nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta”
-fl- | 2017. február 2.
|  

Január 7-én írtunk Jevdokija Rombangyejeva manysi nyelvész haláláról. Még aznap este megjelent a magyar Wikipédián egy szócikk az elhunyt kutatóról. A szócikk nem a mi cikkünk hatására született: ezt nem csupán onnan tudni, hogy ez az első változat nem hivatkozik ránk, de onnan is, hogy olyan adatokat is tartalmaz, amelyekről mi nem írtunk: említi Rombangyejeva és Lakó György kapcsolatát, nem említi viszont Kálmán Béla nevét. Hivatkozik viszont az index egy cikkére, mely viszont ránk hivatkozik, és minden adatát tőlünk veszi. Később bekerült egy hivatkozás a mi cikkünkre is, de csak a születési dátumához. 

Érdekes módon a rengeteg adatot felsoroló cikkben konkrét hivatkozás alig van, a legtöbb adat bizonyára a Források alatt megjelölt, Rombangyejeva 80. születésnapjára írt cikkre megy vissza. (Érdekes módon ennek hozzáférési dátumaként január 2. van megjelölve, tehát öt nappal korábbi időpont, mint ahogy a szócikket írni kezdték – úgy tűnik, a jó megérzésekkel rendelkező wikipédista éppen a Rombangyejeva halálát megelőző napon töltötte le az életrajzot. 

A legérdekesebb azonban a szócikk következő mondata: „Rombangyejeva volt az egyetlen manysi nyelvész, és az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta.” Ennek forrásaként van megjelölve az index cikke, ahol azonban ilyesmi nem szerepel. Ott ezt olvashatjuk: „elhunyt Jevdokija Ivanovna Rombangyejeva, az egyetlen, aki a saját anyanyelvének számító manysi nyelvet kutatta”. A megfogalmazás kétségtelenül zavaros (mi az, hogy „a saját anyanyelvének számító”?), és valóban érthető úgy, hogy az egyetlen volt, aki a manysi nyelvet kutatta, mely egyébként az anyanyelve volt. Annak viszont, aki kicsit is járatos a témában, ez az olvasat eszébe sem juthat. De elég lett volna visszakeresni az index forrását, hiszen a mi megfogalmazásunk egyértelmű: „az egyetlen, anyanyelvét kutató manysi nyelvész”. (Még ennyit sem kell megtenni, hiszen címként az index is ezt vette át.) Persze ez is érthető úgy is, hogy ő volt az egyetlen manysi nyelvész, és ő is az anyanyelvét kutatta, meg úgy is, hogy a manysi nyelvészek közül ő volt az egyetlen, aki anyanyelvét kutatta – úgy azonban semmiképpen sem, hogy a manysi nyelvet nem kutatta senki más.

Persze azt sem értjük, hogy ebben a szócikkben a Nyelvtörténet című szakaszban miért esik szó kutatástörténetről, az írásbeliség és az irodalom történetéről, de egy szó sem magának a nyelvnek a történetéről.

Az is elég lett volna, ha a szócikkszerkesztő belepillant a manysi nyelvről szóló szócikkbe: itt a manysi nyelvnek négy kutatója is fel van sorolva (de pl. Kálmán Béla, akinek munkája a szócikk forrásai között is szerepel, nincs). Persze már az is érthetetlen, hogy a manysi nyelv állítólagos egyetlen kutatójáról szóló szócikkben miért nincs linkelve a manysi nyelvről szóló szócikk. Linkelve van viszont a Lakó Györgyről szóló szócikk, és ebben szerepel is, hogy „Munkássága szinte az összes finnugor nyelvre kiterjed, legjelentősebb eredményeit a vogul és permi nyelvek [...] témájában érte el”. Vajon a szócikk szerzője meg sem nézte, mit linkel, vagy nem tudja, hogy a vogul és a manysi ugyanazt a nyelvet jelöli?

Természetesen írás közben bárki figyelme elkalandozhat (vagy elterelhetik), előfordulhat, hogy végül olyan mondat csúszik ki ujjai alól, melyet biztosan nem szándékozott leírni. E sorok írója is bámult már nem egyszer a képernyőre, nem értve, miképp volt képes ilyen vagy olyan baromságot leírni. Ám a szócikk megjelenését követő héten még hat wikipédista módosított a cikken, a szócikk szerzőjével egybevetve mintegy három tucatszor. E szerkesztések során senkinek sem tűnt fel az az emeletes ökörség, hogy a magyar nyelv legközelebbi rokonát csupán egyetlen nyelvész kutatta volna.

Sajnos ismét meg kell állapítanunk, hogy a magyar Wikipédia szerkesztésével súlyos gondok vannak. Ezúttal a gondot nem a forrásmegadás hiánya okozta, még csak nem is annyira a források megjelölésének a hiánya. Hanem az, hogy a szerkesztők lelkesen dolgoznak olyan témájú cikkeken, melynek tárgyához láthatóan még csak nem is konyítanak. Így pedig nehéz elkerülni, hogy a cikkekbe ne kerüljenek bele alapvető tévedések, félreértések.

LEITERJAKAB Lefújom örök fejedet

Tegye fel a kezét, aki képes akkorát fújni, hogy le tud repülni tőle egy hollywoodi sztár vőlegényének feje. Illetve az is, aki szeretne magának örökbe egy volt brit miniszterelnököt. Ez a poszt nektek szól!

Érden érdemes !ᛩᛅᛁ

Sok módja van a rongálásnak, de nem minden esetben van lehetőség feljelentést tenni.

Finnugor helyett finn-magyar nyelvcsalád?

A terminológiai pontosításra való igényünket semmiképpen se áltudományos nézetekből merítsük: érdemes érteni, miként születnek a szakkifejezések, és hogyan használjuk őket.

Az orosz kisfiú, aki tatár akar lenni

Az identitásának megőrzése mindenkinek alapvető joga. A kérdés elsősorban a kisebbségiekkel kapcsolatban szokott felmerülni. De előfordul, hogy „túl jól sikerül” a kisebbségvédelem.

Száz éve halt meg az eszperantó atyja

Az 1859-ben született Zamenhof 1887-ben bocsátotta útjára az eszperantó nyelvet annak reményében, hogy az talán elősegíti a népek egymás közti kölcsönös megértését.

Gyilkos fürdőruha

Önök elítélnének gyilkosságért egy kabátot vagy egy fürdőruhát? Manapság ilyesmi is megeshet. Vagy mi tévedünk?

Amikor p-vel írjuk a b-t Egy kegyes hazugság

Azt állítjuk, hogy az angol helyesírás (és nyomában az átírások) sokszor [p]-t, [t]-t, [k]-t írnak ott, ahol valójában [b], [d], [g] áll. Megmutatjuk, miért.

Van-e baj Ürge-Vorsatz Diánával?

Valóban a vakdüh és a lincshangulat volt az egyetlen oka annak, hogy annyian támadták a neves klímatudós önvallomását? Tényleg nem tudja elfogadni a társadalom azokat, akik kiállnak a privilegizáltak soraiból?

LEITERJAKAB Fatőkés pianínó

Tessék tippelni, vajon mi mehetett félre a címbeli kifejezés fordítása során. Aki arra tippelt, hogy mindkét szó, az nyert.

Spektrumon innen és túl Tudom, hogy tudod, hogy tudom

Tudta, hogy kb. ötéves kora óta nagy valószínűséggel ön egy szuperképesség birtokosa? Kihagyhatatlan ajánlat csak önnek, csak most.

Vigasztaló levél Ürge-Vorsatz Diána elvtársnőnek

Az ideológiai elkötelezettség többet ér annál, mint hogy apró-cseprő személyes kellemetlenségek miatt feladjuk.

LEITERJAKAB Urak, ha spammelnek

Ha egy fogász egy nap alatt nyolc bal felső hatost töm be, akkor hány fogász hány nap alatt hány spamet küld a viktoriánus Angliában? – kérdezhetnénk joggal.

#westandbyCEU

A Nyelv és Tudomány kifejezi szolidaritását a Central European University mellett, és elítéli a politikailag motivált hadjáratot, amit a köztiszteletben álló intézmény ellen folytatnak.

Az igazi csíki szarkeverés?

Érvényesült-e a nemzeti érdek? A választ akkor adhatjuk meg, ha tudjuk, mi is az. Nem azt kell figyelni, ki mit nyilatkozik, hanem azt, hogy mi történik.

LEITERJAKAB Lőszer nélkül is átüti a páncélt a sínágyú

Leginkább csak kérdések lesznek ebben a posztban. Például mit jelent a "lőszer"? És van-e olyan szó, hogy "keménypáncélzatú"? Továbbá mi legyen a "railgun" magyarul? A "sínágyú" furcsán hangzik?

Fajtiszta vagy fajtatiszta,
avagy a vessző a nyelvben

Van, amikor éppen a szakmai szempontból helytelen kifejezés a helyes fordítás. Van viszont, amikor jobb, ha inkább nem fordítunk, hanem pontosan írjuk le a dolgokat. És a legjobb, ha elfogadjuk, hogy nincs mindig egyértelműen helyes megoldás.

Tudja, hogyan beszélnek a Felvidéken? Most megtudja!

Hallott már bősi vagy nyárasdi magyart beszélni? Most hallhat, ugyanis a napokban jelent meg egy hangoskönyv, melynek különlegessége, hogy az első multimediális szlovákiai magyar nyelvjárási szöveggyűjtemény.

LEITERJAKAB Csokis csiga és a modern teherhordó

Mai ajánlatunk két félrefordítás egy posztban: egy ételnév és egy ruhadarab nevét nem sikerült eltalálni – az egyik magyarról angolra ment félre, a másik az ellenkező irányból.

Csap és csap

Igazán nem mondhatnánk, hogy még a csapból is a csap folyik. Már régen sort keríthettünk volna rá, de most egycsapásra tiszta vizet csapolunk a pohárba. Arra azért senki nem számítson, hogy a térdét fogja csapkodni a nevetéstől.

NLP Meetup Miből tanulnak az algoritmusok?

Az adat az új olaj! Nézze meg, miből nyerheti ki és mibe tankolhatja egy izgalmas rendezvényen.

Beharangozó: KözösHang konferencia

A Doktoranduszok Országos Szövetségének Nyelvtudományi Osztálya első alkalommal rendezi meg a KözösHang konferenciát. A téma: a nyelv mint az érvényesülés eszköze.

„Ami finn, az jó”

Hiába hatott a Kalevala József Attilára, hiába énekeljük általánosban, hogy „erdő mélyén piros a szamóca”, hiába számít alapfelszerelésnek a szauna már a törököktől örökölt gőzfürdőinkben is...

Miért csemete?

Egy rejtély kicsomózgatása közben két úton is eljutunk az olasz nyelvterületre, de aztán egészen Japánig kell mennünk, hogy tisztázzunk egy félreértést.

Még egy kérdés a baszásról

Ugyanaz a baszás és a szeretkezés? Lehetséges, hogy tényleg ráférne egy kis szexuális felvilágosítás a szótárszerkesztőkre? Rendet teszünk, rakunk és csinálunk a fejekben.

Régi dicsőségünk, mit elmostak a századok Szlávokat vetkőztető magyarok

Magyar–szláv kapcsolatok az etelközi időktől a királyok és fejedelmek koráig.

Az elmúlt 30 év

„Világszerte sokféle rendezvénnyel ünneplik meg az idén százéves eszperantó mozgalmat és változatos programokkal méltatják a nemzetközi nyelv jelentőségét” – 1987, Világ és nyelv.

LEITERJAKAB Jobbraátok

Van az úgy, hogy valami félrefordításnak látszik, de valójában nem az. Vagy legalábbis véleményes, hogy akkor most mondhatunk-e ilyet, esetleg olyat, hogy...

Mi az a PISA-sokk?

Miért beszélnek a szakemberek PISA-sokkról? Mit jelent a szövegértési átlagpontszám, az a bűvös 472 pont? Funkcionális analfabetizmusról, szövegértésről, közoktatási problémákról írunk.

A nyelvész majd megmondja Krisztusi kérdés

Egy nagyon kivételes név nagyon kivételes szórendjéről.

Bemeneti feltétel Ki védi meg a magyar diákokat?

Ha van ok, amiért ma utcára kellene mennie a diákságnak, akkor ez az. A kormány eltökélt: tovább korlátozza a kevésbé tehetősek hozzáférését a felsőoktatáshoz.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X