nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Cypriánus: @aphelion: Sajnos ez így nagyon sarkított amit írsz 1) biológia: nem akarlak kiábrándítani...
    2019. 09. 20, 16:34  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @szigetva: Áltudománynak pedig azért tartom, mert teljesen áthatja egy jól felismerhető po...
    2019. 09. 20, 06:57  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Drága, drágább, ingyenes
(Nem csak) elektronikus jegyzetek a magyar felsőoktatásban

Az egyetemi, főiskolai vizsgákra való felkészülés egyik alapvető eszköze a tankönyvek egy sajátos típusa, a jegyzet. Mivel a jegyzetre csak az adott kurzus elvégzése során van szükség, a jegyzeteket korábban olcsó papírra nyomták, olcsó nyomdatechnikai eszközökkel állították elő, az elsődleges cél az előállítási költség alacsony ára volt. Mára azonban sokkal olcsóbb technikai lehetőségek állnak a rendelkezésünkre: a jegyzet elektronikusan is terjeszthető.

Németh Niki | 2010. november 22.
|  

Egy hallgatónak a vizsgákra való sikeres felkészüléshez szüksége van jegyzetre és szakirodalomra. Az általános tapasztalat szerint a szakirodalom beszerzése nem minden esetben egyszerű. A könyvek vagy régen lettek kiadva, és ezért van kevés belőlük, vagy mostanában, de drágák és gyakran az egyetemi könyvtárban nincs is elegendő példány.

Megsárgult kincsek a könyvtár mélyéről
Megsárgult kincsek a könyvtár mélyéről

Mi a helyzet a jegyzetekkel? Mielőtt ebbe belemerülnénk, először is tisztáznunk kell a jegyzet fogalmát. Az órai jegyzettel itt most nem foglalkozunk. Jegyzetnek egyetemi előadók által írt kiadványokat nevezünk, amelyek egy adott kurzus anyagát tartalmazzák.

Hová menjünk jegyzetért?

Hogyan szerez a hallgató jegyzetet? A klasszikus megoldás a jegyzetbolt, amit a felsőoktatási intézmények maguk üzemeltetnek. A jegyzetboltokban jegyzeteken kívül más szakirodalmat is lehet kapni, de árukészletük jellemzően szűkös, az árak magasak. Ha nem akar a hallgató pénzt költeni, használhatja az egyetemi könyvtárakat, ahová ingyenesen vagy viszonylag olcsón be lehet iratkozni. Itt szinte biztosan megvan a szükséges jegyzet, de több probléma is van vele. A könyvtári példányok gyakran igen rossz állapotban vannak: gyakran szétesnek, vagy pedig tele vannak firkálva. A  jegyzetekből nincs annyi példány a könyvtárban, ahány hallgatónak szüksége van rájuk, és nem is mindig kölcsönözhetőek. Az ELTE magyar szakának nyelvészkönyvtárából például ritka esetben és akkor is csak egy napra lehet elvinni a könyveket. Ilyen esetben a hallgató csak egy dolgot tehet: fénymásol.

Az internet, a papír alapú jegyzet gyilkosa

A papír alapú jegyzetek ideje lejárt. A jegyzetboltok, melyeket a felsőoktatási intézmények maguk üzemeltetnek, egymás után kezdik el kiárusítani a készleteiket: nemsokára megszűnnek. Okolhatjuk ezért az internet terjedését, de talán az sem tesz jót a jegyzetboltok forgalmának, hogy az ott árult szakirodalom néhány esetben drágább, mint a könyvesboltban.

Amióta lehetőség van a könyvek digitalizálására, a jegyzetek is felkerülhetnek az internetre, a diákok ingyen és másodpercek alatt letölthetik őket. Úgy tűnhet, hogy a papírjegyzet leértékelődése és az elektronikus jegyzet térhódítása megoldotta a kis pénztárcájú vagy lusta tanulók problémáját.

Nem értenének egyet ezzel az Óbudai Egyetem azon környezetmérnöknek tanuló hallgatói, akik bizonyos vizsgáikhoz kizárólag a Magyar Digitális Könyvtár jegyzeteit használhatják. A környezetvédelem fiatal területnek mondható, ezért egyelőre kevés szakirodalom van a témában, sok ábrával dolgozik, így nem tehetnek mást, mint a tanár által kiadott (és eladott) jegyzetre támaszkodnak a felkészülés során.

Ilyen jegyzetárak mellett nemcsak joghallgatóknak hasznos...
Ilyen jegyzetárak mellett nemcsak joghallgatóknak hasznos...

A Magyar Digitális Könyvtár olyan jegyzeteket és szakirodalmat tárol, amelyeket az oktatók jogdíj fejében írtak. A kölcsönzés nem ingyenes, ahogy a honlap írja: „a szolgáltatások árai Tallérban [sic] vannak feltüntetve, melyet a Digitális Könyvtári számlájáról fizethet ki”. A számlára emelt díjas sms küldése után kerül egység. Az sms-ek díja 220 és 1875 forint között változik, de természetesen bankkártyával is lehet fizetni: így akár 10.000 forintot is feltölthetünk a számlánkra. A könyvtárban ingyenes könyveket is találunk, de a kölcsönzés viszonylag bonyolult, a honlap még erősen hiányos (a vásárlási útmutatót például nem lehet elolvasni), és ami talán a legnagyobb hibájának tűnik, hogy elég kevés, mindössze 315 dokumentumot tárol. A videó könyvek, szótárak, lexikonok menüpont még nem működik, reklám viszont már helyet kapott az oldalon.

Költségszámítás

Tegyük fel, hogy egy hallgatónak a félév végén 10 vizsgája van, és a jegyzeteit csak a Digitális Könyvtárból tudja beszerezni. Egy hónapot készül a vizsgákra, és ezalatt minden tárgyhoz kikölcsönöz egy jegyzetet. Megkeresi a szükséges jegyzeteket és mindegyiket 30 napra kölcsönzi ki. Egy jegyzet esetében ez 37 tallért jelent, 518 forintot. A tíz jegyzet egy hónapra tehát 5180 forintjába kerül.

Nézzük meg, hogy milyen árai vannak a Digitális Könyvtárnak! Ahogy azt a honlapon is olvashatjuk, a szolgáltatások árai Tallérban (!) vannak feltüntetve, melyet a Digitális Könyvtári számláról lehet kifizetni. Ezt a számlát több feltöltő csomaggal is feltölthetjük. Fizethetünk emelt díjas sms-sel, de lehetőség van bankkártyás fizetésre is. A legolcsóbb sms 220 forintba kerül és 16 tallérral gazdagítja a számlánkat, míg a legdrágább kártyával megvásárolható csomagnak 10.000 forint (pontosabban 8000 forint plusz áfa) az ára és 1400 tallért kapunk érte.  A kölcsönzési díjak változóak. A kölcsönzés itt azt jelenti, hogy a dokumentumot olvashatjuk a számítógépen. Letöltésre nem minden esetben van lehetőség, de ha igen, az körülbelül 700 forintba kerül (mivel egy tallér átszámítva 14 forint). Választhatunk, hogy 3, 10, 20 vagy 30 napig akarunk-e hozzáférni a dokumentumhoz. Ha a leghosszabb időtartamra, egy hónapra kölcsönzünk, 37 tallért, azaz 518 forintot kell fizetnünk.

Nyelvkörzés, nyelvhajlítás és más nyelvizomgyakorlatok...
Nyelvkörzés, nyelvhajlítás és más nyelvizomgyakorlatok...

Ugyanitt, az Óbudai Egyetemen találkozunk a mintapéldával is. Az egyetem a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében nyert pályázatot, aminek segítségével a Neumann János Informatikai Karán két új és modern szakmai modul tananyagát fejlesztette ki. Azoknak a hallgatóknak, akik ezen kettő modulon belül tanulnak, nincsenek gondjaik a jegyzetbeszerzéssel.

Hol jobb, hol rosszabb a helyzet

A Budapesti Gazdasági Főiskolán ideálisnak tűnik a helyzet. A tanárok  többsége külön hallgatói oldalra tölti föl a jegyzeteket, ahol a tanulók ingyen hozzájuk férnek. Üzemel jegyzetbolt is, ahol kaphatóak a tanárok által írt könyvek, de ezek a könyvtárban is megtalálhatóak.

A Budapesti Műszaki Egyetem jegyzetboltja az idén szűnt meg, az ottani könyvek árusítását a Hallgatói Önkormányzat vette át. Volt a BME-s hallgatóknak egy másik lehetőségük is olcsóbb könyvek beszerzésére, a közelben működő fénymásoló, ahol a tanárok könyveihez fénymásolva, az eredeti áruk töredékéért juthattak hozzá. Ez a lehetőség idén novembertől szintén megszűnik. Az egyetemi könyvtárban egy hónapra lehet könyveket kölcsönözni, de ez nem megoldás akkor, ha olyan példatárról van szó, amit egész évben és szinte az összes hallgatónak használnia kell.

Megkérdeztük más egyetemek, főiskolák hallgatóit is, de senki nem volt maradéktalanul elégedett az ottani helyzettel. A megoldás valószínűleg a jegyzetek és a szakirodalom digitalizálása lenne, de azokat az intézményeknek maguknak kellene kezelni. Ha viszont külső cég kezébe adják a jegyzetellátást, mindenképpen garantálni kell, hogy a tananyagok ára ne lehessen irreálisan magas, ne hozhassa hátrányba a rosszabb anyagi helyzetű hallgatókat, illetve ne válhasson a burkolt tandíjszedés valamilyen formájává.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Kérdező 2010. november 24. 16:01

Kedves Szerző!

Mint amatőr és nem matematikával foglalkozó ember kérdezném hogy a cikk közepén ez a talléros dolog ez hogy jött ki?

1 tallér 14 Ft?

akkor 1400 tallér az 1400*14=19600 Ft?

Kérlek javítsd mert 10000 Ft nál 1 tallér az 7,14 Ft.

És így az általad kiválasztott könyv 37*7,14=265 Ft

Ezért nem értem az 518 Ft-ot, és az egész költségszámítás is borul.

Információ
X