-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha valakit seggdugónak nevezünk, joggal kérheti ki stílusunkat azzal, hogy „nem a seggünkből rángattuk ki”. De hogy kerül a dugó a seggbe?
Róbert nevű olvasónk egy a kifinomult nyelvhasználatra kevésbé jellemző szó eredete iránt érdeklődik:
Seggdugasz, seggdugó szavunk jelentése kicsi, apró termetű, jelentéktelen. Afelől érdeklődnék, hogy jöhetett létre, hogy fejlődhetett ki ez a jelentés? Miért kellene őt beledugni a seggünkbe?
Bár olvasónk láthatóan érti, mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy a seggdugó szó nem olyan összetétel, amelyet a hagyományos nyelvtan és a helyesírási szabályzat jelöletlen tárgyas összetételeknek nevez, azaz nem az a jelentése, hogy ’segget dugó’, így nem az anális közösülést kedvelőkre utal (ezt mutatja az is, hogy felcserélhető a seggdugasz változattal).
A dug még csak nem is ’közösül’ jelentésében található benne, hanem a legközönségesebb ’betesz, benyom, betöm, begyömöszöl’ jelentésben: ebből fejlődött a dugó, illetve a dugasz (tudniillik ’dugáshoz való’); A magyar nyelv etimológiai szótára (TESz.) szerint mindkettő a 16–17. század fordulóján bukkan fel. Maga az ige finnugor eredetű. Egyébként finnugor eredetű a segg is, ráadásul valószínűleg mindig is a mai jelentésében volt meg (a stílusárnyalata ettől még változhatott).
Arra vonatkozó adatokat, hogy a seggdugó, seggdugasz kifejezés mikor jelent meg először, nem találtunk. Eredetét vizsgálva figyelembe kell venni, hogy a dugó önmagában is jelenthet alacsony, gyakran köpcös embert (sajnos a TESz. ezt a jelentést nem tartja számon, így nem derül ki, mikor bukkanhatott fel).
A segg előtaggal való bővítésének két oka lehet. Az egyik az, hogy azért a dugók között is vannak különböző méretűek (például a hordókba valók, vagy a medencék dugói), és a seggdugó azt hangsúlyozza, hogy egy viszonylag kis méretű, a végbélnyílásba is felhelyezhető dugaszról van szó. A másik funkciója egyszerűen a megalázás lehet: ha valakit egy üleppel hoznak bármilyen összefüggésbe, az rá nézve mindenképpen megalázó.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az utóbbival kapcsolatban kell megjegyeznünk, hogy az olvasónk által felsorolt jelentések mellett az átvitt értelemben jelentéktelen, de fontoskodó vagy vezető szerepre törekvő emberekre is szokás használni a seggdugó, illetve seggdugasz kifejezéseket, így ezek inkább a senkiházi vagy a nímand szinonimáinak tekinthetőek. Sőt pontosíthatunk: e kifejezéseket általában akkor használjuk, ha valaki testileg és jellemileg vagy értelmileg is jelentéktelen, ám feltűnősködik – ha valaki csak testileg vagy csak jellemében és értelmében „kicsi”, arra a kifejezés kevésbé illik, és persze egyáltalán nem illik arra, aki minden tekintetben nagyformátumú.