nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta”
-fl- | 2017. február 2.
|  

Január 7-én írtunk Jevdokija Rombangyejeva manysi nyelvész haláláról. Még aznap este megjelent a magyar Wikipédián egy szócikk az elhunyt kutatóról. A szócikk nem a mi cikkünk hatására született: ezt nem csupán onnan tudni, hogy ez az első változat nem hivatkozik ránk, de onnan is, hogy olyan adatokat is tartalmaz, amelyekről mi nem írtunk: említi Rombangyejeva és Lakó György kapcsolatát, nem említi viszont Kálmán Béla nevét. Hivatkozik viszont az index egy cikkére, mely viszont ránk hivatkozik, és minden adatát tőlünk veszi. Később bekerült egy hivatkozás a mi cikkünkre is, de csak a születési dátumához. 

Érdekes módon a rengeteg adatot felsoroló cikkben konkrét hivatkozás alig van, a legtöbb adat bizonyára a Források alatt megjelölt, Rombangyejeva 80. születésnapjára írt cikkre megy vissza. (Érdekes módon ennek hozzáférési dátumaként január 2. van megjelölve, tehát öt nappal korábbi időpont, mint ahogy a szócikket írni kezdték – úgy tűnik, a jó megérzésekkel rendelkező wikipédista éppen a Rombangyejeva halálát megelőző napon töltötte le az életrajzot. 

A legérdekesebb azonban a szócikk következő mondata: „Rombangyejeva volt az egyetlen manysi nyelvész, és az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta.” Ennek forrásaként van megjelölve az index cikke, ahol azonban ilyesmi nem szerepel. Ott ezt olvashatjuk: „elhunyt Jevdokija Ivanovna Rombangyejeva, az egyetlen, aki a saját anyanyelvének számító manysi nyelvet kutatta”. A megfogalmazás kétségtelenül zavaros (mi az, hogy „a saját anyanyelvének számító”?), és valóban érthető úgy, hogy az egyetlen volt, aki a manysi nyelvet kutatta, mely egyébként az anyanyelve volt. Annak viszont, aki kicsit is járatos a témában, ez az olvasat eszébe sem juthat. De elég lett volna visszakeresni az index forrását, hiszen a mi megfogalmazásunk egyértelmű: „az egyetlen, anyanyelvét kutató manysi nyelvész”. (Még ennyit sem kell megtenni, hiszen címként az index is ezt vette át.) Persze ez is érthető úgy is, hogy ő volt az egyetlen manysi nyelvész, és ő is az anyanyelvét kutatta, meg úgy is, hogy a manysi nyelvészek közül ő volt az egyetlen, aki anyanyelvét kutatta – úgy azonban semmiképpen sem, hogy a manysi nyelvet nem kutatta senki más.

Persze azt sem értjük, hogy ebben a szócikkben a Nyelvtörténet című szakaszban miért esik szó kutatástörténetről, az írásbeliség és az irodalom történetéről, de egy szó sem magának a nyelvnek a történetéről.

Az is elég lett volna, ha a szócikkszerkesztő belepillant a manysi nyelvről szóló szócikkbe: itt a manysi nyelvnek négy kutatója is fel van sorolva (de pl. Kálmán Béla, akinek munkája a szócikk forrásai között is szerepel, nincs). Persze már az is érthetetlen, hogy a manysi nyelv állítólagos egyetlen kutatójáról szóló szócikkben miért nincs linkelve a manysi nyelvről szóló szócikk. Linkelve van viszont a Lakó Györgyről szóló szócikk, és ebben szerepel is, hogy „Munkássága szinte az összes finnugor nyelvre kiterjed, legjelentősebb eredményeit a vogul és permi nyelvek [...] témájában érte el”. Vajon a szócikk szerzője meg sem nézte, mit linkel, vagy nem tudja, hogy a vogul és a manysi ugyanazt a nyelvet jelöli?

Természetesen írás közben bárki figyelme elkalandozhat (vagy elterelhetik), előfordulhat, hogy végül olyan mondat csúszik ki ujjai alól, melyet biztosan nem szándékozott leírni. E sorok írója is bámult már nem egyszer a képernyőre, nem értve, miképp volt képes ilyen vagy olyan baromságot leírni. Ám a szócikk megjelenését követő héten még hat wikipédista módosított a cikken, a szócikk szerzőjével egybevetve mintegy három tucatszor. E szerkesztések során senkinek sem tűnt fel az az emeletes ökörség, hogy a magyar nyelv legközelebbi rokonát csupán egyetlen nyelvész kutatta volna.

Sajnos ismét meg kell állapítanunk, hogy a magyar Wikipédia szerkesztésével súlyos gondok vannak. Ezúttal a gondot nem a forrásmegadás hiánya okozta, még csak nem is annyira a források megjelölésének a hiánya. Hanem az, hogy a szerkesztők lelkesen dolgoznak olyan témájú cikkeken, melynek tárgyához láthatóan még csak nem is konyítanak. Így pedig nehéz elkerülni, hogy a cikkekbe ne kerüljenek bele alapvető tévedések, félreértések.

Robotok a szerkesztőségben?

Kitörhetünk-e a technológia segítségével a saját preferenciáink által generált médiaburokból? Segíthet-e nekünk a gyűlöletbeszéddel, agresszióval átitatott diskurzus normális mederbe terelésében? Hogyan lehet elmondani egy sztorit adatokkal felvértezve?

Könnyű kis igécskék

Körülnézünk abban az utóbbi évtizedekben gyorsan táguló világban, amelyet a könnyűigék népesítenek be. Megpróbáljuk sok angol és kevesebb magyar példán megragadni, mik is ezek. Nem lesz könnyű: ezek az igék nem úgy könnyűek.

Mondta? Nem mondta? Ne mondja! Kőrösi Csoma Sándor és a hun–magyar őstörténet

Kőrösi Csoma Sándor őstörténeti nézeteiről keveset lehet tudni. Hiteles forrásokból összegyűjtöttük azt a keveset. Találtunk egy hamis Csoma-idézetet is.

Rohadtul nincs különbség a férfi és női nyelv között?

„A nők és a férfiak az élet minden terén különbözőképpen nyilvánulnak meg” – a feltételezés végigkíséri egéész életünket. De vajon valóban így van? Kutatók feltérképezték a nyelvhasználatbeli különbségeket – íme!

A kiejthetetlen államnév: Oaxaca

A mexikói szövetségi állam egy egy erős földrengés miatt szerepelt a híradásokban a napokban. De vajon tudjuk-e, hogy kell helyesen ejteni?

A világszerte érthető, de sehol meg nem értett írásmód

Úgy látszik, feltalálóján kívül soha senki nem volt igazán kíváncsi egy világszerte érthető írásmódra.

Adatok és képek: migráció és társadalom A migráció arcai

Az elmúlt években napjaink részévé váltak a menekültekről szóló hírek. Elemzésünkben az elmúlt közel két év online médiában megjelent képeit vizsgáljuk.

LEITERJAKAB Citromaratás

Tényleg citrom, nem narancs, ne tessenek rosszra gondolni. És egyébként is Chilében. Nem, ez sem célzás volt, most már tényleg nem kell direkt félrevinni. Amúgy meg érdemes elolvasni a posztot, mert lesz benne ennél ütősebb is.

Nevezzük nevén
a gyereket!

Miért játszik egy tudományos intézmény közigazgatási szerepet, és miért feledkezik meg arról, hogy mi az a tudományosság? Mi az, hogy egy névnek van „valamilyen hagyománya”?

Milyen a magyar Keletje?

Míg a politika visszatért oda, ahol száz évvel korábban tartott, a turanizmus teljesen megváltozott.

Ki miben tudós? No para, no finnugor

Neparáczki Endre szerint sem vagyunk finnugorok. Ezt korábban Vona Gábor is mondta magáról, s láss csodát, szavait most megerősítette a tudomány.

Megérttetjük vagy sem?

Jó, ha a helyesírási szabályzat nem támaszkodik olyan nyelvi szabályokra, melyeket a nyelvhasználók nem ismernek, de nem elegáns, ha döntéseit nyelvi alapúnak tünteti fel, miközben magáról a szabályról nem tud.

„’Corruptio’-é vagy ’korrupczió’?

„Eszméletlen, tehetség és tekintély nélküli, csakis a hatalomvágy által vezetett kormány, corrupcionális eszközökkel szerzett és fenntartott többség...”

Ég veled, józan ész! Akik nem tudnak bocsánatot kérni

Bizonyára mindenki ismeri azt az érzést, amikor azon kapja magát, hogy nem is érti, amit olvas. Az emiatt érzett szomorúságunkat enyhítheti az az érzés, amikor rádöbbenünk, hogy van, aki azt sem érti, amit ő maga ír.

Természetes lelki váza

Július közepén Vlagyimir Putyin a mari fővárosba, Joskar-Olába utazott, hogy ott határozza meg az Oroszországi Föderáció nemzetiségi politikájának alapelveit.

Mi az a mondattan?

A mondattan arról szól, hogy hogyan épülnek fel a mondatok. Hogy ez az egyszerű megfogalmazás rengeteg buktatót rejt, az majd akkor válik nyilvánvalóvá, ha egy kicsit belegondolunk, mi mindenről is van szó.

Esperanto 130!

Az eszperantisták hagyományosan július 26-át tekintik az eszperantó nyelv születésnapjának: az orosz cári cenzúra 130 éve e napon adta áldását az első eszperantó tankönyv kinyomtatására és nyomtatás utáni terjesztésére.

Hogyan állja ki
a finnugor elmélet
a genetikai összevetés próbáját?

Verhetik a seggüket örömükben a földhöz a finnugristák: sikerült genetikailag is igazolni az obi-ugor–magyar kapcsolatokat. Mégis több az ok az elkeseredésre, mint az örömre.

LEITERJAKAB Blokkolnád a vizes vébét?

Kit lep meg, ha azt mondjuk, hogy a hamarosan kezdődő vizes vébé környékén is vannak félrefordítások? Mondjuk, konkrétan a weboldalon? Esetleg nem is egy? Súlyosabbak is?

Bírod érteni? szabirok a magyarok a szabirok a magyarok a

Mostanában kerülik a szabirokat az őstörténészek. Az internet viszont lubickol, sőt pezseg a Szubartu–hun–szabir–magyar felhőkakkukvár délibábos élményfürdőjében.

LEITERJAKAB Dale-i Angle

Hol van Új-Dél-Velsz? Izé, bocs, elírtam, úgy értem: New-Dél-Wales. Nem, még mindig nem... Hagyjuk. Azt akartam mondani, hogy ebben a posztban nem lesznek félrefordítások, csak furcsa megoldások, nem-fordítások, ilyesmik.

Bestiális arab gyilkos végzett Soros György nagybátyjával

1931-ben egy borzalmas rablógyilkosság történt a Brüsszel és Liège közti vasútvonalon. A rablógyilkosság áldozata magyar, elkövetője algériai.

Mitől pajtás?

A sorstársból barát lett, majd egyre infantilisabbá vált. Ma ismét igazi társnak tűnik, de nem árt, ha tudjuk: egyesek gazembernek tartják.

LEITERJAKAB Igazságot a zacskós levesnek!

A táblafeliratok fordítása lehet könnyű is meg nehéz is: ha például látott már az ember az adott kontextusban angol nyelvterületen táblát, máris leegyszerűsödött a feladat. Ha nem, akkor is azért lehet talán jobb munkát végezni, mint ezeknek a feliratoknak a készítői.

Arénázás az aréna körül

A nyelvőr szerepében is igen aktív Recep Tayyip Erdoğan török államfő legutóbbi döntése értelmében számos török futballklub kénytelen megváltoztatni saját stadionjának elnevezését.

Magyar őstörténet – svédasztalon tálalva

Tóth Sándor László megírta a magyar törzsszövetség politikai életrajzát. Itt-ott megvéleményeztük, hogy aztán a kazár–magyar viszonyról tébláboljunk egy sort. Melyről nem sokat tudunk, de azt is sokféleképpen magyarázzuk.

Volt vagy volt-e?

Nem mindig könnyű eldönteni, mi ősi vonás egy nyelvben, és mi írható idegen hatás számlájára. Némi módszerességgel azonban sok kérdés tisztázható.

Program az autista gyermekek fejlesztésére: Son-Rise

Hogyan fejleszthetjük az autista gyermekeket? Egy lehetséges módszerről, a Son-Rise nevű, autista gyermekek fejlesztésére létrehozott programról lesz szó.

Egy kaptafa alá vett szólások

Kaptafák, fabatkák, egy lapok és egy napok – avagy mennyire egyértelmű, honnan jönnek a szólások? Szakértőnk ha fabatkát nem is, kimerítő választ azért ad olvasónk kérdésére.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X