nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta”
-fl- | 2017. február 2.
|  

Január 7-én írtunk Jevdokija Rombangyejeva manysi nyelvész haláláról. Még aznap este megjelent a magyar Wikipédián egy szócikk az elhunyt kutatóról. A szócikk nem a mi cikkünk hatására született: ezt nem csupán onnan tudni, hogy ez az első változat nem hivatkozik ránk, de onnan is, hogy olyan adatokat is tartalmaz, amelyekről mi nem írtunk: említi Rombangyejeva és Lakó György kapcsolatát, nem említi viszont Kálmán Béla nevét. Hivatkozik viszont az index egy cikkére, mely viszont ránk hivatkozik, és minden adatát tőlünk veszi. Később bekerült egy hivatkozás a mi cikkünkre is, de csak a születési dátumához. 

Érdekes módon a rengeteg adatot felsoroló cikkben konkrét hivatkozás alig van, a legtöbb adat bizonyára a Források alatt megjelölt, Rombangyejeva 80. születésnapjára írt cikkre megy vissza. (Érdekes módon ennek hozzáférési dátumaként január 2. van megjelölve, tehát öt nappal korábbi időpont, mint ahogy a szócikket írni kezdték – úgy tűnik, a jó megérzésekkel rendelkező wikipédista éppen a Rombangyejeva halálát megelőző napon töltötte le az életrajzot. 

A legérdekesebb azonban a szócikk következő mondata: „Rombangyejeva volt az egyetlen manysi nyelvész, és az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta.” Ennek forrásaként van megjelölve az index cikke, ahol azonban ilyesmi nem szerepel. Ott ezt olvashatjuk: „elhunyt Jevdokija Ivanovna Rombangyejeva, az egyetlen, aki a saját anyanyelvének számító manysi nyelvet kutatta”. A megfogalmazás kétségtelenül zavaros (mi az, hogy „a saját anyanyelvének számító”?), és valóban érthető úgy, hogy az egyetlen volt, aki a manysi nyelvet kutatta, mely egyébként az anyanyelve volt. Annak viszont, aki kicsit is járatos a témában, ez az olvasat eszébe sem juthat. De elég lett volna visszakeresni az index forrását, hiszen a mi megfogalmazásunk egyértelmű: „az egyetlen, anyanyelvét kutató manysi nyelvész”. (Még ennyit sem kell megtenni, hiszen címként az index is ezt vette át.) Persze ez is érthető úgy is, hogy ő volt az egyetlen manysi nyelvész, és ő is az anyanyelvét kutatta, meg úgy is, hogy a manysi nyelvészek közül ő volt az egyetlen, aki anyanyelvét kutatta – úgy azonban semmiképpen sem, hogy a manysi nyelvet nem kutatta senki más.

Persze azt sem értjük, hogy ebben a szócikkben a Nyelvtörténet című szakaszban miért esik szó kutatástörténetről, az írásbeliség és az irodalom történetéről, de egy szó sem magának a nyelvnek a történetéről.

Az is elég lett volna, ha a szócikkszerkesztő belepillant a manysi nyelvről szóló szócikkbe: itt a manysi nyelvnek négy kutatója is fel van sorolva (de pl. Kálmán Béla, akinek munkája a szócikk forrásai között is szerepel, nincs). Persze már az is érthetetlen, hogy a manysi nyelv állítólagos egyetlen kutatójáról szóló szócikkben miért nincs linkelve a manysi nyelvről szóló szócikk. Linkelve van viszont a Lakó Györgyről szóló szócikk, és ebben szerepel is, hogy „Munkássága szinte az összes finnugor nyelvre kiterjed, legjelentősebb eredményeit a vogul és permi nyelvek [...] témájában érte el”. Vajon a szócikk szerzője meg sem nézte, mit linkel, vagy nem tudja, hogy a vogul és a manysi ugyanazt a nyelvet jelöli?

Természetesen írás közben bárki figyelme elkalandozhat (vagy elterelhetik), előfordulhat, hogy végül olyan mondat csúszik ki ujjai alól, melyet biztosan nem szándékozott leírni. E sorok írója is bámult már nem egyszer a képernyőre, nem értve, miképp volt képes ilyen vagy olyan baromságot leírni. Ám a szócikk megjelenését követő héten még hat wikipédista módosított a cikken, a szócikk szerzőjével egybevetve mintegy három tucatszor. E szerkesztések során senkinek sem tűnt fel az az emeletes ökörség, hogy a magyar nyelv legközelebbi rokonát csupán egyetlen nyelvész kutatta volna.

Sajnos ismét meg kell állapítanunk, hogy a magyar Wikipédia szerkesztésével súlyos gondok vannak. Ezúttal a gondot nem a forrásmegadás hiánya okozta, még csak nem is annyira a források megjelölésének a hiánya. Hanem az, hogy a szerkesztők lelkesen dolgoznak olyan témájú cikkeken, melynek tárgyához láthatóan még csak nem is konyítanak. Így pedig nehéz elkerülni, hogy a cikkekbe ne kerüljenek bele alapvető tévedések, félreértések.

Magyar őstörténet – svédasztalon tálalva

Tóth Sándor László megírta a magyar törzsszövetség politikai életrajzát. Belenéztünk, itt-ott megvéleményeztük, hogy aztán a kazár–magyar viszonyról tébláboljunk egy sort. Melyről nem sokat tudunk, de azt is sokféleképpen magyarázzuk.

Program az autista gyermekek fejlesztésére: Son-Rise

Hogyan fejleszthetjük az autista gyermekeket? Egy lehetséges módszerről, a Son-Rise nevű, autista gyermekek fejlesztésére létrehozott programról lesz szó.

Egy kaptafa alá vett szólások

Kaptafák, fabatkák, egy lapok és egy napok – avagy mennyire egyértelmű, honnan jönnek a szólások? Szakértőnk ha fabatkát nem is, kimerítő választ azért ad olvasónk kérdésére.

Volt vagy volt-e?

Nem mindig könnyű eldönteni, mi ősi vonás egy nyelvben, és mi írható idegen hatás számlájára. Némi módszerességgel azonban sok kérdés tisztázható.

Pálmák a Taigetoszon

Balogh Zoltán egy személyben megtestesíti mindazt, ami ellen boldogabb országokban már küzdeni szokás: a normalitásként felfogott átlagos többség korlátlan uralmát az átlagtól eltérő kisebbség felett.

LEITERJAKAB A Wieni Cégbíróság esete az OFFI-val

Jó, persze, értjük: Bécs, az Wien. De magyarul is? A tulajdonnevek nem először teszik próbába az OFFI-t, de ez most egy különösen nehezen magyarázható példa.

Kommunista-szabadkőműves, keresztény-nemzeti és semleges eszperantó

„Az eszperantót igen sokszor éri az a vád, hogy – nemzetközi lévén – a kommunisták nyelve.”

Kérek száz deka címszót

Az önjelölt szótáríró még munkához sem látott, s máris útelágadozáshoz érkezik. Hány szó az épp elég? Melyek? Miért pont azok? Nem nehéz a választás, csak komplikált: olyan kérdések állnak lesben, mint hogy „mi a szó” és „hány szó van egy nyelvben”.

LEITERJAKAB Tud-e a február menetelni?

A címbeli angol szójátékot ismerők persze rávágják, hogy nem, de az április talán. De miért gondolja az MTI washingtoni tudósítója, hogy a Women's March márciusban volt?

Okok és okozat Nem, nem, soha nem leszünk finnugorok!

Miért nem fogadja el a magyar társadalom nyelvünk finnugor eredetét? Erről rendeztek konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. Az okokat kereső előadók a társadalmi és emberi lélek legmélyebb bugyraiban kutakodtak.

Nyílt kínai szótár

Különös oldal bukkant fel nemrég az interneten: egy nyílt kínai-magyar szótár, amelyben nemcsak keresni lehet, de bárki hozzá is írhat. Kinek van szüksége ilyesmire, és mi fán terem 2017-ben egy kínai-magyar szótár?

Egy kép többet mond ezer szónál?

Az automatikus tartalomelemzéssel percek alatt több szöveget tudunk analizálni, mint amit egész életünkben képesek lennénk elolvasni. De hogyan lehet összefoglalni egy ilyen elemzés eredményeit? Bónusz: mókás és tanulságos szófelhők 444-től 888-ig.

Így sikerült a megreformált magyarérettségi Kész a puding

Idén tavasszal nemcsak az érettségizők vizsgáztak, először bizonyíthatott a hirtelen megreformált magyar nyelv és irodalom írásbeli is. Cikkünkből kiderül, nálunk átment-e.

Régi-új mari
címer és zászló?

A zászlókat és címereket áttervező politikus bukásával a régi jelképek visszatérnek.

A soknyelvű Pozsony Megoldódott nyelvek

Lehetséges, hogy valaki nem tudja, mi az anyanyelve? Hová tűnt Pozsony két háború közötti háromnyelvűsége? Hogyan lesz a többnyelvűség deficit, az egynyelvűség etalon?

Új igazgató a Nyelvstratégiai Intézet élén

Új igazgatót kapott a Nyelvstratégiai Intézet: az intézet vezetését április elsejétől Tóth Attila megbízott igazgató látja el.

LEITERJAKAB Glória két cével

Kinek mi van megírva a csillagaiban, ugye. Nekünk az lehetett, hogy félrefordításokról fogunk blogolni kevéske szabadidőnkben, másoknak meg a dupla cé. De csak ha glóriával teljesítettek minden kihívást az életben, ezt nyilván mondanom sem kell.

Hogyan lehet zsidóból pápa?

Akiket nem ismerünk, azok között nem látjuk a különbséget. Akik között pedig nem látjuk a különbséget, azokat könnyen összekeverjük. Akár a nevüket is.

Vállalati pletykatudomány

„Az új pénzügyi referensnek fogalma sincs a szakmáról!”; „Mit szólsz hozzá, hogy mi történt az irodavezetővel?”; „Rengeteget költöttek a vállalati gyereknapra, mégsem volt elég kaja…”

A nyelvész majd megmondja Szókratész, a profi

Hogyan lesz profi valami? Vitázó olvasóink nem jutnak dűlőre, így szakértőnk Szókratészhez fordul segítségért – majd házi feladatot ad olvasóinknak.

LEITERJAKAB Lefújom örök fejedet

Ki az, aki képes akkorát fújni, hogy le tud repülni tőle egy hollywoodi sztár vőlegényének feje és az, aki szeretne magának örökbe egy volt brit miniszterelnököt? Ez a poszt nektek szól!

Érden érdemes !ᛩᛅᛁ

Sok módja van a rongálásnak, de nem minden esetben van lehetőség feljelentést tenni.

Finnugor helyett finn-magyar nyelvcsalád?

A terminológiai pontosításra való igényünket semmiképpen se áltudományos nézetekből merítsük: érdemes érteni, miként születnek a szakkifejezések, és hogyan használjuk őket.

Az orosz kisfiú, aki tatár akar lenni

Az identitásának megőrzése mindenkinek alapvető joga. A kérdés elsősorban a kisebbségiekkel kapcsolatban szokott felmerülni. De előfordul, hogy „túl jól sikerül” a kisebbségvédelem.

Száz éve halt meg az eszperantó atyja

Az 1859-ben született Zamenhof 1887-ben bocsátotta útjára az eszperantó nyelvet annak reményében, hogy az talán elősegíti a népek egymás közti kölcsönös megértését.

Amikor p-vel írjuk a b-t Egy kegyes hazugság

Azt állítjuk, hogy az angol helyesírás (és nyomában az átírások) sokszor [p]-t, [t]-t, [k]-t írnak ott, ahol valójában [b], [d], [g] áll. Megmutatjuk, miért.

Van-e baj Ürge-Vorsatz Diánával?

Valóban a vakdüh és a lincshangulat volt az egyetlen oka annak, hogy annyian támadták a neves klímatudós önvallomását? Tényleg nem tudja elfogadni a társadalom azokat, akik kiállnak a privilegizáltak soraiból?

LEITERJAKAB Fatőkés pianínó

Tessék tippelni, vajon mi mehetett félre a címbeli kifejezés fordítása során. Aki arra tippelt, hogy mindkét szó, az nyert.

Spektrumon innen és túl Tudom, hogy tudod, hogy tudom

Tudta, hogy kb. ötéves kora óta nagy valószínűséggel ön egy szuperképesség birtokosa? Kihagyhatatlan ajánlat csak önnek, csak most.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X