonítunk jelentőséget az ilyen kérdéseknek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 Krizsa 2013. június 4. 18:26

Nos, gyorsolvasó (képolvasó) úgy látszik, a szabályt alkotók között egy sincs. Habár itt, ezen a fórumon már helyretettek engem (és joggal), hogy nem kell odáig lenni a gyorsolvasással, mert tulajdonképp bármely gyakorlott felnőtt is csak szóképeket, sőt egész sorokat lát egyszerre, és nem keresgéli a bötveket.

TEHÁT: minden olyan helyesírási szabályt dedósok találnak ki, amely hosszabb szavakat enged meg, mint egy milsec alatt "lefényképezhető" egység.

Csak olyan hosszú lehet egy szó - és egyéb nem számít - ami egyetlen rápillantásra érthető.

Tehát ha nem gyakori idegen szó van az összetételben, akkor szét kell írni. Ha viszont az összetétel mindkét tagja hétköznapi magyar szó, akkor egy kicsit hosszabb is lehet.

4 LAttilaD 2011. december 23. 16:45

Bocsi, de ez a válasz annyira túl lett bonyolítva, hogy a végén már abban se vagyok biztos, hogy egyáltalán a szó fogalma még létezik. Miért nem lehet a kérdezőnek egyszerűen válaszolni? Ez teljesen az a fajta válasz, már ne is haragudj, László, amikor megkérdezzük az orvostól, hogy mi bajunk, és válasz helyett egy metafizikai fejtegetést kapunk a létezés illuzórikus voltáról meg Dsuang Dszit álmodó lepkékről, ahelyett hogy orvosságot írna föl.

Biztos vagyok benne, hogy ha elég sokáig keresgélem a példákat, szinte bármely főnevet át tudok alakítani melléknévvé vagy megfordítva. De minek? A tárgyalt kérdésben a fitnesz egy sport neve; nekem fogalmam sincs, hogy ez milyen sport, de így hívják. Sportoknak gyakran van furcsa nevük, például amikor két ember kesztyűs ököllel veri egymást, azt úgy hívják, hogy doboz, amikor pedig lövedék alakú szánkón siklanak le egy hóvályúban, annak az a neve, hogy Robika. (Angolul.) A fitness egy -ness képzős melléknév alighanem a to fit „belefér, mármint a ruhájába” igéből, bár ez csak tipp. Ennek ellenére most már főnév, egy sport neve, amiben világbajnok lehet valaki.

Tehát fitneszvilágbajnok ugyanúgy, mint sakkvilágbajnok, egy szóban.

3 Fejes László (nyest.hu) 2011. december 23. 11:47

@Pesta: Igen, ez is jó példa, de az ilyen nép/nyelvnevek külön problémát jelentenek, hasonlóan az anyagnevekhez.

@El Mexicano: Persze, az igaz, hogy egy csomó általánosítást meg tudunk fogalmazni ezekkel a címkékkel. Ezzel nincs baj, mert sokszor jól használhatóak. Baj azzal van, amikor azokat az eseteket is ilyen címkézéssel próbálják magyarázni, amelyek pont azt mutatják, hogy a nyelv nem ilyen.

És valóban: nem lehet nyelvtani szabályokat írni. Csak egy illúzió, hogy lehet, mert olyan szabályokat valóban tudunk írni, amelyek többé-kevésbé pontosan meg tudják ragadni a jelenségek nagy részét. De az már egyáltalán nem igaz, hogy a nyelv ilyen szabályok szerint működik.

2 El Mexicano 2011. december 23. 09:55

Én egyszerűen úgy fogalmaznám meg a "melléknév" jelentését, hogy az a szófaj, amely a "milyen?" kérdésre ad választ, a főnév pedig az, amely a "mi?"-re. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy egy szó a kontextustól függően lehet egyik is és másik is.

Ez most megint újdonság volt nekem, hogy nyelvészek szerint már főnév és melléknév sem létezik... Érdekes, hogy mégsem tudtak még helyette jobbat kitalálni. Szerintem valahol meg kellene azt is érteni, hogy miért szükséges a dolgokat kategóriákba sorolni ("címkéket ragasztani rájuk, ha úgy jobban tetszik): egyszerűen azért, mert igény van arra, hogy meg lehessen őket egymástól különböztetni bizonyos tulajdonságaik alapján. Ha semminek nem lenne semmilyen neve, mert felesleges, akkor hogyan lehetne egyáltalán nyelvtani szabályokat leírni? (Na mindegy, nem vitatkozom, mert úgysem lehet igazam.)

1 Pesta 2011. december 23. 09:25

Más példát is említhetnénk, még az iskolából:

angoltanár

angol tanár

Szabatosan megfogalmazva a problémát: nem minden angoltanár angol tanár, és nem minden angol tanár angoltanár. :)

Csak épp ezt nem feltétlenül ilyen egyszerű eldönteni.

Információ
X