nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta”
-fl- | 2017. február 2.
|  

Január 7-én írtunk Jevdokija Rombangyejeva manysi nyelvész haláláról. Még aznap este megjelent a magyar Wikipédián egy szócikk az elhunyt kutatóról. A szócikk nem a mi cikkünk hatására született: ezt nem csupán onnan tudni, hogy ez az első változat nem hivatkozik ránk, de onnan is, hogy olyan adatokat is tartalmaz, amelyekről mi nem írtunk: említi Rombangyejeva és Lakó György kapcsolatát, nem említi viszont Kálmán Béla nevét. Hivatkozik viszont az index egy cikkére, mely viszont ránk hivatkozik, és minden adatát tőlünk veszi. Később bekerült egy hivatkozás a mi cikkünkre is, de csak a születési dátumához. 

Érdekes módon a rengeteg adatot felsoroló cikkben konkrét hivatkozás alig van, a legtöbb adat bizonyára a Források alatt megjelölt, Rombangyejeva 80. születésnapjára írt cikkre megy vissza. (Érdekes módon ennek hozzáférési dátumaként január 2. van megjelölve, tehát öt nappal korábbi időpont, mint ahogy a szócikket írni kezdték – úgy tűnik, a jó megérzésekkel rendelkező wikipédista éppen a Rombangyejeva halálát megelőző napon töltötte le az életrajzot. 

A legérdekesebb azonban a szócikk következő mondata: „Rombangyejeva volt az egyetlen manysi nyelvész, és az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta.” Ennek forrásaként van megjelölve az index cikke, ahol azonban ilyesmi nem szerepel. Ott ezt olvashatjuk: „elhunyt Jevdokija Ivanovna Rombangyejeva, az egyetlen, aki a saját anyanyelvének számító manysi nyelvet kutatta”. A megfogalmazás kétségtelenül zavaros (mi az, hogy „a saját anyanyelvének számító”?), és valóban érthető úgy, hogy az egyetlen volt, aki a manysi nyelvet kutatta, mely egyébként az anyanyelve volt. Annak viszont, aki kicsit is járatos a témában, ez az olvasat eszébe sem juthat. De elég lett volna visszakeresni az index forrását, hiszen a mi megfogalmazásunk egyértelmű: „az egyetlen, anyanyelvét kutató manysi nyelvész”. (Még ennyit sem kell megtenni, hiszen címként az index is ezt vette át.) Persze ez is érthető úgy is, hogy ő volt az egyetlen manysi nyelvész, és ő is az anyanyelvét kutatta, meg úgy is, hogy a manysi nyelvészek közül ő volt az egyetlen, aki anyanyelvét kutatta – úgy azonban semmiképpen sem, hogy a manysi nyelvet nem kutatta senki más.

Persze azt sem értjük, hogy ebben a szócikkben a Nyelvtörténet című szakaszban miért esik szó kutatástörténetről, az írásbeliség és az irodalom történetéről, de egy szó sem magának a nyelvnek a történetéről.

Az is elég lett volna, ha a szócikkszerkesztő belepillant a manysi nyelvről szóló szócikkbe: itt a manysi nyelvnek négy kutatója is fel van sorolva (de pl. Kálmán Béla, akinek munkája a szócikk forrásai között is szerepel, nincs). Persze már az is érthetetlen, hogy a manysi nyelv állítólagos egyetlen kutatójáról szóló szócikkben miért nincs linkelve a manysi nyelvről szóló szócikk. Linkelve van viszont a Lakó Györgyről szóló szócikk, és ebben szerepel is, hogy „Munkássága szinte az összes finnugor nyelvre kiterjed, legjelentősebb eredményeit a vogul és permi nyelvek [...] témájában érte el”. Vajon a szócikk szerzője meg sem nézte, mit linkel, vagy nem tudja, hogy a vogul és a manysi ugyanazt a nyelvet jelöli?

Természetesen írás közben bárki figyelme elkalandozhat (vagy elterelhetik), előfordulhat, hogy végül olyan mondat csúszik ki ujjai alól, melyet biztosan nem szándékozott leírni. E sorok írója is bámult már nem egyszer a képernyőre, nem értve, miképp volt képes ilyen vagy olyan baromságot leírni. Ám a szócikk megjelenését követő héten még hat wikipédista módosított a cikken, a szócikk szerzőjével egybevetve mintegy három tucatszor. E szerkesztések során senkinek sem tűnt fel az az emeletes ökörség, hogy a magyar nyelv legközelebbi rokonát csupán egyetlen nyelvész kutatta volna.

Sajnos ismét meg kell állapítanunk, hogy a magyar Wikipédia szerkesztésével súlyos gondok vannak. Ezúttal a gondot nem a forrásmegadás hiánya okozta, még csak nem is annyira a források megjelölésének a hiánya. Hanem az, hogy a szerkesztők lelkesen dolgoznak olyan témájú cikkeken, melynek tárgyához láthatóan még csak nem is konyítanak. Így pedig nehéz elkerülni, hogy a cikkekbe ne kerüljenek bele alapvető tévedések, félreértések.

Indulj el egy úton, én is egy másikon Árpád-házi kéktúra Afganisztánból Baskortosztánba

III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába. Onnan pedig 2000 éve továbbálltak. Ezt állítja egy új genetikai tanulmány. Már csak azt nem tudjuk, merre mentek tovább és hogy kerültek a Kárpát-medencébe.

Mi az a kétnyelvűség, és miért érdekes nekünk?

Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?

Iskolai erőszak: kiderült, gyakorlatilag egy fillért sem költött a kormány prevencióra

Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.

Horvát István csalafintaságai 3. Szótekerészeti agybukfenc

Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.

Mi a baj Trianonnal?

Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.

Sportos rítusaink

Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?

Horvát István csalafintaságai 2. Magyarok a Paradicsomban

Isten első teremtménye, Ádám magyarul szólott oldalbordájához, Évához: adám néked az almát, s Éva megevé azt. Állítólag Horvát István találta ki ezt a butaságot. De ez nem igaz.

Százasak vagyunk?

Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk.

Császári paranccsal mindnyájoknak bebaszni Budenz
kabátlopási ügye

Hogyan keveredett Budenz kabátlopási ügybe? Ki fordította először Arany Jánost üzbégre? Mi volt Vámbéry nagy bűne, és kiknek akart bebaszni?

Keletre magyar! 4. rész. A sanjük birodalma

Az ázsiai hunok alapították az első nomád államot. Annyira jól sikerült, hogy később minden nomád őket utánozta. Sorozatunk lezárásaként az éji homályba veszett hsziungnu birodalom régi dicsőségét idézzük föl.

NAT 2020 és az anyanyelvi nevelés

A módosított NAT valójában nem módosított, hanem új, csak sajnos nem a szemléletét tekintve. Gyors elemzés az új NAT anyanyelvi, elsősorban nyelvtani tartalmakat érintő kérdéseiről.

Iskolarendészet: egy látszatmegoldás diszkrét bája

A napokban ismét felröppent az a döntéshozói kezdeményezés, miszerint “ki kell vezetni az iskolából az erőszakot” mégpedig úgy, hogy az iskolarendészetet pedig be kell vezetni. Jóllehet ez a kezdeményezés nem újkeletű, mint az cikkünkből kiderül, a szakirodalom szerint inkább látszatmegoldásnak tűnik.

Spektrumon innen és túl 30 éve az autizmussal élők szolgálatában - az Autizmus Alapítvány története

Az Autizmus Alapítvány az autizmuskutatás és –ellátás zászlóshajójának számít Magyarországon. Cikkünkből megismerheti, hogyan született meg, és hogyan működik a „Delej utca”, mely egyfelől a világ tudományos vérkeringésének szerves része, másfelől pedig sok autista embertársunk legfontosabb, és sokszor sajnos egyetlen támasza.

Keletre, magyar! 3. rész. Hol a Bajkál halat dajkál

Tengerecki Pál, a nagy utazó nyomába eredtünk, és útra keltünk a Bajkál-tóhoz. Jártunk múzeumban, kolostorban, történelmi emlékhelyen, míg végre megálltunk a nagy tó partján.

Készíts te is digitális tananyagot - Prievara Tiborral!

A #school oktatóportál és a nyest.hu 12 órás tanfolyamot indít pedagógusok számára, melynek célja, hogy a résztvevőket bevezesse a digitális tananyagok létrehozásának rejtelmeibe.

Ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok: akár félmillió is járhat a kísérőtanároknak

Nem aprópénz, ami a hatályos törvények alapján járna a kéthetes külföldi „ingyenes” nyelvtanfolyamokra diákot kísérő pedagógusoknak. De kifizetik?

Keletre magyar! 2. rész: nomád régészeti konferencia Ulan-Udéban

Beszámolunk a konferenciáról: összkép, néhány előadás, hun és magyar őstörténet Ulan-Udéban

Keletre, magyar! 1. rész: négy nap a Transzszibériai vasúton

A honfoglaló magyarok egyik genetikai vonala Belső-Ázsiába vezet. Elindultunk Burjátiába, az ázsiai hunok földjére, hátha találnánk még ott rokonokat.

Diskurzusjelölők 14. Ha feldobom semmi, ha leesik poén

Nem tréfálunk, amikor azt állítjuk, hogy a diskurzusjelölők (pl. hát, ugye) humorosak. Persze nem magukban, hanem a humoros szövegekben válnak a humor fontos elemeivé. És ez nem vicc!

Anti-PC shaming

"Úgy vettem észre, a világ eljutott oda, hogy az embert sokszor azért alázzák, mert úgy ítélik meg, a politikai korrektség nevében (akármit jelentsen is az) vannak ellenérzései valamivel kapcsolatban."

Mindennapi előítéleteink Minden nőre legalább két férfi jut a Budapest-Moszkva-Strasbourg háromszögben

Vajon férfi vagy női neveket említenek gyakrabban az online magyar sajtóban? Melyik magyar település szerepel legtöbbször az online térben? A világ mely részeiről kapunk híreket? Több mint százezer cikket vizsgáltunk meg alaposan, hogy ezekre a kérdésekre kimerítő választ tudjunk adni.

A nagy kérdés:
a helyzetem
Amíg létezünk

Ha fiktív történetekkel találkozunk, mindig ott motoszkál bennünk a kíváncsiság: vajon mennyi lehet benne az igazság? Különösen, ha a történet az igazsággal szembeötlően egybevágó elemeket is tartalmaz.

És csöpög a könny: Miért is, miért is, miért is? Hun‒ugor géntangó

Genetika és őstörténet ‒ megunhatatlan téma. Néha azonban már unjuk. „S itt valahol, ott valahol,/Esett, szép, szomorú fejekkel/Négy-öt magyar összehajol./Miért is, miért is, miért is?”

Unikornis Tábor Unikornisok márpedig léteznek!

2019. július 15-től 20-ig unikornisok lepték el a székelyföldi Csernáton falu szélén található Malomkertet. Ott jártunk, s most beszámolunk róla.

Mindennapi előítéleteink Apának munkája van, anyának teste

Az úr bencés, a hölgy szexi. Az igazgató ügyvezető, az igazgatónő gimnáziumi. Falusi a CSOK, városi a hibrid Toyota. – Legalábbis ez derül ki napjaink online híroldalainak adataiból.

A hunok is finnugorok? A nagy finnugor dogmapara

Paradigmaváltás az őstörténetben? M. Lezsák Gabriella szerint a kommunizmus idején a pártállam által kijelölt vezető kutatók bebetonozták a finnugor dogmát. Mélyfúrással eredtünk a dogma nyomába.

200 év Négy nap Reguly

Július 11-14. között Zirc városa, valamint a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Ház fesztivált rendez Reguly Antal születésének 200. évfordulója alkalmából. Az esemény fővédnöke a Magyar UNESCO Bizottság.

Megszűnt a Magyar Tudományos Akadémia

Módosították a „kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvényeket”.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X