Január 7-én írtunk Jevdokija Rombangyejeva manysi nyelvész haláláról. Még aznap este megjelent a magyar Wikipédián egy szócikk az elhunyt kutatóról. A szócikk nem a mi cikkünk hatására született: ezt nem csupán onnan tudni, hogy ez az első változat nem hivatkozik ránk, de onnan is, hogy olyan adatokat is tartalmaz, amelyekről mi nem írtunk: említi Rombangyejeva és Lakó György kapcsolatát, nem említi viszont Kálmán Béla nevét. Hivatkozik viszont az index egy cikkére, mely viszont ránk hivatkozik, és minden adatát tőlünk veszi. Később bekerült egy hivatkozás a mi cikkünkre is, de csak a születési dátumához. 

Érdekes módon a rengeteg adatot felsoroló cikkben konkrét hivatkozás alig van, a legtöbb adat bizonyára a Források alatt megjelölt, Rombangyejeva 80. születésnapjára írt cikkre megy vissza. (Érdekes módon ennek hozzáférési dátumaként január 2. van megjelölve, tehát öt nappal korábbi időpont, mint ahogy a szócikket írni kezdték – úgy tűnik, a jó megérzésekkel rendelkező wikipédista éppen a Rombangyejeva halálát megelőző napon töltötte le az életrajzot. 

A legérdekesebb azonban a szócikk következő mondata: „Rombangyejeva volt az egyetlen manysi nyelvész, és az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta.” Ennek forrásaként van megjelölve az index cikke, ahol azonban ilyesmi nem szerepel. Ott ezt olvashatjuk: „elhunyt Jevdokija Ivanovna Rombangyejeva, az egyetlen, aki a saját anyanyelvének számító manysi nyelvet kutatta”. A megfogalmazás kétségtelenül zavaros (mi az, hogy „a saját anyanyelvének számító”?), és valóban érthető úgy, hogy az egyetlen volt, aki a manysi nyelvet kutatta, mely egyébként az anyanyelve volt. Annak viszont, aki kicsit is járatos a témában, ez az olvasat eszébe sem juthat. De elég lett volna visszakeresni az index forrását, hiszen a mi megfogalmazásunk egyértelmű: „az egyetlen, anyanyelvét kutató manysi nyelvész”. (Még ennyit sem kell megtenni, hiszen címként az index is ezt vette át.) Persze ez is érthető úgy is, hogy ő volt az egyetlen manysi nyelvész, és ő is az anyanyelvét kutatta, meg úgy is, hogy a manysi nyelvészek közül ő volt az egyetlen, aki anyanyelvét kutatta – úgy azonban semmiképpen sem, hogy a manysi nyelvet nem kutatta senki más.

Persze azt sem értjük, hogy ebben a szócikkben a Nyelvtörténet című szakaszban miért esik szó kutatástörténetről, az írásbeliség és az irodalom történetéről, de egy szó sem magának a nyelvnek a történetéről.

Az is elég lett volna, ha a szócikkszerkesztő belepillant a manysi nyelvről szóló szócikkbe: itt a manysi nyelvnek négy kutatója is fel van sorolva (de pl. Kálmán Béla, akinek munkája a szócikk forrásai között is szerepel, nincs). Persze már az is érthetetlen, hogy a manysi nyelv állítólagos egyetlen kutatójáról szóló szócikkben miért nincs linkelve a manysi nyelvről szóló szócikk. Linkelve van viszont a Lakó Györgyről szóló szócikk, és ebben szerepel is, hogy „Munkássága szinte az összes finnugor nyelvre kiterjed, legjelentősebb eredményeit a vogul és permi nyelvek [...] témájában érte el”. Vajon a szócikk szerzője meg sem nézte, mit linkel, vagy nem tudja, hogy a vogul és a manysi ugyanazt a nyelvet jelöli?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Természetesen írás közben bárki figyelme elkalandozhat (vagy elterelhetik), előfordulhat, hogy végül olyan mondat csúszik ki ujjai alól, melyet biztosan nem szándékozott leírni. E sorok írója is bámult már nem egyszer a képernyőre, nem értve, miképp volt képes ilyen vagy olyan baromságot leírni. Ám a szócikk megjelenését követő héten még hat wikipédista módosított a cikken, a szócikk szerzőjével egybevetve mintegy három tucatszor. E szerkesztések során senkinek sem tűnt fel az az emeletes ökörség, hogy a magyar nyelv legközelebbi rokonát csupán egyetlen nyelvész kutatta volna.

Sajnos ismét meg kell állapítanunk, hogy a magyar Wikipédia szerkesztésével súlyos gondok vannak. Ezúttal a gondot nem a forrásmegadás hiánya okozta, még csak nem is annyira a források megjelölésének a hiánya. Hanem az, hogy a szerkesztők lelkesen dolgoznak olyan témájú cikkeken, melynek tárgyához láthatóan még csak nem is konyítanak. Így pedig nehéz elkerülni, hogy a cikkekbe ne kerüljenek bele alapvető tévedések, félreértések.