nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta”
-fl- | 2017. február 2.
|  

Január 7-én írtunk Jevdokija Rombangyejeva manysi nyelvész haláláról. Még aznap este megjelent a magyar Wikipédián egy szócikk az elhunyt kutatóról. A szócikk nem a mi cikkünk hatására született: ezt nem csupán onnan tudni, hogy ez az első változat nem hivatkozik ránk, de onnan is, hogy olyan adatokat is tartalmaz, amelyekről mi nem írtunk: említi Rombangyejeva és Lakó György kapcsolatát, nem említi viszont Kálmán Béla nevét. Hivatkozik viszont az index egy cikkére, mely viszont ránk hivatkozik, és minden adatát tőlünk veszi. Később bekerült egy hivatkozás a mi cikkünkre is, de csak a születési dátumához. 

Érdekes módon a rengeteg adatot felsoroló cikkben konkrét hivatkozás alig van, a legtöbb adat bizonyára a Források alatt megjelölt, Rombangyejeva 80. születésnapjára írt cikkre megy vissza. (Érdekes módon ennek hozzáférési dátumaként január 2. van megjelölve, tehát öt nappal korábbi időpont, mint ahogy a szócikket írni kezdték – úgy tűnik, a jó megérzésekkel rendelkező wikipédista éppen a Rombangyejeva halálát megelőző napon töltötte le az életrajzot. 

A legérdekesebb azonban a szócikk következő mondata: „Rombangyejeva volt az egyetlen manysi nyelvész, és az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta.” Ennek forrásaként van megjelölve az index cikke, ahol azonban ilyesmi nem szerepel. Ott ezt olvashatjuk: „elhunyt Jevdokija Ivanovna Rombangyejeva, az egyetlen, aki a saját anyanyelvének számító manysi nyelvet kutatta”. A megfogalmazás kétségtelenül zavaros (mi az, hogy „a saját anyanyelvének számító”?), és valóban érthető úgy, hogy az egyetlen volt, aki a manysi nyelvet kutatta, mely egyébként az anyanyelve volt. Annak viszont, aki kicsit is járatos a témában, ez az olvasat eszébe sem juthat. De elég lett volna visszakeresni az index forrását, hiszen a mi megfogalmazásunk egyértelmű: „az egyetlen, anyanyelvét kutató manysi nyelvész”. (Még ennyit sem kell megtenni, hiszen címként az index is ezt vette át.) Persze ez is érthető úgy is, hogy ő volt az egyetlen manysi nyelvész, és ő is az anyanyelvét kutatta, meg úgy is, hogy a manysi nyelvészek közül ő volt az egyetlen, aki anyanyelvét kutatta – úgy azonban semmiképpen sem, hogy a manysi nyelvet nem kutatta senki más.

Persze azt sem értjük, hogy ebben a szócikkben a Nyelvtörténet című szakaszban miért esik szó kutatástörténetről, az írásbeliség és az irodalom történetéről, de egy szó sem magának a nyelvnek a történetéről.

Az is elég lett volna, ha a szócikkszerkesztő belepillant a manysi nyelvről szóló szócikkbe: itt a manysi nyelvnek négy kutatója is fel van sorolva (de pl. Kálmán Béla, akinek munkája a szócikk forrásai között is szerepel, nincs). Persze már az is érthetetlen, hogy a manysi nyelv állítólagos egyetlen kutatójáról szóló szócikkben miért nincs linkelve a manysi nyelvről szóló szócikk. Linkelve van viszont a Lakó Györgyről szóló szócikk, és ebben szerepel is, hogy „Munkássága szinte az összes finnugor nyelvre kiterjed, legjelentősebb eredményeit a vogul és permi nyelvek [...] témájában érte el”. Vajon a szócikk szerzője meg sem nézte, mit linkel, vagy nem tudja, hogy a vogul és a manysi ugyanazt a nyelvet jelöli?

Természetesen írás közben bárki figyelme elkalandozhat (vagy elterelhetik), előfordulhat, hogy végül olyan mondat csúszik ki ujjai alól, melyet biztosan nem szándékozott leírni. E sorok írója is bámult már nem egyszer a képernyőre, nem értve, miképp volt képes ilyen vagy olyan baromságot leírni. Ám a szócikk megjelenését követő héten még hat wikipédista módosított a cikken, a szócikk szerzőjével egybevetve mintegy három tucatszor. E szerkesztések során senkinek sem tűnt fel az az emeletes ökörség, hogy a magyar nyelv legközelebbi rokonát csupán egyetlen nyelvész kutatta volna.

Sajnos ismét meg kell állapítanunk, hogy a magyar Wikipédia szerkesztésével súlyos gondok vannak. Ezúttal a gondot nem a forrásmegadás hiánya okozta, még csak nem is annyira a források megjelölésének a hiánya. Hanem az, hogy a szerkesztők lelkesen dolgoznak olyan témájú cikkeken, melynek tárgyához láthatóan még csak nem is konyítanak. Így pedig nehéz elkerülni, hogy a cikkekbe ne kerüljenek bele alapvető tévedések, félreértések.

Miért szabad a kis ökörnek, amit Jupiternek nem? Utoljára a kisiklásokról

A tudományos gondolkodás egyik alapelve, hogy nagyon körültekintőnek kell lennünk, mielőtt ok–okozati összefüggést állapítunk meg két jelenség között. Ezt akkor is szem előtt kellene tartanunk, ha ismeretterjesztésről van szó.

Írástudatlanság és többnejűség Hruscsov alatt

A keleti manysik még Hruscsov idején is szinte 19. századi viszonyok között éltek mindentől elzárt területükön. Aztán el is tűntek.

A nyelvész majd megmondja Jelentésbővülés vagy visszaélés?

Holokauszt-relativizálás vagy csupán jelentés-bővülés, amikor a sajtóban a „kom-munista vészkorszak” kifejezéssel jelölik a kommunista terror éveit?

Levelek a Középnyugatról A kulturális lektor esete a sötét magyarokkal

A kulturális lektor megmondja a frankót, ha marhaságokat írtál a kultúrájáról. De miért éri meg a kiadóknak az extra költség?

Elhunyt Gulya János

84 éves korában elhunyt Gulya János finnugrista. Főként a keleti hanti nyelvjárásokat kutatta, több kiadvány szerkesztésében is részt vett.

Számoljunk az NLP-vel!

...avagy hogyan használjuk ki a nyelvtechnológia nyújtotta lehetőségeket az iparban?

LEITERJAKAB A kukás a gyilkos (nem)

Na, vajon milyen járművel közlekedik egy gyilkos egy jóféle krimiben? Autóval? Motorral? Helikopterrel? Űrsiklóval? Nem. Szemétszállító triciklivel!

Nomádok vagy nyaralók?

Őstörténetünk kutatóit régóta megosztja egy kérdés: nomád állattenyésztők vagy földművelők voltak-e a honfoglaló magyarok? És nomadizáltak-e kicsiny Kárpát-medencénkben is? A választ sokan tudják. Sokan sokfélét. Röviden összefoglaljuk, ki mit mondott.

70 éves a Nádasdy

Nádasdy Ádámot nem kell bemutatni a Nyest olvasóinak. 70. születésnapja alkalmából most mégis ezt tesszük, abban a reményben, hogy hátha mégsem tudnak róla mindent. (A cikk után sem fognak.)

Levelek a Középnyugatról Tumblrszexualitás és meleglobbi?

Egységben az erő? A nemi és szexuális kisebbségek tagjai nem feltétlenül értenek egyet mindenben - akár abban sem, kik tartoznak közéjük és kik azok, akik titokban igazából heterók.

fotelje, fotelja, fotele, *fotela A bizonytalanság határa

A beszélők bizonytalankodnak: ezt vagy azt az alakot használják?Arról lesz szó, hogy a „fotelje”, „fotelja”, „fotele” mellett miért nincs „fotela”.

Nyelvi szocializáció Mit hoz magával a gyermek és mit kezd ezzel az iskola?

Minden ember más és más. Ám nemcsak külső vagy belső tulajdonságaink különböznek, hanem az általunk használt nyelv(változat is). De mit kezd ezzel az iskola? Miért baj az, ha semmit?

LEITERJAKAB Fél ez az ügy? Vagy inkább nök?

A címért én kérek elnézést, de gondoltam, úgy stílszerű, ha egy kritizált címhez kritizálható címet írok. Nyomozás egy ügynök után, csattanóval.

Spektrumon innen és túl Dührohamok és agresszió

Gyakori félelem és kifogás az autistákkal kapcsolatban, hogy bármikor „bekattanhatnak”, és viselkedésükkel veszélyt jelenthetnek környezetükre.

Pálinka és sajtocska – pásztoridill két nyelven

Dudával, síppal, kürttel, furulyával, dorombbal s némi itókával felszerelkezett víg kedélyű pásztorok látogatást tesznek a kisdednél.

Levelek a Középnyugatról A szivárvány minden színében – szolidaritás és betűtészta

Kvír, interszex, aszexuális? A nemi és szexuális kisebbségeket jelölő LBMT betűszó egyre bővül, de mi köze a színes vászonzsákhoz és a gyarmatosítókhoz?

LEITERJAKAB Látom magam odakint

Színházi félrefordítás eddig tényleg nem nagyon volt, most viszont rögtön három is egyszerre – igaz, mindhárom tükörfordítás. Tényleg kíváncsi lennék a magyarázatra.

A nyelvész majd megmondja Bővülünk, bővülünk

Fa. Fű. Fán. Füvön? No és miért nem fűn? Vagy füön? Honnan jön egyáltalán ide az a váratlan vé?

LEITERJAKAB Topless fél segg

Néha a magyar fordítók hajlamosak mindenféle pajkosságokat találni ott, ahol nincs is. Igazából megértem, sokkal izgalmasabb a szöveg, ha különböző amúgy indokolatlan testrészek jelennek meg lelki szemeink előtt.

Spektrumon innen és túl A jéghegy csúcsai

Cikksorozatunk hatodik részében azzal foglalkozunk, melyek az autisták körében leggyakrabban tapasztalható viselkedési problémák kiváltó okai, és mi a helyes reakció, ha ezekkel találkozunk.

Levelek a Középnyugatról Csőre töltött hatalmi szimbólumok

Sok amerikai fordult meg Magyarországon – ki turistaként, ki katonaként. Milyen tényezők alakítják az amerikaiak Magyarország-képét, és mi köze van mindehhez a rakétavetővel pózoló katonanőknek?

Amit a nyelvi szocializációról tudni érdemes A szülő szerepe a nyelvi szocializációban

Mitől függ a kisgyermeknek kommunikációja a későbbiekben? Mi segíti a gyermek nyelvi fejlődését? Mi a nyelvi szocializáció egyáltalán?

Finnugor régészeti kultúrák „A sápadt árja lenéz, gyötör, kihasznál, megvet, éltedre tör!”

A bronzkori Nyugat-Szibéria ura a Szintastai régészeti kultúra népessége volt. Északi határaikon élő ugor őseink csak lesték magas tudományukat.

Betegség és rontás boszorkányperekben „Te ettél
meg engem,
gyógyíts meg!”

Milyen kártételeket tulajdonított a falu boszorkányának a falu közössége? És hogyan fejezték ezt ki?

LEITERJAKAB A doboz, ami kell is meg nem is

Egy doboz, ami a magyar fordító szerint baromira nem is kéne az amerikai kémeknek. Pedig amúgy de. Bónusz véleményes, némi kihívással fűszerezve a szinkronszínész számára.

Nyelvjárások határon innen és túl A' autentikus palóc

Ahogy minden természetes nyelv, úgy a magyar nyelv is többféle változatban él. Az egyik ilyen változat a palóc nyelvjárás, ami többféle változatra tagolódik.

Elhunyt Jevdokija Rombangyejeva

2017. január harmadikán távozott az élők sorából az egyetlen, anyanyelvét kutató manysi nyelvész.

LEITERJAKAB Ki írta a Wendy's-t?

A pénisz helyett a vibrátor nyilván alkalmazható egy csomó szituációban, de a fordítás pont nem tartozik ide. Illetve akár fordítás közben is alkalmazható, csak akkor úgy járhatsz, mint a Jóbarátok fordítója.

Levelek a Középnyugatról Tegyük Amerikát újra naggyá?

Trump kampányának hívószavai gyakran kimondatlanul is a fehér többséget célozták. Ami az egyik embernek dicső múlt, a másiknak kegyetlen elnyomás...

Még több cikk a nyestről...
Információ
X