-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Itt tudsz blogot indítani: blog.hu Azt hiszem ha jól megy fizetnek is ...2024. 11. 04, 11:35 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Neked csak az kell, hogy ideöntsd a mantráidat. Idézel egy mondatot, a...2024. 11. 02, 21:51 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: Kiegészítés: Nem értettem félre amit írtál, csak a "valamilyen szinten konstruktív" beszél...2024. 11. 02, 21:48 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 280 Ezt írod.. "amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az legalább vezet ...2024. 11. 02, 21:43 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
ganajtúrós bukta: Mondjuk az ilyen vitákat én sem értettem.. Még amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az leg...2024. 10. 31, 16:26 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Megannyi rejtett tartalommal bíró növénynevet használunk nap mint nap, és el sem gondolkodunk rajta, mit is jelentenek. A lóheréről a szerencse jut eszünkbe, nem pedig a lónak a heréje. A kutyatejről sem asszociálunk rögtön a kutya tejére vagy a cickafarkról a macska farkára. Pedig a nevet adóknak minden bizonnyal ez járhatott a fejében.
Szokatlan asszociációkat sejtető növénynevek már az ókorban is kialakultak. A nyelvünkben élő nevek egy része fordításként jutott el hozzánk, míg másokat a népképzelet hozott létre. Az elnevezések eredetét, a növények kultúrtörténetét kutatja Rácz János Növénynevek enciklopédiája című könyvében. A kötet alapján készült válogatásban neveket és a névadások indítékait vesszük sorra, méghozzá olyanokat, amelyek meglehetősen érdekes képzettársításokat eredményezhetnek.
(Forrás: sxc.hu/shawnisa)
A növénynevek jelentését tekintve Láncz Irén kétféle típust különböztet meg: a leíró és a metaforikus neveket. A leíró elnevezések legtöbbször a növény tulajdonságaira (szín, alak stb.) vagy felhasználására vonatkoznak. A metaforikus nevek képzettársítás eredményeképp jöttek létre. A két csoport sokszor nehezen különíthető el egymástól. A kecskecsöcsű (szőlő) név ugyan a termés külső tulajdonságát írja le, de azon alapul, hogy a bogyót a kecske tőgyéhez vélték hasonlónak.
Látszólag egyszerű megállapítani, melyik nevet miért adták: a bárányfarkúfű például formáját tekintve olyan, mint a bárány farka. Csakhogy a malacfű mégsem hasonlít egy sertéshez. Ez a növény a disznók kedvenc csemegéje, így már világos az elnevezés. Ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, mi alapján jött létre a név, ismerni kell a keletkezésének hátterét. A népi elnevezések esetében tudni kell, milyen szerepet játszott a növény a nevet adó közösség életében: a tulajdonságait akarták-e kiemelni, a felhasználására szerettek volna utalni, esetleg a (vélt vagy valós) hatást kívánták-e megragadni. Sokszor nem is a növény legjellemzőbb vonása kerül előtérbe a névben.
Hogy is néz ki az a növény?
Ha egy újonnan felfedezett növényt szeretnénk valahogy elnevezni, kézenfekvőnek tűnik, hogy elsőként a külseje alapján adjunk nevet. Hiszen akkor még nem tudjuk, hogy milyen hatásai vannak, vagy éppen mire lehetne felhasználni. A népi növénynevek nagy részét állatnevekből alkották, vagyis a növény valamely részét hasonlították az állatok valamelyik testrészéhez. De gyakoriak az ember testrészeire, tulajdonságaira való utalások is. A növény gyökeréről például asszociáltak nemi szervekre, ilyen a papmonya fű és a barát monya fű elnevezés. A mony szó egyrészt ’tojás’, másrészt ’here’ jelentésű. Bár a bizalmas társalgásban szinonimaként is használják őket, a növénynévben egyértelműen a második jelentés lelhető fel.
A növény szára sokszor egy állat farkát juttatta a névadó eszébe, így lettek a csikófarok, lófarok, pulykafarkúfű nevek. Egy másik növény levele olyan, mintha kecskék rágták volna meg, így kecskeharaptafűnek nevezték el. A virágzatot sok mindenhez hasonlították: az állat farkához (egérfarok, macskafarok), tőgyéhez (tehéncsecs), nemi szervéhez (szamárhere, agármony), illetve emberi testrészhez is (áronvessző). A pinalajtorja név előtagját talán nem szükséges magyarázni, az utótag pedig a létra népi elnevezése – az ördögszekér szintén az alakjáról kapta ezt a találó nevet.
A veronikát a hűség jelképének tartották, csakhogy kék virágai könnyen lehullanak. Tünékenysége az erősebbik nem jellemvonására emlékeztethette a névadó közösséget, így nem csoda, hogy a férfihűség nevet adták neki. Sokak számára ismerős játék az elvirágzott pitypang bóbitáját elfújni. A magokat nagyon könnyen felkapja a szél, így érdekes módon erről is a férfihűség jutott a névadók eszébe. Na de hogy a gyengébbik nemről se feledkezzünk meg: a pitypangot ismerik nőihűség, asszonyhűség néven is. A csupaszon maradt növényt a szerzetesek tar koponyájához találták hasonlónak, ezért barátfejnek, kopaszbarátnak nevezték el.
A pulykatakony nevet azonban mégsem kell szó szerint értelmezni. Hasonlóságot a növény piros szára, levele és az állat bőrkinövése között fedeztek fel. A növény színére utalnak a következő elnevezések: paprikavirág, vérhozófű, rókasás (piros, vörös), gyászolka, gyászoska (feketésbíbor), sárivirág, sárvirág (sárga). A különböző liliomfajták nevéből a virágok mintáját is sejteni lehet: párducliliom, tigrisliliom, kockásliliom. A növény szagát találóan szemléltetik a görényszőlő és poloskapor állatneves összetételek, míg az ízére utalnak az ecetfa és keserűfű nevek. Nedve alapján kapta a nevét a kutyatej. Ehhez hasonló, bár kissé meglepő név a nem emlősállatok nevéből alkotott madártej, sőt kakastej elnevezés.
Miért kurvavirág a csodatölcsér?
A növény alakja, színe, szaga szinte azonnal megállapítható, míg más tulajdonságai valamivel hosszabb ideig tartó megfigyeléssel fedezhetők csak fel. Gyors növekedése folytán kapta az ámpolnanövény a pletyka nevet, mivel tudvalevő, hogy a szóbeszéd is igen sebesen terjed. Az egyik sásfélét éles száráról nevezték el kaszabántókának, illetve kutyaherélő sásnak. Utóbbi igen szemléletes példája annak, hogy a sebesen rohanó állatok a vadászatok során bizonyos helyeken is megsebesülhetnek.
A növény virágzási idejére vonatkoznak a csodatölcsér kurvavirág és lustakisasszony nevei. A virágok csak este nyílnak ki – innen az utcalányokkal való párhuzam –, majd reggel be is csukódnak. Virágzása idején a dara- és a dercevirág környéke olyan, mintha apró darával lenne beszórva. (A derce a daránál valamivel finomabb őrlemény.) A virágok beporzását a mécsvirág esetében a rovarok végzik el. A név arra utal, hogy az éjjel nyíló virág a sötétben szinte világít. Szintén a rovarokat csalogatja magához az enyvecske, azonban már táplálkozási céllal. Társneve többek között a bajuszragadó, hiszen a növény szára rendkívül ragadós. A lótetű elnevezésnek valójában semmi köze egyik állathoz sem: a növény a lóhereféléken élősködik. Ehhez hasonlóan a herefojtó név esetében sem kell messzemenő képzettársításokba bocsátkozni.
Könnyen átlátható a mocsárvirág, tóvirág, tócsagaz neveknél, hogy a növény élőhelyére utalnak. A falgyom, falfű, kőrontó elnevezések a sziklarepedésekben élő növényt írják le, míg a sziklafű, a szirt aranya és a fagyoskodó tárnics neve elárulja, hogy viselője sziklás vidékeken, hegyeken tenyészik. Érdekes jellemvonása után kapta nevét a seggesmuhar, ugyanis ha kapálás közben a növényt kivágják, az a gyökerére fordulva is továbbzöldül.
Mire jó a vénasszonybüzlentyű?
A növényeket változatos módon használhatjuk fel, és ez a névadásban is megjelenik. Étkezési célokra is alkalmas olaja miatt kapta a pórsáfrány az olajözön nevet. Az ördög előtag a növénynevekben általában rossz, kellemetlen dologra utal. Így az ördögméze névben a keserűséget írták le vele – ugyanis a növény gyökerének kivonatából készült az enciánpálinka. Egyes növényeket állati takarmányként használnak, de legalábbis nagyon kedvelik őket az állatok: innen a szamár gyönyörűsége, a tehénvidítófű és a tyúkharaptafű elnevezés. A ciklámen halrészegítő, halbódító neve a jelentésével ellentétben mégsem a halak kedvenc füve, ugyanis a mérgező hatású gyökér elbódítja a halakat, ezzel pedig megkönnyíti a halászatot. Élősködők ellen használták a nyűölőfüvet, a tetűölőfüvet és a molyfüvet, valamint a vakond elűzésére a vakandelhárító cserjét.
Az uborka-baszó, ugorkabagzó nevek igazán szemléletesen fejezik ki, hogy ezeket a növényeket az uborka termékennyé tételére használták. Az ecsetpázsit pipaszurkálófű neve nem szorul különösebb magyarázatra. A vénasszonybüzlentyű a muskátli tréfás elnevezése. Erős szaga miatt a fodormentával összekötve arra használták az öregasszonyok, hogy a templomban elkerüljék az elszenderedést. Természetesen számos növényt alkalmaztak a népi gyógyászatban. Az elnevezések utalhatnak a szervre, amelynek a gyógyítására használták a növényt (tüdőfű), vagy a betegségre, amit kezeltek vele (náthafű, turhásfű).
Hogyan hat a nőszőfű?
A növények a legkülönbözőbb és legmeglepőbb hatással bírhatnak környezetükre – legalábbis erről árulkodik a nevük. Ez bizonyos esetekben valós: a lúdrettentőfű, kutyadöglesztő fű és tyúkdöglesztő nevek mérgező növényekre utalnak. A legveszélyesebb csalánfaj akár évekig tartó bőrkiütést okoz, ezért nevezték el – a már említett ördög előtaggal – ördöglevélnek. Egyes növények hánytatószernek is kiválók, erre vonatkozik a hánytatógyökér elnevezés. A kutyák gyomorrontás „kezelésére” eszik például a tarackbúzát, emiatt a növényt ebgyógyítófűnek is nevezik.
Nem biztos azonban, hogy mindenkinél hatnak például a serkentőszerként használt növények. A nőszőfű névnél tévesen arra is lehetne gondolni, hogy megkönnyíti a kiszemelt hölgy elcsábítását. De meresztőfű és embererő társneveiből félreérthetetlenül kiderül, hogy a növény a férfiasságot hozza tettre kész állapotba. Ennek az állatvilágot érintő párja a bikafű, bikásfű elnevezés: a megfigyelések szerint az ezt legelő tehenek nagyobb érdeklődést mutatnak a bikák iránt.
A néphit bizonyos növényeket varázserővel is felruházott. Az ördögűző és a boszorkányűző fű a gonoszt távol tartó növények nevei. A vasfű állítólag megvéd a kardvágás és a nyíllövés ellen, innen kapta szerencsefű és babonásfű nevét is. Más növények hatását korunk titkos ügynökei is megirigyelhetnék: a minden zárt feltörő fű és a lakatfű a néphit szerint a zárakat is felnyitja. Az emberi képzelet működése tehát nemcsak a népetimológiák alkotásában nyilvánul meg, hanem a látszólag ártalmatlannak tűnő növénynevekben is tetten érhető.
Felhasznált irodalom:
Láncz Irén: A bácskai és bánáti népi növénynevek alaktani és szemantikai sajátságai. Hungarológiai Közlemények. 2002/3. 122–129.
Pusztai Ferenc (főszerk.): Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2003.
Rácz János: Agármony és bakszakáll. Magyar Nyelvőr 2000/1. 118–125.
Rácz János: Népi növényneveink. Magyar Nyelvőr 2001/3. 287–298.
Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2010.