-
ganajtúrós bukta: Mondjuk az ilyen vitákat én sem értettem.. Még amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az leg...2024. 10. 31, 16:26 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Valójában semmi értelme nincs annak, amit írsz. Az ilyesmit bullshitel...2024. 10. 31, 12:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem maga a rendszer elmélet nem új, és adatolja saját magát olyan példa m...2024. 10. 31, 11:54 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Sok önjelölt próféta fordult már meg a Nyesten. De ahhoz, hogy az új e...2024. 10. 30, 20:08 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Igen, víz nélkül nincs élet, de a folyó ha kilép a medréből, tényleg őrült.. A ...2024. 10. 30, 20:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A PocketBook 603 egyenesen Ukrajnából érkezett közénk, de még mielőtt megrettennénk, adjunk neki egy esélyt - meg fogunk lepődni! E-könyvolvasó szó szerint tokkal-vonóval. Széles formátumtámogatás, használható böngésző, minden, ami kell - csak egyvalamit hiányoltunk, de azt nagyon.
A PocketBook Pro 603 a hasonló nevű ukrán cég saját fejlesztésű terméke. Magyarországon a Pocketbook Kft. forgalmazza, a tesztkészüléket is tőlük kaptuk. Ukrajnától nem kell megijedni: a gép megállja a helyét a piacon lévő más e-könyv-olvasók között, sőt több tekintetben felülmúlja a riválisait. (A hardvert egyébként a MobileRead táblázata szerint ugyanaz a kínai cég gyártja, mint az Amazon Kindle-jét.)
(Forrás: A forgalmazó)
Elő a pingvinnel!
Rögtön a kicsomagoláskor meglepetés ér minket: a dobozban van egy kis csavarhúzó is, ha házilag szeretnénk kivenni az akkumulátort. Lehet, hogy szükségmegoldásról van szó - a mobilos SIM-kártya helye épp az akku mögött van -, de akkor is pozitívum, hogy adnak csavarhúzót és cserélhető az akkumulátor. Már csak azért is, mert sok más cég éppen az ellenkező irányba mozdul: lehetőleg legyenek a korlátozott élettartamú részegységek cserélhetetlenek, vegyen inkább újat a felhasználó! Úgy tűnik, a PocketBook nem ilyen. Sőt, a már megszokott USB-kábel mellett ingyen tokot is raktak a dobozba, nem kell külön tartót vennünk a gépünknek. (Fülhallgató viszont ezúttal nincs, de mint azt sokszor elmondtuk, egyáltalán nem hiányzik.)
(Forrás: Takács Boglárka)
A 603 egészére hasonló nyitott hozzáállás jellemző. Csupa nyílt szoftvert futtat: az operációs rendszer Linux, a böngésző Midori, az alapértelmezett betűtípus Liberation Sans... Persze, gondolhatnánk, mert ezek vannak ingyen; de teszteltünk mi már kínai fejlesztésű, mégis windowsos e-könyvolvasót, szóval ki tudja. Lehet, hogy az ukrán mérnökök tényleg szeretik a Linuxot.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Lehetne más színben?
A szürke műanyag burkolat annyira nem nyerte el a tetszésünket; kicsit zavaró, hogy másmilyen árnyalatú, mint a képernyő. Furcsa, hogy jobb oldalon vannak a lapozógombok - a legtöbb olvasógépen bal oldalra szokták rakni őket, de igazából az lenne ideális, ha mindkét oldalon lennének. Szerencsére az alul középen található négyirányú gombbal is lehet lapozni, tehát bal kézzel is kezelhető a készülék, habár nem annyira kényelmesen.
A könyveket egy mikro-USB-kábel segítségével lehet felmásolni, ugyanezzel lehet az akkut is tölteni (a mikro-USB az új EU mobiltöltő-szabvány, úgyhogy hamarosan minden háztartásban lesz kéznél). Van mikro-SD kártyaolvasó is, de ez meglehetősen átgondolatlanul lett beépítve: a magas perem miatt nagyon mélyen kell benyomni a kártyát, kivenni pedig talán még nehezebb. A hátlap levétele pedig olyan nehéz feladat, hogy a német forgalmazó külön videón mutat be egy sajátos módszert:
Mi a leendő felhasználóknak azt ajánljuk, hogy rakjanak a gépbe egy nagyobb kártyát (SDHC támogatás is van) és hagyják benne, mert USB eszközként nem csak a készülék saját memóriáját, hanem külön a bővítőkártyát is felismeri a számítógép. Így sok tárhelyünk lesz és a kártya ki-be piszkálásába sem bolondulunk bele.
Az érintőképernyő csak a mellékelt és a készülékből előhúzható íróvesszővel használható; ennek a megoldásnak az az előnye, hogy így olyan technológiát lehet alkalmazni, ami nem rontja a kép kontrasztját. Így is sokmindenre jó a toll: lehet rajzolni, HTML formátumú könyvekben a hivatkozásokra ugrani, a virtuális billentyűzetet böködni, és így tovább. Egyvalamit nem lehet, és ez nagyon hiányzik: a szövegre magára írni. Az általunk korábban tesztelt Hanvon készülék ezt már tudta, nagyon hasznos funkció. Reméljük, egy firmware-frissítéssel meg fogja tudni a Pocketbook is oldani.
Állítgassuk nyugodtan
Az oldalfrissítés sebessége formátumfüggő, HTML állományoknál akár ijesztően gyors is lehet, mintha nem is e-tinta alapú képernyő lenne a gépben! (Pedig az van.) Aki nem hiszi, nézze meg: a következő videót nem mi csináltuk, de mi ugyanezt tapasztaltuk.
A csíkozódás megelőzésére a szoftver időnként frissíti a teljes oldalképet, az persze tovább tart; lehet állítani, hogy ez milyen gyakran történjen. Egyébként is sokféle beállítási lehetőség van, ez pozitívum – igaz ugyan, hogy szükség is van rájuk, mert az alapértelmezett beállítások helyenként kicsit idegesítőek. Például látványos, hogy a gép érzékeli, hogy vízszintesen vagy függőlegesen tartjuk-e, és ennek megfelelően forgatja az oldalt... de a gyakorlatban ez inkább ahhoz vezet, hogy ha ferdén tartjuk, csakazértis átáll vízszintesre.
Természetesen csak a kényszert szoktuk érezni, nem szoktunk földhözvágni semmit sem.
A kezelőfelület időnként lassú, de a mezőnyből messze nem a leglassabb, nem éreztünk arra kényszert, hogy dühünkben földhözvágjuk a gépet miatta. Egy heti intenzív használat során stabilnak tűnik: egy fagyást láttunk, és az is a játékok közé csomagolt pasziánszhoz fűződött.
(Forrás: Takács Boglárka)
Az általunk tesztelt gépek közül eddig a PocketBook 603-ban a leghasználhatóbb a webböngésző; az e-könyvolvasókat nem internetezésre találták ki, tehát ne várjunk sokat, de szükség esetén kipróbálhatjuk. (Néha kaptunk hibaüzeneteket, de a böngésző összességében jól megbirkózott az oldalakkal.) Fura, hogy a „Játékok” alatt találhatjuk meg – itt van az RSS-olvasó is, úgyhogy talán szerencsésebb lett volna ezt a menüpontot „Alkalmazások”-nak nevezni.
A „Játékok” példája azt is jól illusztrálja, milyen gyakran érkeznek a szoftverfrissítések a géphez: amikor a múlt héten elkezdtük írni a cikket, a fenti állítás még igaz volt, de azóta megjelent egy hivatalos firmware-frissítés, ami egyéb javítások mellett átnevezi ezt a menüpontot. Nagy pozitívum, hogy foglalkoznak a termékekkel a megjelenésük után is, de mint feljebb az érintőképernyő kapcsán is láthattuk, van még mit beléjük gyömöszölni. Tartsuk rajta a szemünket a Mobileread fórum PocketBook szekcióján, ide a fejlesztők is írnak.
Aki jót szórakozott ezen a bekezdésen, jót fog szórakozni a Félrefordítások mindenhonnan blogon is!
A magyar fordítás korrekt; egy-két elütést és angol nyelvű menüpontot azért találtunk, de durva értelemzavaró hibák és magyartalanságok szerencsére nincsenek. A PocketBook magyar nyelvű weblapja viszont igen nehézkes nyelvezetű (kedvencünk: „Milyen későbbi tervek vannak a PocketBook elektromos készülékének kiszélesítésében?”), úgyhogy valószínűleg más fordíthatta.
Szezám, tárulj
A formátumtámogatás egyrészt széleskörű, másrészt alapos: sikerült a doc szabványon kisebb erőszakot tévő doc állományainkat is megnyitni, e-könyvolvasón először (ezidáig még csak tabletgépeken jártunk sikerrel). A speciális e-könyves formátumok közül pedig a gép mind a két nagy riválist ismeri: van epub és prc is. Szöveges PDF-eket nagyon szépen újratördel, habár itt találtunk egy pici hibát: 150%-ra állítva a szöveg kisebb lesz, mint volt. 200%-on vagy még nagyobb méretben általában minden csodaszép. A nyelvi és betűtípus-támogatás szintén nagyon jó, nemcsak olvasás közben, hanem a böngészőben is.
Sok extra szolgáltatás van még: szótárak, apróbb játékok, sőt a PocketBook 603 igény szerint fel is olvassa a könyveket magyar (!), angol és német nyelven. A látássérültek megint nem jártak jól, mert a kezelőfelület maga nem beszél, legalábbis mi nem találtunk ilyen opciót.
(Forrás: Takács Boglárka)
A tartalomszolgáltatás jelenleg beindulófélben, a Bookland nevű webáruházba a forgalmazó szavaival „nemsokára magyar nyelvű tartalom is fel fog kerülni”. Mi kíváncsian várjuk! Érdekes módon az olvasó felületén magán van egy menüpont, ami viszont a német Libri webáruházba visz.
Kell, nem kell?
Az eddig tesztelt e-könyvolvasók közül egyértelműen ez nyerte el legjobban a tetszésünket: a szövegre íráson és a nehezen kivehető bővítőkártyán kívül más nem hiányzott, nem volt idegesítő, nem igényelt masszív hackelést. Az ember egyszer végignézi a beállításokat, átállít mindent kedve szerint, és utána boldogan használja a PocketBookját. Amit a gép ígér, azt gond nélkül teljesíti – nincs használhatatlan böngésző, beszaggató zenelejátszó, röhejes magyar fordítás.
A probléma ismét az ár, de igazából e téren sem áll olyan rosszul a PocketBook. A 602-es modell (a tesztkészülékkel megegyezik, érintőképernyő nélkül) 64900 Ft, ez ha ugyan a Kindle alacsony árszintjét nem is éri el, de a magyar piacon hivatalosan forgalomban lévő riválisainak aláígér. Az általunk kipróbált 603-as a maga 84900 forintos árával már drágább - mi igazából el is gondolkodnánk, hogy inkább ráfizetünk még és megvesszük százhúszezerért a monstrum Pocketbook 903-at, tíz hüvelykes képernyőmérettel, hasonló tulajdonságokkal. Csak lehessen már közvetlenül a szövegre jegyzetelni...
Csak komoly szándékkal...
A német forgalmazó bemutató videója.