nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta”
-fl- | 2017. február 2.
|  

Január 7-én írtunk Jevdokija Rombangyejeva manysi nyelvész haláláról. Még aznap este megjelent a magyar Wikipédián egy szócikk az elhunyt kutatóról. A szócikk nem a mi cikkünk hatására született: ezt nem csupán onnan tudni, hogy ez az első változat nem hivatkozik ránk, de onnan is, hogy olyan adatokat is tartalmaz, amelyekről mi nem írtunk: említi Rombangyejeva és Lakó György kapcsolatát, nem említi viszont Kálmán Béla nevét. Hivatkozik viszont az index egy cikkére, mely viszont ránk hivatkozik, és minden adatát tőlünk veszi. Később bekerült egy hivatkozás a mi cikkünkre is, de csak a születési dátumához. 

Érdekes módon a rengeteg adatot felsoroló cikkben konkrét hivatkozás alig van, a legtöbb adat bizonyára a Források alatt megjelölt, Rombangyejeva 80. születésnapjára írt cikkre megy vissza. (Érdekes módon ennek hozzáférési dátumaként január 2. van megjelölve, tehát öt nappal korábbi időpont, mint ahogy a szócikket írni kezdték – úgy tűnik, a jó megérzésekkel rendelkező wikipédista éppen a Rombangyejeva halálát megelőző napon töltötte le az életrajzot. 

A legérdekesebb azonban a szócikk következő mondata: „Rombangyejeva volt az egyetlen manysi nyelvész, és az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta.” Ennek forrásaként van megjelölve az index cikke, ahol azonban ilyesmi nem szerepel. Ott ezt olvashatjuk: „elhunyt Jevdokija Ivanovna Rombangyejeva, az egyetlen, aki a saját anyanyelvének számító manysi nyelvet kutatta”. A megfogalmazás kétségtelenül zavaros (mi az, hogy „a saját anyanyelvének számító”?), és valóban érthető úgy, hogy az egyetlen volt, aki a manysi nyelvet kutatta, mely egyébként az anyanyelve volt. Annak viszont, aki kicsit is járatos a témában, ez az olvasat eszébe sem juthat. De elég lett volna visszakeresni az index forrását, hiszen a mi megfogalmazásunk egyértelmű: „az egyetlen, anyanyelvét kutató manysi nyelvész”. (Még ennyit sem kell megtenni, hiszen címként az index is ezt vette át.) Persze ez is érthető úgy is, hogy ő volt az egyetlen manysi nyelvész, és ő is az anyanyelvét kutatta, meg úgy is, hogy a manysi nyelvészek közül ő volt az egyetlen, aki anyanyelvét kutatta – úgy azonban semmiképpen sem, hogy a manysi nyelvet nem kutatta senki más.

Persze azt sem értjük, hogy ebben a szócikkben a Nyelvtörténet című szakaszban miért esik szó kutatástörténetről, az írásbeliség és az irodalom történetéről, de egy szó sem magának a nyelvnek a történetéről.

Az is elég lett volna, ha a szócikkszerkesztő belepillant a manysi nyelvről szóló szócikkbe: itt a manysi nyelvnek négy kutatója is fel van sorolva (de pl. Kálmán Béla, akinek munkája a szócikk forrásai között is szerepel, nincs). Persze már az is érthetetlen, hogy a manysi nyelv állítólagos egyetlen kutatójáról szóló szócikkben miért nincs linkelve a manysi nyelvről szóló szócikk. Linkelve van viszont a Lakó Györgyről szóló szócikk, és ebben szerepel is, hogy „Munkássága szinte az összes finnugor nyelvre kiterjed, legjelentősebb eredményeit a vogul és permi nyelvek [...] témájában érte el”. Vajon a szócikk szerzője meg sem nézte, mit linkel, vagy nem tudja, hogy a vogul és a manysi ugyanazt a nyelvet jelöli?

Természetesen írás közben bárki figyelme elkalandozhat (vagy elterelhetik), előfordulhat, hogy végül olyan mondat csúszik ki ujjai alól, melyet biztosan nem szándékozott leírni. E sorok írója is bámult már nem egyszer a képernyőre, nem értve, miképp volt képes ilyen vagy olyan baromságot leírni. Ám a szócikk megjelenését követő héten még hat wikipédista módosított a cikken, a szócikk szerzőjével egybevetve mintegy három tucatszor. E szerkesztések során senkinek sem tűnt fel az az emeletes ökörség, hogy a magyar nyelv legközelebbi rokonát csupán egyetlen nyelvész kutatta volna.

Sajnos ismét meg kell állapítanunk, hogy a magyar Wikipédia szerkesztésével súlyos gondok vannak. Ezúttal a gondot nem a forrásmegadás hiánya okozta, még csak nem is annyira a források megjelölésének a hiánya. Hanem az, hogy a szerkesztők lelkesen dolgoznak olyan témájú cikkeken, melynek tárgyához láthatóan még csak nem is konyítanak. Így pedig nehéz elkerülni, hogy a cikkekbe ne kerüljenek bele alapvető tévedések, félreértések.

Hogyan tanuljon a mesterséges intelligencia?

Legyen ön is kódfejtő, tanuljon a géppel, és tudja meg, mi a különbség a szabályalapú nyelvleírás és a valószínűségi modellek között.

Hímsovén a Google Fordító?

Érdekes eredményeket kapunk, ha sztereotípiákról faggatjuk a Google Fordítót. Mert hogy meglehetős sikerrel tudjuk ilyenekről faggatni.

Végre egy korszerű feladatgyűjtemény magyarórákhoz

Nemrég jelent meg Romániában egy remek feladatgyűjtemény, mely a magyar anyanyelvi tanórák tervezését, szervezését hívatott segíteni. Méghozzá a legkorszerűbb szemlélettel.

A kurdok zendülése

A napokban számos cikk és sajtótermék szólt a kurdok és Kurdisztán helyzetéről – a vidék és lakosságának kérdése már száz évvel ezelőtt is élénken foglalkoztatta a hazai közéletet. Sajtószemle a kurdokról 1925-ből.

Az eszményi nyelvváltozat: standard és kognitív szemantika

A sztenderd fogalmát többféleképpen értelmezhetjük. Eszményként, absztrakcióként vagy valós nyelvváltozatként. Ha kognitív szemantikai alapon nézzük, akkor mindegyik lehetséges.

A nyíltság jó dolog, különösen a törvényhozásban

Milyen hosszúak voltak a parlamenti felszólalások? Ki beszélt a legtöbbet? Melyik párt beszélt a legváltozatosabban? Mely témák, mikor kerültek terítékere?

Fejedelmek otthona, Karos Árpád, Előd… vagy talán Töhötöm?

A honfoglalást követő időszakban a Kárpát-medence északkeleti szegletében volt a fejedelmi központ. Erről a vidékről ismertek a leggazdagabb régészeti leletegyüttesek. Közülük is kiemelkedik a Karoson feltárt három temető.

Könnyű kis igécskék II

Ismét könnyűigék! Igevivők, metaforák (ezúttal nem irodalom), valamint lexikai függvények (ami ezúttal nem matematika). No és idiómák.

Ne ragozd, Cookie, mert meghülyülök!

Azt, aztat, aztatat. Hazul, hazulról. Azóta, óta fogva – azótától fogva. Írásunkban arra keressük a választ, hogy miért használnak (vagy épp nem használnak) a beszélők funkciójukban igen hasonló toldalékokat egymás mellett.

Sógorom, a börtönőr Mit állítsunk?

A hagyományos nyelvészek elvárják az állítmányoktól, hogy a mondat idején és módján kívül valami más „tartalmuk” is legyen, bármit jelentsen is ez.

Büdöskőtől a publikánig: divatszínek a 16-18. századból

Az idei őszi divatszínek nemcsak hangulatukban, hanem elnevezésükben is változatosak. Régen sem volt ez (olyan nagyon) másként.

Ha tanító vagy magyartanár, akkor itt a helye

Magyartanár vagy tanító? Esetleg ilyen szakon tanul? Mindemellett érdekli az, hogy hogyan értékel? Ha a válasz igen, íme egy izgalmas kutatás, amiben ön is részt vehet!

Robotok a szerkesztőségben?

Kitörhetünk-e a technológia segítségével a saját preferenciáink által generált médiaburokból? Segíthet-e nekünk a gyűlöletbeszéddel, agresszióval átitatott diskurzus normális mederbe terelésében?

Könnyű kis igécskék

Körülnézünk abban az utóbbi évtizedekben gyorsan táguló világban, amelyet a könnyűigék népesítenek be. Megpróbáljuk sok angol és kevesebb magyar példán megragadni, mik is ezek. Nem lesz könnyű: ezek az igék nem úgy könnyűek.

Mondta? Nem mondta? Ne mondja! Kőrösi Csoma Sándor és a hun–magyar őstörténet

Kőrösi Csoma Sándor őstörténeti nézeteiről keveset lehet tudni. Hiteles forrásokból összegyűjtöttük azt a keveset. Találtunk egy hamis Csoma-idézetet is.

Rohadtul nincs különbség a férfi és női nyelv között?

„A nők és a férfiak az élet minden terén különbözőképpen nyilvánulnak meg” – a feltételezés végigkíséri egéész életünket. De vajon valóban így van? Kutatók feltérképezték a nyelvhasználatbeli különbségeket – íme!

A kiejthetetlen államnév: Oaxaca

A mexikói szövetségi állam egy egy erős földrengés miatt szerepelt a híradásokban a napokban. De vajon tudjuk-e, hogy kell helyesen ejteni?

A világszerte érthető, de sehol meg nem értett írásmód

Úgy látszik, feltalálóján kívül soha senki nem volt igazán kíváncsi egy világszerte érthető írásmódra.

Adatok és képek: migráció és társadalom A migráció arcai

Az elmúlt években napjaink részévé váltak a menekültekről szóló hírek. Elemzésünkben az elmúlt közel két év online médiában megjelent képeit vizsgáljuk.

LEITERJAKAB Citromaratás

Tényleg citrom, nem narancs, ne tessenek rosszra gondolni. És egyébként is Chilében. Nem, ez sem célzás volt, most már tényleg nem kell direkt félrevinni. Amúgy meg érdemes elolvasni a posztot, mert lesz benne ennél ütősebb is.

Nevezzük nevén
a gyereket!

Miért játszik egy tudományos intézmény közigazgatási szerepet, és miért feledkezik meg arról, hogy mi az a tudományosság? Mi az, hogy egy névnek van „valamilyen hagyománya”?

Milyen a magyar Keletje?

Míg a politika visszatért oda, ahol száz évvel korábban tartott, a turanizmus teljesen megváltozott.

Ki miben tudós? No para, no finnugor

Neparáczki Endre szerint sem vagyunk finnugorok. Ezt korábban Vona Gábor is mondta magáról, s láss csodát, szavait most megerősítette a tudomány.

Megérttetjük vagy sem?

Jó, ha a helyesírási szabályzat nem támaszkodik olyan nyelvi szabályokra, melyeket a nyelvhasználók nem ismernek, de nem elegáns, ha döntéseit nyelvi alapúnak tünteti fel, miközben magáról a szabályról nem tud.

„’Corruptio’-é vagy ’korrupczió’?

„Eszméletlen, tehetség és tekintély nélküli, csakis a hatalomvágy által vezetett kormány, corrupcionális eszközökkel szerzett és fenntartott többség...”

Ég veled, józan ész! Akik nem tudnak bocsánatot kérni

Bizonyára mindenki ismeri azt az érzést, amikor azon kapja magát, hogy nem is érti, amit olvas. Az emiatt érzett szomorúságunkat enyhítheti az az érzés, amikor rádöbbenünk, hogy van, aki azt sem érti, amit ő maga ír.

Természetes lelki váza

Július közepén Vlagyimir Putyin a mari fővárosba, Joskar-Olába utazott, hogy ott határozza meg az Oroszországi Föderáció nemzetiségi politikájának alapelveit.

Mi az a mondattan?

A mondattan arról szól, hogy hogyan épülnek fel a mondatok. Hogy ez az egyszerű megfogalmazás rengeteg buktatót rejt, az majd akkor válik nyilvánvalóvá, ha egy kicsit belegondolunk, mi mindenről is van szó.

Esperanto 130!

Az eszperantisták hagyományosan július 26-át tekintik az eszperantó nyelv születésnapjának: az orosz cári cenzúra 130 éve e napon adta áldását az első eszperantó tankönyv kinyomtatására és nyomtatás utáni terjesztésére.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X