-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azt nem veszed észre, hogy a "sok" egy főnévi csoporton belüli determi...2024. 02. 22, 17:55 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Létezik-e a neosuttyó szó, vagy a nyelvhasználók újra és újra kitalálják? Nem tűnik egyértelműnek a válasz.
A nyesthez közel álló körök hívták fel figyelmünket a neosuttyó szóra, mely legutóbb Szily László egyik cikkében bukkant fel. De mi olyan feltűnő ezen a szón? A neo- előtag görög eredetű, azt jelenti, ’új’, és ebben az értelemben gyakran rakjuk más szavak (különösen stílusok vagy eszmei irányzatok nevei) elé. Ha például azt olvassuk, hogy neothürmerista, különösebben nem döbbenünk meg, mert a thürmerista latinos szó, még ha egy magyar ember német nevéből képzett is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A suttyó azonban nem ilyen: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a sutty hangutánzó eredetű indulatszóból származik, az -ó pedig kicsinyítő (!) képző. Két jelentése van, a hangutánzó jelleget őrző ’suhogós ág, vessző’ csak a 20. század elejéről adatolt, míg ’fiatal legény, siheder’ jelentésben már a 18. század végéről. Jelentéstanilag azonban valószínűbbnek tűnik, hogy az utóbbiból fejlődött az előbbi. Érdekes módon azonban a ma általános ’bunkó, faragatlan, műveletlen, udvariatlan’ jelentését a TESz. meg sem említi.
A neosuttyó nem Szily találmánya (ő legfeljebb újraalkotta), a neten öt helyen is előfordul (ebből egy Szily cikke, egy pedig őt idézi), legkorábban 2006-ból adatolt, sajnálatos módon azonban szövegkörnyezet nélkül fordul elő. Legközelebb öt évvel később, egy tumblr-posztban bukkan fel: „már a neosuttyó réteg is a tumblr-n tolja”. A következő évben azonban jelentős lépést tesz a média fő áramvonala felés, és a népszerű Srbija Insajd blog egy posztjában bukkan fel: „a szövegek is egyféle neosuttyó műromantikáról szólnak”.
Érdekes, kérdés, hogy a szóbeliségben mennyire él a neosuttyó szó. A ritka, ám sorozatos felbukkanása alapján azt gondolnánk, hogy él, ám ekkor azt várnánk, hogy legalább a kötetlen élőbeszédhez közelebb álló műfajokban (pl. fórumok, kommentek) gyakrabban felbukkanhat. Így aztán nem világos, hogy akik használják, azok újra megalkotják, vagy ők is ismerik valahonnan. A neosuttyóhoz hasonló neobunkó valamivel gyakrabban, cikkünk írása idején 22 alkalommal jelenik meg a neten, a szintén hasonló neotahó kilencszer.