nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta”
-fl- | 2017. február 2.
|  

Január 7-én írtunk Jevdokija Rombangyejeva manysi nyelvész haláláról. Még aznap este megjelent a magyar Wikipédián egy szócikk az elhunyt kutatóról. A szócikk nem a mi cikkünk hatására született: ezt nem csupán onnan tudni, hogy ez az első változat nem hivatkozik ránk, de onnan is, hogy olyan adatokat is tartalmaz, amelyekről mi nem írtunk: említi Rombangyejeva és Lakó György kapcsolatát, nem említi viszont Kálmán Béla nevét. Hivatkozik viszont az index egy cikkére, mely viszont ránk hivatkozik, és minden adatát tőlünk veszi. Később bekerült egy hivatkozás a mi cikkünkre is, de csak a születési dátumához. 

Érdekes módon a rengeteg adatot felsoroló cikkben konkrét hivatkozás alig van, a legtöbb adat bizonyára a Források alatt megjelölt, Rombangyejeva 80. születésnapjára írt cikkre megy vissza. (Érdekes módon ennek hozzáférési dátumaként január 2. van megjelölve, tehát öt nappal korábbi időpont, mint ahogy a szócikket írni kezdték – úgy tűnik, a jó megérzésekkel rendelkező wikipédista éppen a Rombangyejeva halálát megelőző napon töltötte le az életrajzot. 

A legérdekesebb azonban a szócikk következő mondata: „Rombangyejeva volt az egyetlen manysi nyelvész, és az egyetlen ember, aki a manysi nyelvet kutatta.” Ennek forrásaként van megjelölve az index cikke, ahol azonban ilyesmi nem szerepel. Ott ezt olvashatjuk: „elhunyt Jevdokija Ivanovna Rombangyejeva, az egyetlen, aki a saját anyanyelvének számító manysi nyelvet kutatta”. A megfogalmazás kétségtelenül zavaros (mi az, hogy „a saját anyanyelvének számító”?), és valóban érthető úgy, hogy az egyetlen volt, aki a manysi nyelvet kutatta, mely egyébként az anyanyelve volt. Annak viszont, aki kicsit is járatos a témában, ez az olvasat eszébe sem juthat. De elég lett volna visszakeresni az index forrását, hiszen a mi megfogalmazásunk egyértelmű: „az egyetlen, anyanyelvét kutató manysi nyelvész”. (Még ennyit sem kell megtenni, hiszen címként az index is ezt vette át.) Persze ez is érthető úgy is, hogy ő volt az egyetlen manysi nyelvész, és ő is az anyanyelvét kutatta, meg úgy is, hogy a manysi nyelvészek közül ő volt az egyetlen, aki anyanyelvét kutatta – úgy azonban semmiképpen sem, hogy a manysi nyelvet nem kutatta senki más.

Persze azt sem értjük, hogy ebben a szócikkben a Nyelvtörténet című szakaszban miért esik szó kutatástörténetről, az írásbeliség és az irodalom történetéről, de egy szó sem magának a nyelvnek a történetéről.

Az is elég lett volna, ha a szócikkszerkesztő belepillant a manysi nyelvről szóló szócikkbe: itt a manysi nyelvnek négy kutatója is fel van sorolva (de pl. Kálmán Béla, akinek munkája a szócikk forrásai között is szerepel, nincs). Persze már az is érthetetlen, hogy a manysi nyelv állítólagos egyetlen kutatójáról szóló szócikkben miért nincs linkelve a manysi nyelvről szóló szócikk. Linkelve van viszont a Lakó Györgyről szóló szócikk, és ebben szerepel is, hogy „Munkássága szinte az összes finnugor nyelvre kiterjed, legjelentősebb eredményeit a vogul és permi nyelvek [...] témájában érte el”. Vajon a szócikk szerzője meg sem nézte, mit linkel, vagy nem tudja, hogy a vogul és a manysi ugyanazt a nyelvet jelöli?

Természetesen írás közben bárki figyelme elkalandozhat (vagy elterelhetik), előfordulhat, hogy végül olyan mondat csúszik ki ujjai alól, melyet biztosan nem szándékozott leírni. E sorok írója is bámult már nem egyszer a képernyőre, nem értve, miképp volt képes ilyen vagy olyan baromságot leírni. Ám a szócikk megjelenését követő héten még hat wikipédista módosított a cikken, a szócikk szerzőjével egybevetve mintegy három tucatszor. E szerkesztések során senkinek sem tűnt fel az az emeletes ökörség, hogy a magyar nyelv legközelebbi rokonát csupán egyetlen nyelvész kutatta volna.

Sajnos ismét meg kell állapítanunk, hogy a magyar Wikipédia szerkesztésével súlyos gondok vannak. Ezúttal a gondot nem a forrásmegadás hiánya okozta, még csak nem is annyira a források megjelölésének a hiánya. Hanem az, hogy a szerkesztők lelkesen dolgoznak olyan témájú cikkeken, melynek tárgyához láthatóan még csak nem is konyítanak. Így pedig nehéz elkerülni, hogy a cikkekbe ne kerüljenek bele alapvető tévedések, félreértések.

A megviselt szoknya esete a feltámadt cseléddel

Az igekötős igék elég változékony elemei a nyelvnek: egyrészt mert az igekötők eredeti irányjelentése elhomályosulhat, másrészt mert folyamatosan változhat, hogy mely igék milyen igekötőkkel kombinálódnak – ezt illusztrálja cikkünk is boszorkányperek és magánlevelek alapján.

zavaros források, színtiszta hazugságok Nyelv, genetika, karaktergyilkosság

„Előremutató lenne, ha [...] tartózkodnának a szakterületükhöz nem tartozó (és néha nagyon sommás) állítások megfogalmazásától.”

Talál(koz)unk írni

Nincsenek véletlenek. Néha mégis előfordulnak – azaz elő találnak fordulni. A talál + -ni segédigés szerkezetet, valamint 16–18. századi szinonimáit mutatjuk be boszorkányperek és magánlevelek alapján.

Összetett szó-e a húsvét?

Több misztériuma van a húsvétnek, mint gondolnánk. Cikkünkből kiderül, hogy a csodákra gyakran van ésszreű magyarázat, és az is, mit mondanak másképp a katonák, mint a szurkolók.

A nyelvész majd megmondja Utoljára a bicigliről

Kevés olyan kifejezés létezik, ami ennyire képes felkorbácsolni az indulatokat. Mégis, miért lenne a „bunkóság agresszív terjedésének tünete” a bicigli?

Tart még a magyartanárokat és tanítókat vizsgáló kutatás 4 ország pedagógusait vizsgálják

Ha magyartanár, tanító vagy ilyen szakon tanul, mindemellett pedig érdekli az, hogy hogyan értékel, akkor itt egy izgalmas kutatás, amiben részt vehet.

Horvát István csalafintaságai 1. Lófejű székelyek, pártos parthusok

Horvát István eleinte a reformkor egyik kulcsfigurája volt. Vitatott őstörténeti nézetei, dilettáns etimológiái ellenére az egyetemi ifjúság rajongott érte.

Breaking News: H. Béla sem finnugor! A nagy őstörténeti csihi-puhi

Forr a gének vidám tengere: Debrecenben nyelvészek, régészek és archeogenetikusok vitatkoztak azon, hogy közülük ki a suszter, akinek a kaptafánál kellene maradnia.

...semmi szükség sincs idegen nyelvek tanulására!

Koleszár Andor, a mindenhol érthető, de sehol meg nem értett nemzetközi nyelv feltalálója szerint hülyeség nyelvet (vagy bármi mást) tanulni, kivéve persze saját újlatinját.

Félreértések és félinformációk: genetika, nyelv és őstörténet

Archeogenetika, populációgenetika. Létezhetnek-e a nyelvészetre érvényes megállapításai e két diszciplínának? A Genetika és őstörténet című ismeretterjesztő könyv két szerzője szerint igen. Szerintük szerzőnk félreértette a mű több alapvető állítását is.

Tudsz-e annyit, mint egy nyolcadikos?

Most bárki kipróbálhatja magát, vajon felvennék-e hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba. Kérdéssorok, megoldókulcsokkal! Nosza és hajrá!

Denevérnek lenni Verhetjük-e nyugodtan a robotunkat?

Sokáig elképzelhetetlen volt, hogy egy gyereknek jogai legyenek. A női jogok sem egyidősek a kultúránkkal. Aztán az állatok jogairól is rendelkezni kezdtünk. Mikor jutunk el a gépekig?

Start nyelvstratégia!

Mi az, hogy Stop Soros? Mi az, hogy stop?

NLP Meetup Minden, amit a legfrissebb NLP technológiákról tudni akarsz

Próbáld ki és tapasztald meg első kézből a legfrissebb NLP technológia előnyeit – az év legelső NLP Meetupján!.

Lóháton a nirvánába? Buddhák a pusztában

Tengernyi szakirodalma van a buddhizmus szétáradásának az eurázsiai pusztába. És a korai magyarok? Vajon voltak köztük buddhisták is?

2-ő és 3-om?

Bármilyen jól értünk valamihez, nem árt, ha ismerjük annak korlátait is. Ha pedig nem tartjuk bajnak, ha hibázunk, el kell gondolkodnunk azon, hogy fontos-e egyáltalán, amit csinálunk.

Finnugor eredetű szavaink listája

Azt gondolná az ember, hogy bizonyos dolgok okvetlenül megtalálhatóak a neten. Aztán kiderül, hogy mégsem. Vagy legalábbis nem úgy, ahogy gondolná.

A szánalom fintora Változás és „igénytelenség”

Először röhögünk rajtuk, csóváljuk a fejünket a bunkóságon, a nyelvtudás hiányán vagy a lustaságon.

NLP-ről (nem csak) marketingeseknek

Hogyan hasonlítható össze automatikusan a piacon elérhető sportos és elegáns autók megítélése? A Tweet-ek alapján mi a legújabb kávé trend? Mi határozza meg a márkák véleményárfolyamát? Ezúttal a marketing és az NLP viszonyát vettük górcső alá.

Könnyű kis igécskék III Egyre könnyebb igék

Sorozatunk utolsó részében megnézzük, hogy a könnyűigés kifejezések nem-igei tagja mi minden lehet. Látni fogjuk azt is, hogy kétféle angol könnyűigés kifejezés létezik. Kiderül: a könnyűige néha nem is igazi szó!

Szépasszonyok tálja

A boszorkányság háza tájának egyik tárgyi attribútumát mutatjuk be, amihez egy sajátságosabb betegségképzet is társul.

Szeged nyelve a 21. század elején A szegedi ö-zés: létezik?

Egy-két nemzedéknyi idő alatt teljes mértékben eltűnhet a szegedi ö-zés. A település nyelvhasználatával foglalkozó nyelvészek a közelmúltban publikálták vizsgálatuk eredményeit.

Hiba a gyertya körül

A rendeltetésszerűen használt adventi koszorú is okozhat galibát. Egy négy éves cikk indított két olvasónkat is arra, hogy – jobb későn, mint soha – hangot adjon értetlenségének. Válaszainkat olvashatják.

A boszorkányos tudás megnevezései Rossz életű
tudományos asszony

A boszorkányos tudás hazánkban erősen összefügg a gyógyításra (és a rontásra) való képességgel. Ez az összefüggés a szókincsünkben is nyomokat hagyott.

Mit fecseg a közösségi média a marketingesnek?

Outside insight, AI által támogatott médiaelemzés, iparág specifikus tartalomelemzés – aki nem akar lemaradni az AI és machine learning legújabb eredményeiről, annak ott a helye a Marketing és NLP meetupon.

Hogyan tanuljon a mesterséges intelligencia?

Legyen ön is kódfejtő, tanuljon a géppel, és tudja meg, mi a különbség a szabályalapú nyelvleírás és a valószínűségi modellek között.

A kurdok zendülése

A napokban számos cikk és sajtótermék szólt a kurdok és Kurdisztán helyzetéről – a vidék és lakosságának kérdése már száz évvel ezelőtt is élénken foglalkoztatta a hazai közéletet. Sajtószemle a kurdokról 1925-ből.

Hímsovén a Google Fordító?

Érdekes eredményeket kapunk, ha sztereotípiákról faggatjuk a Google Fordítót. Mert hogy meglehetős sikerrel tudjuk ilyenekről faggatni.

Végre egy korszerű feladatgyűjtemény magyarórákhoz

Nemrég jelent meg Romániában egy remek feladatgyűjtemény, mely a magyar anyanyelvi tanórák tervezését, szervezését hívatott segíteni. Méghozzá a legkorszerűbb szemlélettel.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X